Kecskeméti Lapok, 1949. július-december (82. évfolyam, 150-304. szám)

1949-07-01 / 150. szám

Jó példa , jó eredmény A Szövetkezetek Omágos Szövetségének megalakulása óta megkezdődött a dolgozó parasztság beáramlása a szövetkezetekbe, mert a dolgozó parasztság ma már felismerte a szövetkezés előnyeit, másrészt a munkásosztály vezetésével és segítségével eltávolította onnan a reakciós és kapitalista elemeket, végül, de nem utolsósorban sokat tanult az elevenen bebizonyított példákból. A szövetkezeti mozgalomra szükség van- Enélkül dolgozó parasztságunk visszazuhanna ugyanabba a nyomorúságos tengődésbe, elnyomásba és tudatlanságba, amelyből négy év küzdelme árán sikerült csak kiszabadulnia. A termelés, a beszerzés és az értékesítés közös megszervezése határtalan könnyebbséget jelent a falu és tanya dolgozóinak. A szövetkezetben nem termelnek olyan árut, amit nem tudnak értékesíteni. A beszerzés révén olyan sűk és olcsó árucikket kap a dolgozó parasztság, amiről azelőtt nem is álmodhatott. Az értékesítés is kedvezőbb, mert a dolgozó parasztságnak már nem kell terményeit a több kilométer távolságra fekvő nagyobb falvakba, vagy városokba szállítania és ennek ellenére lényegesen magasabb árat kap. Ezek az elgondolások érvényesültek akkor is, amikor kormányzatunk elrendelte, hogy az idei terménybegyűjtést a helybeli szövetkezetek végezzék. Vajjon nem kényelmes és előnyös megoldás ez? A szövetkezés bebizonyította, hogy a közös összefogással, a nagyüzemi gazdálkodással dolgozó parasztságunk már ebben az évben 15—20, sőt helyenként 36 százalékkal többet termel, mint az egyénileg gazdálkodó paraszttársai. A gépállomások mezőgazdasági gépeinek, közös felhasználása megkönnyítette a parasztság munkáját és egyetlen csapásra véget vetett az igazsorának. A szövetkezeteknek nyújtott hitel, a szerződéses termelés, a sokféle kedvezmény elősegítette az önkéntes szövetkezést és bebizonyította, annak mérhetetlen előnyeit. Káros lehet-e a dolgozó parasztságra az a szövetkezés, amely nemrégen még a kulákok monopóliuma volt, ahol ők használták a nagy gépeket, ők vállalták a szerződéses termelést s ők alkották az úgynevezett érdekvédelmi egyesületeket? Nem lehet káros, mert különben a dolgozó nép nem szorította volna ki onnan saját ellenségeit.. És végül beszéljünk a példákról is. A szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztság — láttuk jól — többet termel, jobbat termel, kevesebbet dolgozik és mégis jobban él már nálunk, Magyarországon is. Dolgozó parasztságunk küldöttsége most jár a Szovjetunióban, az egész világon a legfejlettebb mezőgazdasági kultúrával rendelkező országban. Tanulni mentek oda és saját szemükkel győződnek meg azokról az igazságokról, amelyekről a mi tömegeink még csak olvastak, vagy előadásokat hallottak. Olyan nők és férfiak mentek ki, akiknek a magyar nép előtt hitelük van s akik majd elmondják nekünk, mit láttak és mit tanultak, örömmel várjuk hazaérkezésük pillanatát, mert mi is tanulni akarunk és követni akarjuk a Szovjetunió példáját a saját érdekünkben. Kifogástalan minőségű A KECSKEMÉTI KENYÉR Munkaversenyben a pékek A kecskeméti közellátási kenyér minősége kifogástalan, ami elsősorban a nagymalmok jó munkájának tudható be, de nem kevésbé jelentős ebből a szempontból a jó ellenőrzés sem. A közellátási felügyelőség és a közellátási hivatal állandóan ellenőrzi a kiőrlést és a keverési arányt. Elősegíti a kenyér jó minőségének fenntartását a