Kecskeméti Lapok, 1935. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1935-12-15 / 50. szám
1936 december 15. KEKetTlilaPOK Páratlan kedvezmény a Kecskeméti Lapok olvasóinak A főváros egyik előkelő szállodájával, a ketlős központon (IV., Bécsi út 2.) fekvő Merano szállóval sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 15—20 százalékos kedvezménynyel kaphatják az új szálló teljesen tiszta, hideg-melegvizes, modern berendezésű szobáit. A százalékos kedvezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Kecskeméti Lapok kiadóhivatala állít ki a jelentkező olvasók részére. Ismeretes az olvasóközönség előtt, hogy Kecskemét th. város felső kereskedelmi fiúiskolája az idén ünnepelte meg fennállásának negyedszázados fordulóját. Ismeretes az is, hogy azok, akik ezt az iskolát az elmúlt évek során elvégezték, már több, mint 22 évvel ezelőtt (1913 június 13-án) szövetséget alakítottak, mely szövetség most, I. 1935. évi június 16-án lélekemelő ünnepélyt rendezett az iskola 25 éves fennállásának örömére a városháza dísztermében. A szép ünnepély emléke ma is sokak szívében élénken él. Ezen az ünnepélyen Hajnóczy Iván dr., az iskola igazgatója, ki megalapítása óta vezeti a virágzó intézetet, emelkedett szavakkal emlékezett meg az iskola megalapításáról és negyedszázados történetéről, — az iskola 1934-35. évi Értesítőjében pedig Iskolánk negyedszázada címmel részletesen is megírta az iskola történetét. Hajnóczy dr. eme munkájának az elején a következőket írja az iskola megalapításáról: Egy „szakképzést adó felső kereskedelmi iskola létesítésének a vágya és terve 1901 óta ismételten jelentkezett. Az eszme 1909-ig érlelődött. Ekkor Sándor István városi főjegyző ösztönzésére a helybeli Fűszer- és Vegyeskereskedők Egyesülete és a Kereskedői Kaszinó gyűjtést indított az iskolára. Ez pár hónap alatt 15.000 korona megajánlott összeget mutatott föl s ezzel az iskola fenntartása 3 évre biztosítva volt“. * Ekkoriban — 1909 nyarán — írt Hajnóczy dr. egy füzetet is, melyben a kecskeméti felső kereskedelmi iskola létesítésének szükségességét alapos érvekkel indokolta meg s lefektette az iskola irányelveit. Semmikép se lehet tehát vitás, hogy az iskola megalapításában döntő rész illette meg Sándor Istvánt és Hajnóczy Iván dr-t, valamint a Kecskeméti Fűszer- és Vegyeskereskedők Egyesületét és a Kecskeméti Kereskedői Kaszinót. A mi célunk most az, hogy ez alkalommal ismertessük a Kecskeméti Fűszer- és Vegyeskereskedők Egyesületének a szerepét az iskola létrehozásának a munkájában s rámutassunk egy férfira, Ladányi Lászlóra, aki szintén nagyjelentőségű munkát végzett az iskola létrejövetele érdekében s megemlékezzünk a kecskeméti sajtó ez irányban kifejtett jelentős támogatásáról is. Ezelőtt mintegy 3 évtizeddel az a helytelen szokás divatozott a fűszerkereskedők között, hogy újévkor boldog-boldogtalannak újévi ajándékot kellett adniok. A helyzettel visszaélve sokan végigjárták az összes fűszerüzleteket újévi ajándékért. Rendkívül súlyos teher volt ez a fűszerkereskedők vállán. A dolgon valahogyan segíteni kellett. Ekkor támadt Ladányi László fűszerkereskedőnek, a Kereskedő Ifjak Egyesülete akkori alelnökének az az ötlete, hogy a fűszerkereskedők szüntessék be az újévi ajándékozásokat, újévkor ne is nyissanak ki s az így megtakarított összeget adják jótékony célra. Ennek az elgondolásnak a kecskeméti sajtóban is élénk visszhangja támadt. A Kecskeméti Lapok 1908 december 31-iki számában (r. j.) aláírással Rózsa Jenő