Kecskeméti Lapok, 1949. július-december (82. évfolyam, 150-304. szám)

1949-09-04 / 205. szám

! Hímun húsok, és mintahasznot. Ai iparban és mezőgazdaságban egyaránt egyre inkább kiszélesedik a mozgalom, amely verseny segítségével szolgálja a munkaerkölcs megjavítását és a termelés fokozását. Nemcsak kisebb községek, mint az iparban a munkabrigádok, a mezőgazdaságban községek, vagy termelőcsoportok vesznek részt egyre nagyobb számmal ilyen munkaversenyben, hanem egyének is, akikhasonló munkaterületen előre megállapított feltételek mellett mérik össze erejüket, hogy nemes versenyben vigyék előbre a temetés ügyét. Az iparban az egyéni munkaverseny résztvevői, az élmunkások büszkék arra, hogy szeretik munkájukat és azért dolgoznak teljes erővel, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak. Az egyre inkább kiszélesedő élmunkás mozgalom résztvevői számára a munka nem csupán kenyérkereset, hanem harc is, ham a népért, a tökéletesebb életformáért, amely harcban győzni kell. Az élmunkások munkaversenyében egyenként, vagy együttesen szerepelhet a selejt csökkentése a legkisebb mértékre, a n°fma minél nagyobb túlteljesítése, az önköltségcsökkentés, vagy a teljes munkafegyelem. De bármi legyen is a kitűzött cél, a versenyt mindig a munkásság széles rétegeinek érdeklődése kíséri. Az élmunkások igyekeznek jól megismerni gépeiket, amelyeken dolgoznak, hogy minél nagyobb eredményt érjenek el. A mezőgazdaságban a mintagazda tölt be hasonló szerepet. Ma már alig van község, ahol ne a versenyben elért eredmény szabná meg a dolgozó paraszt értékét a közösségben. A mintagazda felvilágosító szóval és példaadó tettel egyaránt előljár a termelési versenyben és a gabonabegyűjtés túlteljesítésében, de első között köti meg a szerződést a gépállomással is a gépi erő igénybevételről. A mezőgazdasági termelésben is az önköltség csökkentés, a termelési módszer korszerűsítése és a termelés fokozása a cél És a mintagazda mindezekben példát mutat a közösség többi tagjainak. A mintagazdák példaadása nyomán tudatosodik a dolgozó parasztok tömegeiben is a felismerés: gyors gabonalegyűjtéssel biztosítjuk népünk hatalmát. Az élmunkást és a mintagazdát egyaránt megbecsülés övezi körül: kitüntetést jelent részükre az élmunkás jelvény, nevük szereplése a községháza tábláján, de megbecsülésüket fejezi ki a részükre juttatott jutalom is. Az élmunkások munkájának eredményre jut kifejezésre az Országos Tervhivatal jelentésében, amely sprint iparunk termelése az év első felében 27,1 százalékkal haladta meg az előző év megfelelő szakaszánk termelését. A mintgazdák példamutatásának pedig azt köszönhetjük, hogy a gabonabegyűjtési sikerek eredményeképpen a minisztertanács szeptember 1-től megszüntette a kenyérjegyet és a fehérliszt adagot felemelték. Az élmunkás°k és mintagazdák erőfeszítésének együttes eredménye, hogy hatalmas léptekkel haladunk előre a sikeres tervgazdaság útján a szocializmus felé. „Fekete piaco” a gy*ras Szépen A fogyasztó közönség részéről már régen hangoztatott panasz, hogy Kecskemét közellátási szégyenfoltját, a sokat kárhoztatott, de még mindig megtűrt fekete piacot, az úgynevezett „iccés piacot” nem ellenőrzik eléggé. Az iccés piacon a feketézés régóta szokásos fedőművelete az, hogy az árut kiló helyett literrel mérik. Míg például a korpa kilónkénti ára 58—60 fillér, addig az iccéspiacon egy literért 60—70 fillért kérnek, pedig köztudomású, hogy egy liter korpa nem több 45 dekánál. Ugyanez a helyzet a daránál, babnál, lencsénél és a tésztaféléknél is. Lekvárt, szalonnát, füstölthúst, szappant és még ki tudná felsorolni, miféléket mindig a megengedettnél jóval magasabb áron árusítják. A dolog köztudomású, mégis késik az erélyes intézkedés. A lakosság nevében arra kérjük az árellenőrző szerveket, hogy az iccéspiacnak nevezett feketepiacot végre vonják szigorú ellenőrzés alá és vessenek véget a nyerészkedők és harácsolók ügyes, de bűnös mesterkedéseinek. Bíróság és ügyészség a Szovjetunióban Az orosz történelem legjobbjai élesen elítélték a cinzmus idején működő, az önkényuralmat kiszolgáló reakciós orosz bíróságokat. Tolsztoj Lev, a nagy orosz író „Feltámadást’ című regényében hű képet rajzol az akkori bíróságok álnokságáról és képmutatásáról. Az 1917. évi Októberi Forradalom után a szovjet állam fő feladatainak egyike az új, valóban demokratikus, valóban független, valóban szabad szovjetbíróság megszerzesége volt. Az új bíróságok, amelyek a szovjetállam polgárainak jogát és érdekét védelmezték, rövidesen tekintélyessé, tiszteltté váltak a nép előtt A Szovjetunió alkotmánya lerögzíti azokat az alapelveket, amelyen a szovjet igazságügyi szervek, bíróságok és ügyészségek felépülnek. A bíróságok demokratizmusa mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy minden polgár számára egységes ítélkező