Kecskeméti Lapok, 1937. január-június (70. évfolyam, 1-26. szám)

1937-04-18 / 16. szám

Kecskemét, 1937 április 18. Ara 10 fillér 70. évfolyam, 16. szám Kecskeméti N­apok FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP • MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL A VERBŐCZY DÍSZTÁBOROZÁSA Lélekemelő ünnepséget rendezett a Turul Szövetség Verbőczy Bajtársi Egyesülete a napokban az Úri Kaszinó termeiben, amikor mintegy hetven új tagot avattak. Leventéket, darukat, dominuszokat és patronusokat együtt. Ifjak és öregek felekezeti különbség nél­kül adtak itt találkozót az egyesületben, kö­zöttük öt boldog apa a fiával. Önkénytelenül a német diákegyesületek jut­nak az eszünkbe, amelyeknek olyan nagy sze­rep jutott a német egység megteremtésében. Bárcsak ezek a bajtársi egyesületek is oda­­fejlődnének, hogy állandó találkozója lenne a két generációnak, állandó találkozója a tár­sadalom szétesni készülő rétegének. Soha nagyobb szükségünk nem volt egy­ségre, összetartozandóságra. A világ három fókuszából: Berlin, Róma és Moszkvából szerteáradó eszmeáramlatok itt, a Dunamedencében összefutnak. A három gondolatirányból különböző felfogások tevőd­nek össze, úgyhogy a gondolatoknak és esz­méknek egy nagy keveredése áll elő, amely­ben alig ismerjük ki magunkat. Ezek a különböző világnézetek vallásokká lettek, amelyeknek istene a gép, az állam, a faj. Megváltói pedig földi emberek. Mintha egy megváltozott társadalmi rend jobbakká tenné az embereket. Mintha a külső világ megváltozása megol­daná a válságot. Ha nem értjük meg az ifjúságot, ha ma­gára hagyjuk, darabokra törik a lelke, elveszti kapcsolatát a múlttal, elhomályosodnak lel­kében a nemzeti eszmények, úrrá lesz felette az uszító demagógia s áldozatává lesz a kü­lönböző tévtanoknak. A legnagyobb kárvallás akkor érne bennün­ket, hogyha a nemzeti lélek is elhomályosul­na, a még meglévő nemzeti erők is szétforgá­­csolódnának, értékünk nullára szállana alá más nemzetek szemében. Mert a nemzet egységében rejlő erőt és ér­téket nem nélkülözhetjük. Mi komoly segítséget nem várhatunk sen­kitől. Mint ahogy a Dunamedencében élő népek­nek sajátos viszonyaiknál fogva maguknak kell a saját problémáikat megoldani, úgy ne­künk is magunknak kell az itt elhelyezett né­pekkel a tárgyalás fonalát felvenni, akarva, nem akarva hozzájuk közeledni. És ebben a nagy alkuban akkor számítha­tunk eredményekre, hogyha erőt tudunk fel­mutatni velük szemben. Mi lehet ez az erő? Nincsenek védhető határaink. Szép főváro­sunk az ellenség lőtávolában van. Nincsenek természeti kincseink. Nincs akkora hadseregünk, amelyik félel­metes erőt jelentene kifelé. Van ezeréves alkotmányunk, történelmi múl­túnk. Mind kevés. Egyetlen kincsünk lehet, ami értéket jelent kifelé: a tizenkétmillió magyarnak egységes, összeforrott lelke. Az egészséges magyar nem­zeti lélek, amelyik nem ismer országhatáro­kat. Nem szabad engednünk, hogy ez a lélek el­ homályosuljon. Mert mi lenne, hogyha egy szép napon a határokon túli magyarság elvesztené az össze­­tartozandóság érzetét a határokon innenivel? Egyszerre lemondhatnánk minden revízió­ról. De talán még nagyobb veszedelmet jelent a számunkra, hogyha kettéhasad az a lélek. Ha a társadalom különböző rétegei nem ér­tik meg egymást. Hogyha széttagozódik ősz­(A Kecskeméti Lapok éjszakai telefonjelen-­­­tései.) Róma április 17. Az olasz lapok arról­­ adnak hírt, hogy rövid időn belül német, osztrák és jugoszláv vezető politikusok láto­gatnak el az olasz fővárosba, őket követően albán, román és török államférfiak utaznak Rómába. Göring miniszterelnök látogatását a jövő hét közepére várják, Sztojadinovics ju­goszláv miniszterelnök pedig április 30-áróg­­ utazik Mussolinihez. A hét ország államfér­­fiainak