írt cikket A kecskeméti kereskedők és az újév címmel. Az Eötvös Nagy Imre szerkesztésében megjelent Kecskemét 1909 január 3-iki számában s a Somogyi János által szerkesztett Országos Ellenőr 1909 február 6-iki számában pedig egy aláírással e sorok írója adott visszhangot a sajtó útján az életrevaló tervnek. Először csak általában „jótékony célról“ beszéltek a kezdeményezők, a jótékony cél helyére azonban csakhamar a Kecskeméten létesítendő felső kereskedelmi iskola terve lépett. Ennek megvalósítását szolgálják az ajándékmegváltások! — mondották a nemes ügy harcosai. Az elhatározó lépés csakhamar megtörtént. 1909 március 14-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze a Fűszer- és Vegyeskereskedők Egyesülete a Royál-étterembe. A gyűlésen, amelyen Nyirády László elnökölt s a jegyzőkönyvet Szeless János vezette, az ügy előadója Sándor István főjegyző volt. Felszólaltak: Francsek József, Fuchs Samu, Werderber Ádám, Böszörményi Géza dr., Neu Jakab, Zilzer Adolf, Papp György főkapitány s Fispán Mór a Kereskedői Kaszinó megbízásából Természetesen mindannyian lelkesen csatlakoztak a nagyrahivatott megmozduláshoz. Álljon itt egy pár név a gyűlésen jelen voltak közül: Angyal Vidor dr., Bóka Péter, Farkas Ignác, Fejér István, Győrffy Balázs, Héjjas Mihály, Németh László, Pataky Imre, Pacsu Mihály, Zaboretzky Ferenc... A gyűlés határozatilag kimondta, hogy felkéri a fűszerkereskedőket az újévi ajándékok beszüntetésére s azok megváltása címén megfelelő, évente ismétlődő összeget befizetésére a létesítendő felső kereskedelmi iskola javára s mindjárt meg is alakította a 24 tagú szervező bizottságot, melynek a tagjai közül ma is élnek: Bencsik Antal, Bóka Béla dr., Bóka Gyula Dudogh István, Ladányi László, Littauer Mór, Nyirády László, Papp György, Sándor István, Sipos Miklós, Stein Lajos, Szeless János, Szomor Sándor, Werderber Ádám. A gyűlés jegyzőkönyvét az egyesület ki is nyomatta. A gyűlésen jelen volt kereskedők azonnal fel is ajánlottak 1535 pengőt, mely összeg még aznap 2000 pengő fölé emelkedett, majd pedig pár hónap alatt összegyűlt a Hajnóczy ds. által is említett 15.000 korona. A gyűlésről a Kecskeméti Lapok 1909 március 16-iki száma hozott részletes beszámolót A lap a kecskeméti kereskedelmi iskolának címmel, míg a Politikai Ellenőr (Somogyi János lapja) 1909 március 20-iki számában Ladányi László írt beszámolót s lelkesen buzdító cikket, a Kecskemét 1909. évi 12-ik számában pedig e sorok írója írt cikket A felsőkereskedelmi iskola címmel a mozgalom sikere érdekében. Ez a cikk így végződik: „A kecskeméti felső kereskedelmi iskola eszméjének magva jó termőtalajra talált s hoz bőséges termést: a haladásnak, a gazdagodásnak, a művelődésnek s a fejlődésnek drága gyümölcseit.“ Valóban úgy lett, az okos kezdeményezés, a nemes ügy lelkes harcosainak kitartó munkája s a sajtó támogatása meghozta a nagyszerű eredményt. Az elindulás anyagi feltételeinek előteremtése után a város törvényhatósági közgyűlése is magává tette az ügyet, megjött a kormányhatósági jóváhagyás és az államsegély is és az iskola 1910 szeptember 1-én megkezdte működését. ... Most, az iskola 25 éves fennállásának kapható minden Orion rádiókereskedőnél. fordulóján jól esett visszaemlékezni az akkori békebeli jó időkre, amelyeknek nálunk egyik legszebb fellángolása volt a felső kereskedelmi, iskola létrehozása. S hogy ez a fellángolás nem szalmaláng volt, bizonyítja az azóta eltelt, munkában és eredményekben gazdag 25 iskolai esztendő, pár.