pékek munkaversenye is. Kecskemét pékiparosai túlnyomórészt a minőség emelésére törekszenek, akik azonban különböző mesterkedések után rontani igyekeznek a közellátási kenyeret, nem kaphatnak lisztkiutalást. Ilyen okból már több péket kizártak a közellátási sütésből, súlyosabb esetekben iparigazolványukat is elvonják. Kecskeméten havonta 22 vagon lisztet dolgoznak fel közellátási kenyér sütésére. Szabadkenyér sütésre 120 mázsa, péksütemény készítésére pedig 85 mázsa liszt fogy havi átlagban. A gabona- és lisztkészlet az újig teljesen biztosított, a liszt keverési aránya sem változott, továbbra is 40 százalék búza, 60 százalék rozsliszből, burgonyapehely hozzáadásával készül a közellátási kenyér A városföldi és hetényi szövetkezet beolvadt a kecskeméti Földművesszövetkezetbe A Kecskeméti Földműves Szövetkezet tegnap délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a városháza közgyűlési termében. A közgyűlés tárgya a városföldi és hetényegyházi Földműves Szövetkezetek beolvadása a Kecskeméti Földműves Szövetkezetbe és ennek kapcsán az igazgatóság és felügyelő bizottság kiegészítése. Az ülést N°é László elnök nyitotta meg. Majd Rózsa János vv. igazgató az igazgatóság javaslata alapján előterjesztette az említett két földműves szövetkezet beolvadására vonatkozó javaslatot, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Utána a két beolvadt földműves szövetkezet tagságából megválasztották az új igazgatósági, illetve a felügyelőbizottsági tagokat. Aj igazgatósági tagok: Sipos István, Füri Pál, felügyelőbizottsági tagok: Besze Lászlóné, Lakos Kálmán, Horváth Mihályné s Beke Ferenc; megyei választmányi tagok Bárkai Istvánná és Galló Ferenc. A közgyűlés Rózsa János ü. v. igazgató javaslatára üdvözlő táviratot küldött Rákosi Mátyásnak, egyben kérte a trockista hazaárulók példás megbüntetését. A gyűlés Rózsa János kül- és belpolitikai beszámolójával ért véget." Vásár Szánkon Szánk községben július 18-án, szerdán lesz az országos állat- és kirakodó vásár. Az állatvásárra vészmentes helyről minden fajta, szabályszerű járlattal ellátott állat felhajtható. Igazolványt és a forgalmi könyvecskét mindenki vigyen magával. Új politikai tiszteket avattak a Petőfi Akadémián A Petőfi Akadémián most avatták a politikai tiszteket. Az avatáson a köztársasági elnök is megjelent, valamint Farkas Mihály honvédelmi miniszter, a kormány több tagja, a honvédség tábornoki kara, a Függetlenségi Népfront pártjainak és a tömegszervezetek képviselői. Nógrádi Sándor altábornagy intézett beszédet az új tisztekhez. Szólott a honvédség szakszerű felkészültségének szükségességéről, a politikai tisztekre váróhatalmas nevelő munkáról a marazmus-leninizmus szellemében, kérte, hogy ápolják a kommunistákban és a pártonkívüli katonákban a töretlen hűséget a Magyar Dolgozók Pártjához és Rákosi Mátyásihoz, fordítsanak fokozott éberséget az imperialista ügynökökre és a trockista kémekre, küzdjenek a nacionalizmus maradványai ellen, küzdjenek az imperialisták mesterkedései ellen, amellyel meg akarják bontani a magyar dolgozó nép egységét, legyenek hűek a hatalmas Szovjetunióhoz és Fegyverrejtegetsi í ítéltel a törvényszék Molnár István a kötelező fegyverbeszolgáltatást elmulasztotta, leventepuskáját nem jelentette be. Az államügyészség fegyverrejtegetésért vádat emelt ellene és a törvényszék hónapi fogházra ítélte. Az ítélet nem jogerős népünk nagy barátjához, Sztálin generalisszimusához. Munkájukkal