formát jelentenek. A bíróságok tagjait választják. Az ügyek többségét tárgyaló néptörvényszékek bíráit a helyi körzet polgárai választják meg általános, közvetlen, egyenlő és titkos szavazással. A fellebbezési bíróságok tagjait is választják. A szovjet bíróságok ritka kivétellel nyilvánosan tárgyalnak. Az ügyek elbírálásában választott ülnökök is résztvesznek. Ezek, a bírák valamennyi jogát gyakorolják. A Szovjetúnió Alkotmánya szerint minden vádlottnak joga van védelemre, szabadon választhat védőt magának, de ha akarja, személyesen is megvédheti mgát. A szovjet igazságszolgáltatás szellemét nagyszerűen tükrözi az alkotmány 112. szakasza. Eszerint: „A bírák függetlenek és csupán a törvénynek vannak alávetve’*. Ez annyit jelent, hogy semmiféle személyes hivatali, vagy egyéb befolyás nem lehet hatással a bíróságok ítélethozatalára. A bírókat csak a tényállás és saját lelkiismeretük irányíthatja. A Szovjetunióban a bírák és az ügyészek tekintélyes, népszerű emberek. A szovjet polgár bizalommal fordul az ügyészhez, ha úgy érzi, hogy jogában megsértették. A Szovjetunió Alkotmánya a Szovjetunió főügyészére bízza a legfelsőbb felügyeletet afölött, hogy a törvényeket a népbiztosságok, az alájuk rendelt intézmények, valamint az összes szovjet polgár betartják. Pav lo, a naszponz tudás születésének többik évfordulója Ivan Pavlov, a nagy orosz fiziológus, a materialista tudomány előharcosának szeptember 26-án ünnepli századik születési évfordulóját az egész szovjet nép. A Pavlov-centenáriumhoz méltó ünnepségeket rendeznek Magyarországon is Tudományos Tanács, a Magyar—Szovjet Társaság és az Orvosegészségügyi Szakszervezet Pavlov-bizottságának előkészítése szerint. A közelgő Pavlov-ünnepségek alkalmából a Szovexport magyarszági képviselete és a MSZT a Szovexport helyiségeiben fogadást rendezett a magyar tudományos élet sok kiválóságának részvételével. A budapesti szovjet nagykövetséget Kosov kultúrattasé képviselte. Berdnyikov, a Szovexport budapesti vezetője üdvözölte a vendégeket, majd bemutatták a Pavlov életét megelevenítő nagyszerű szovjet filmet. Az ütemtervnek megfelelően halad a beszolgáltatás A kenyérgabona beszolgáltatása Kecskeméten az ütemtervnek megfelelően halad. A zöm már beérkezett a gyűjtőhelyekre, a héten jóval alábbhagyott a beszolgáltatási lendület, ez azonban érthető, mert a cséplési munkának is vége. A város gazdái különösen a beszolgáltatási verseny első felében kapcsolódtak be a t®rménvbeadásba nagy eredménnyel és voltak hetek, amikor az ütemtervet 100 százalékig teljesítettük. Ez azt bizonyítja, hogy a város határában a legtöbb gabonatermelő már a cséplőgéptől szállította a gabonát a Földművesszövetkezet átvevőhelyeire. A kenyérgabonabeszolgáltatást — csütörtökig bezárólag — Kecskemét 85—90 százalékig teljesítette. Búzabeadásnál az ütemtervet 86,76 százalékig, a rúzsnál pedig 89 százalékig teljesítettük. Az árpabeszolgáltatás már gyengébben sikerült, ennek oka a terméseredményekben keresendő. Zabból is kevés folyt be, itt a beszolgáltatásból azt tűnik ki, hogy a vetéstervet sem teljesítettük a múlt évben. A terménybeadás után az elszámoltatást is mertik az ellenőrző hatóságok, aminek eredményeképpen teljesíteni fogjuk az ütemtervben előírt gabonamennyiséget. Kétévi börtönre ítélték Héjjas Pált Héjjas Pál módos gazdálkodó helybeli lakos becsmérelte a DÉFOSZ-t és izgatott a népi demokratikus államrend ellen. Tegnap déllőtt foglalkozott Héjjas ügyével a budapesti népbíróság külön tanácsa. A vád és a védbeszédek elhangzása után a különtanács 2 évi börtönre, vagyona fele részének elkobzására és 5 évi politikai jogvesztésre ítélte. A vád képviselője az ítélet súlyosbításért megfellebbezte. Feketevágókat tartóztatott le a rendőrség A Kecskeméti Lapok tudósítójától Gyenes Imre helybeli 90 holdas módos gazdálkodót vette őrizetbe a napokban a rendőrség közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettért. Kihallgatása során a gyanúsított beismerte, hogy egy borjút engedély nélkül levágott, húsát eladta, bőrét feketén értékesítette. Gyenest az államügyészségre kísérték át. Bakos Sándor Hetényegyháza 81. szám alatti lakos hentes és mészárosmester 3 birkát vágott le Zugban, engedély nélkül. Beismerése szerint a húst 12 forintos kilónkénti árban mérte ki. Bakos is a bíróság elé kerül közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettért. Herczeg István borjút vágott, minden bejelentés nélkül. Szorgalmas munka közben érte tetten a rendőrség. Az államügyészség fogházában várja sorsa további alakulását. . BERETVÁS !. .. Újonnan átalakított étterme SZOMBATON NYÍLIK Elsőrendű konyha, kitűnő italok Ceglédty Atyád tahtzenekara gondoskodik a jó hangulatról A Magyar Népköztársaság támogatja a nép ügyét szolgáló tudományos munkát, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet!