Kecskeméti Lapok, 1937. július-december (70. évfolyam, 27-52. szám)
1937-07-04 / 27. szám
Kecskemét, 1937 július 4. Ara 10 fillér 70. évfolyam, 27. szám FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP • MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Balásfalvi Kiss Albert 1874-1937 korán ment el tőlünk, korán még ennek a mai világnak számítása szerint is, amelyben — hogy Tompa Mihály nagy papköltőnk szavait idézzem — „letolja a fáról az ifjú lomb a tavalyit“. Embernek nem volt még idős. Professzornak fiatal volt, mert fiatal volt a lelkesedése, a hite, a hivatása iránt érzett mérhetetlen szeretete. „ Hamar elment tőlünk, kora előtt ment el.“ Nem vagyunk olyan gazdagok igazi tudós tanárokban és egész emberekben, hogy ne éreznék nagyon-nagyon korainak a halálát. Igazi tudóst siratunk: olyat, aki szinte eggyé lett a maga tudományával. Egész embert, aki nem tudta magát megosztani. A közé volt minden, amit alkotott. Elmúlását a mindnyájunk gyászának érezzük. De a maga szomorú oroszlánrészét követeli ebből a gyászból elsősorban a magyar jogászvilág: az ő nagy kiterjedt családja, amelynek felmenői a Deák Ferencek, az Apponyiak, a Szilágyiak — lemenői pedig mi vagyunk, a tisztelők és tanítványok tágabb köre, akik a szőkébb értelemben vett vérszerinti családdal együtt ontják könnyeinket az elköltözöttért. A jogtudománynak — legalább is a közhit szerint — kevés fa szerelmese. Az orvostudományt, a művészettel is kapcsolatban levő mérnökséget bizonyos romantika lengi körül a kívülállók szemében. A lét és nem lét nagy problémájával foglalkozó, a Hallálal állandóan párviadalt vívó orvos, a tempomokat és királyi várakat alkotó mérnök: érdekes életet élő költői foglalkozású lény; nem egyszer verseknek és regényeknek hőse. A jogász: a legprózaibb foglalkozású ember a világon; a legszárazabb tudomány kutatója, értelmezője és továbbvivője, — legalább is a közhit szerint. Bizonyára sokan felvetették már magukban a kérdést: lehet-e rajongásból jogi pályára menni? Lehet-e ezt az ember alkotta, rideg, paragrafusokban megnyilatkozó tudományt szeretni? Annak a nagy halottnak hideg ajaka, akinek nevét gyászkeretben írtam mai megemlékezésem fölé, azt felelné: lehet. Vannak olyan emberek is, akik jogászi tehetséggel jönnek a világra, amint mások zenei vagy festői vagy költői tehetséggel. A kottabetűk sok fekete feje semmit sem mond annak, aki nem zeneértő. A paragrafusok ezer meg ezer kacskaringója az alatta foglalt szakaszokkal: zene annak a fülében, akinek épen ezt a zenét adatott meghallania az Égtől. Mi a jog? Paragrafusokba foglalt igazság, méltányosság, végső eredményben: emberszeretet. Mi az igazi jogász? Ugyanaz, ami az igazi orvos, vagy az igazi pedagógus: az emberiség szolgája, barátja és jótevője. Az igazi jogász — vagyis a született jogász — ritka jelenség. Nem azért, mert tudománya, nehezebb más tudományoknál, hanem azért, mert az az út, amelyet a jog szerelmesének meg kell tennie, hogy a mélységes lényeget megértse, járatlanabb és ismeretlenebb, mint a rajongva tisztelt többi stúdiumok útja. A jog szeretetével születettek rendesen csak később veszik észre hivatásukat — még nálunk is, a Werbőczyek, táblabírák, a Szilágyi Dezsők Magyarországában. Ezeknek a ritka, született jogászoknak egyike volt balásfalvi Kiss Albert. Valóságos jogi csodagyermek. 1874 november hó 2-án született és már 1898, tehát 24 éves korában a kecskeméti református Jogakadémia tanára, később, 1905-től igazgatója volt; itt működött 9 esztendeig, az első 4 évben, mint rendkívüli, az utolsó 5 évben már mint rendes tanár, tehát alig 28 esztendős korában érte el a rendes tanárságot! 