olaszországi látogatását felfokozott érdeklődéssel kíséri az európai diplomácia. London, április 17. Az Evening Standard ér­dekes részleteket közöl a román belpolitikai válságról. Az írja, hogy a király és kormány kétségbeesetten iparkodik fenntartani a ren­det és a kormányzást, szerte az országban tályok, felekezetek szerint. Ha nem tudunk összefogni. Ha engedjük szétesni a nemzeti lelket, ha tűrjük, hogy éket verjenek közénk, ha ezt az egyetlen érté­ket is eldobjuk magunktól, akkor nincs ki­bontakozás a számunkra, nincs feltámadás, a tétet elveszítjük örökre. Bajtársi egyesületek, bajtársak" Fogjunk össze. Talán még nem késő. Joó Gyula: azonban forrongás van és folyik a lázítás Miklós herceg személyével kapcsolatban. A legnagyobb izgatásokat a vasgárda folytatja, mely síkraszállt Miklós herceg mellett. Az angol lap értesülése szerint a kormány titok­ban támogatja a vasgárdát. Tatarescu kije­lentette, hogy elítéli ugyan a vasgárda mód­szereit, de egy olyan országban, ahol a kisebb­ségek a lakosság egynegyed részét teszik ki, csak előzékenyen lehet bánni a szélsőségek­kel. Bruxelles, április 17. Van Zeeland belga miniszterelnök rövidesen Amerikába utazik, ahol meg akarja nyerni Amerikát egy gazda­sági együttműködés részére, amelyben még Anglia, Franciaország és Belgium is részt­­vennének. Hét ország politikusai Mussolininél Forradalom előtt áll Románia UAUAA4AAAAA*UAUAAAAAAAAAAAAAáAáAAA*AAá**AtAA AAAAAAAAAAAAAaAAAAAAAA Kecskemét szeretettel és bizalommal köszöntötte az átutazó miniszterelnököt A magyar lélek megfürdik a kecskeméti lélek acélosságában — mondotta a miniszterelnök A kormány belpolitikai, gazdasági, kulturá­lis és szociális irányú elhatározásait Darányi Kálmán miniszterelnök vasárnap délelőtt is­merteti Szegeden az ottani képviselők beszá­molóján. A miniszterelnököt a kormánynak csaknem valamennyi tagja és több mint száz képviselő kísérte el erre az útra. Szombaton délután fél 5 órakor induló gyorsvonathoz három különkocsit csatoltak a kormány és a képviselők számára. Kecskemét társadalma a polgármester fel­hívására megragadta az alkalmat, hogy kö­szöntse az átutazó miniszterelnököt. A pálya­udvaron hat óra után gyülekezett a többszáz főnyi közönség, élén Kiss Endre dr. polgár­­mesterrel. Megjelentek Sárkány Béla ev. fő­esperes, Kovács Sándor apátplébános, Gesz­­telyi Nagy László dr. gazdasági főtanácsos, Halmi Lajos pénzügyigazgató, Dezső Gyula dr. jogakadémiai dékán, Sárközy Jenő dr. kor­mányfőtanácsos, Bardócz Árpád ügyészségi elnök, az állami és városi hivatalok vezetői, Zombory Gyula dr. rendőrfőtanácsos, a ka­pitányság vezetője, a Nemzeti Egység pártjá­nak kecskeméti szervezete. A pontosan bero­bogó gyorsvonatról elsőnek Zsitvay Tibor dr. lépett le, majd Darányi Kálmán miniszterel­nök, aki körül Bornemisza, Fabinyi, Hóman és Lázár miniszterek állottak, továbbá Ivány Béla, a NÉP országos elnöke, Szinnyey-Merse Jenő és Zsindely Ferenc alelnökökkel. Kiss Endre dr. a megszokott tömörségével mondotta el üdvözlő szavait. A kecskeméti nép — mondotta — jó jelt lát abban, hogy megáll az a vonat, amely a magyar sors első felelős hordozóját, a magyar föld első gazdá­ját viszi munkatársaival. Mint ködös regék hősei döntő utak előtt lehajoltak a földhöz, akként hajol a kormányzat is a kecskemét, föld és nép felé, amikor a fontos úton megáll néhány percre. Az esti szellőkben rejlő tava­szi villamos erők hassák át a kormányzatot, amikor a magyar sors kocsiját a nemzet lel­kének teljességével lendíti boldogabb jövendő felé. Isten áldása kísérje útján az első kecs­keméti vérből származó magyar miniszter­elnököt! Darányi Kálmán szíves szavakkal fejezte­­ ki köszönetét az üdvözlésért és arra utalt,­­ hogy nemcsak elődeinek bölcsőjét ringatták .

Next