dolgozzanak azon, hogy a Szovjetunió vezette béketábor még hatalmasabb és erősebb legyen. Kormányrendelet védi az aratómunkások érdekeit Az aratási munkálatok biztosítása és zavartalan lefolyása érdekében a kormány elrendelte, hogy a 25 kát. holdon felüli, illetve 350 aranykorona tiszta jövedelmet elérő gazdálkodók az aratási és betakarítási munkálatokhoz megfelelő számú mezőgazdasági munkavállalót a DÉFOSz útján kötelesek alkalmazni. Ezekhez a munkákhoz nem lehet kevesebb munkást alkalmazni, mint amennyit 1948-ban ugyanerre a területre alkalmaztak. A rendelkezések megtartását a DEFOSz ellenőrzi. Ahol megfelelő számú mezőgazdasági munkást idejében nem alkalmaztak, veszélyeztetve ezzel a nemzetgazdaság érdekeit, hatóságilag végeztetik el a szükséges munkálatokat a mulasztó gazdálkodó költségére. Fontos-e az aratás utáni tarlóhántás és a lucernamagtermesztés? Egyik törökfái olvasónk levélben intézett kérdést szerkesztőségünkhöz, vájjon miért kell a tarlóhántást közvetlen aratás után elvégezni. Panaszolja, hogy a gazdák így jó legelőtől esnek el, mert a tarlón a sertések és a baromfiad jól megnövekednének. A tarrohantás gyors elvégzésével azonban ezt az alkalmat nem tudják kihasználni a gazdák, sőt még pótoli sem lehet, mert Törökfáiban nincs legelő. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik a lucernáimig termesztes is, mert a lucerna második kaszálása mint takarmány, ezek szerint színtén kiesik. Levele végén arra kéri az illetékeseket, hogy legyenek tekintettel a helyi adottságokra és így a tarlóhántás azonnali elvégzésétől, továbbá a lucernamag termesztés kötelezővé tételétől tekintsenek el, mert ezen rendelkezések fenntartása az állattenyésztés rovására megy, ami nemcsak a gazdáknak, hanem az egész nemzetgazdaságnak is káros. (Olvasónk panaszaival kapcsolatban kérdést intéztünk az illetékesekhez, hogy megtudjuk azt, amit már amúgy is tudtunk. Tompa László gazdasági felügyelő ismételten kijlentette, hogy a tarlóhántás gyors elvégzésére a jó terméseredmények biztosítása végett van szükség. Ugyanis az aratás után a szántóföldeket fokozott mértékben szárítja a nap, így a tavasz folyamán földbe jutott csapadék rövid idő alatt teljesen elpárolog. Ha a f°ld teljes kiszáradását megvárjuk, nem kezdhetjük el idejében az őszi szántást sem, így késik a vetés, ami nagy mértékben befolyásolja a jövő évi terméseredményeket, nem is szólva a gyomosodásról, mert a tarlóhántás elhanyagolása esetén a tarlón a füvek kivirágzanak, elszórják magjaikat, amivel szintén nagy károsodást szenvednek a gazdák. A lucernamagtermesztésről annyit, hogy magtermesztésre csak azokat kötelezik, akiknek félholdnál nagyobb a vetésük. Ezek a második kaszálást tartoznak meghagyni. Ha azonban a lucernavetés rossz, vagy más okból indokolt, halasztást engedőtyezhet a népi bizottság.) -----------N----------- Több bútort gyártunk, mint a háború előtt A felszabadulás óta bútoriparunk is gyors ütemben fejlődött. Megkezdődött a típusbútorok gyártása is és rövid idő alatt igen jelentős eredményeket ért el. A háb°rú előtt a magyar bútoripar 70—75.000 szobát gyártott évente- Ma részben már sorozatos gyártásra átszervezett bútoriparunk 82.000 típusos szobabútort állít elő. Az ötéves terv során bútoriparunk tovább növeli termelését. Az ötéves terv végére már 132.000 .^minőségű, olcsó és ízléses kivitelű szobabútor áll a vásárló dolgozók rendelkezésére, de tekintélyes mennyiség kerül majd kivitelre is.