1907-től 1914-ig a kassai állami jogakadémián, 1914 —1922-ig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen adta elő a magyar magánjogot. 1922- ben a szegedi egyetemen a római jog rendes tanára lett. Munkálkodása nem merült ki a tanárságon. Jelentékeny irodalmi hagyatéka maradt: ebből a polgári törvénykönyv tervezetének kodifikációjához fűzött bírálatain kívül „Az elévülés a magyar magánjogban“; „Az elévülés a magyar polgári törvénykönyv tervezetében“; „Dolgozatok a magyar magánjog köréből“ és „A római jog receptiójáról“ című munkái a legnevezetesebbek, különböző jogi szakfolyóiratokban megjelent cikkein kívül. Érdeklődésének köre a magánjogra irányult. A jognak ez a része, amelyet a nagyközönség még a büntetőjognál is szárazabb és érdektelenebb tudománynak ismer: voltaképen a gondolkodás és a kutatás kimeríthetetlen tárháza a logikus jogászi elme számára. Ága számtalan, változatossága szinte határtalan épen, mert emberi alkotása, az állam fejlődő és alakuló lombikban életrehívott, de mégis élő valami. Ennek az élő tudománynak és élettudománynak papja, hirdetője, tanára volt s balásfalvi Kiss Albert. Nem hiába emlegettük megemlékezésünk elején a nagy magyar jogászokat: balásfalvi Kiss Albert ezeknek egyik — talán egyik utolsó — szellemi örököse volt. Nemcsak tudós, de tanár, nevelő és apostol is. Justitia, a bekötött szemű istenasszony szemtakaró kendője könnytől nedves. Egyik legderekabb lovagját siratja. Dezső Gyula dr. b Az angol-francia barátság sohasem volt olyan szoros, mint most f A Kecskeméti Lapok szombat éjszakai telefonjelentései.) London, július 3. Eden külügyminiszter a spanyol üggyel kapcsolatban nagy beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy Angliát semmi érdek sem fűzi Spanyolországhoz, de a Földközi tengerhez ragaszkodni köteles, mert ez Anglia testén az ütőér. Anglia és Franciaország barátsága sohasem volt olyan szoros, mint most és ugyanilyen a barátság Amerika felé is — mondotta Eden. Bilbao, július 3. A köztársasági repülők bombázták Burgost, a nemzetiek főhadiszállását. A bombázásnak 21 halottja van, az anyagi kár igen jelentékeny. A nemzetiek megtorlásra készülnek. A baszk harctéren tovább tart a nemzetiek előrenyomulása. Santander védői ma rádiógramot küldtek Madridba, melyben segítséget kérnek, mert a katonaság kiképzetten, a hadiszer pedig fogytánan. Biztosra vehető, hogy a nemzetiek a háború évfordulóját Santanderben „ülik meg“. London, július 3. Az angol fővárost kommunista plakátokkal szórták és ragasztották tele. A képviselők egy nagy csoportja a kormányhoz fordult, hogy erélyesen vessen véget az izgatásnak. Dublin, július 3. Az ír választások végeredménye még ismeretlen, de az eddigi eredményeikből máris megállapítható, hogy De Valera elnök abszolút többséget nyer. Amsterdam, július 3. A holland kikötőbe Bilbaóból egy nagy hajó futott be, roskadásig tele ezüsttel, kincsekkel. A vörösök horribilis vagyont érő szállítmányát lefoglalták. Tokió, július 3. Az orosz csapatok kiürítették az Amur folyó két szigetét, melyet egy hete megszálltak. A szovjet kijelentése szerint ez a béke érdekében történt. v Súlyos akadályok az uborka exportjánál Svájc nyolcvan vagon barack bevitelére adott engedélyt, de még nem indult el az első szállítmány Az elmúlt hét az uborka katasztrófája volt. Az ára előbb 8, majd 5 és 3 fillérre zuhant. Mindössze egy kereskedő vásárolt három napon át s ez a körülmény természetesen leszorította az árat. Az áresés legfőbb oka a német beviteli engedélyeik késése volt. Szombaton ugyan megérkezett a várva-várt névsor, de mindössze nyolc német importőr engedélye-