Kecskeméti Lapok, 1949. július-december (82. évfolyam, 150-304. szám)
1949-11-27 / 276. szám
AMERIKA KIRABOLJA A NEPEKET... Anatolij Szurov cikkéből* „Mi magunk fogadtuk el a határozatot!" I — csapott a mellére álszent nagyképű. I segge! Sir Stafford Cripps, a majdnem minden hájjal megkent angol pénzügymi- niszter, egy nappal a fontsterling és húsz más valuta leértékelése után. Valamivel tompább hangon dünnyögött azután néhány éppoly álszent, mint értelmetlen szót „a terhek megoszlásáról“. A baj Sir Cripps szempontjából csak az, hogy többségében épeszű embereket ki meggyőznie arról, hogy a font leértékelésa nem a dollármágnások fenyegetésére és hasznára, főleg pedig nem az angol dolgozók számlájára, fokozott kiuzsorázására történt. DRÁGUL A LISZT, A KENYÉR, A HÚS A letagadhatatlan tények, a dolgozók hangja, sőt a Daily Telegraph, a News Cronicle hangja ugyanis mindennek ellenkezőjét bizonyítják. Csak néhány tényt vegyünk szemügyre. Mit bizonyít várjon, hogy Truman a fontját leértékelt Angliától vámsorompóinak a nyugati behozatal javára történő lemondását követeli. De gyerünk tovább. Ismeretes, hogy az angol dolgozók bére a font leértékelése után nem emlkedet. Az is ismeretes — megbízható angol forrásból — hogy a őszi és a kenyér ára rövid napok alatt 30 százalékkal növekedett. A hús árának 40 százalékos emelését minden napra várják. (Az argentin marhaszállítók nem igen hajlandók résztvenni a Cripps fétegterhek megosztásában.) A British Medical Journal vigaszképpen közli az angol dolgozókkal — akiknek aligha van pénzük megvenni a lapot, — hogy jelentősen emelkedni fognak a gyógykezelési és az A. Szurkov: „Szabad pálya“ c. színdarabját most mutatja be a Madách Színház. gyógyszerárak.A gyógyszerek javarészét az USA szállítja Angliának.) Természetesen a Wall Stret és szemforgató kiszolgálóinak rablása nemcsak az angol dolgozókat sújtja. A francia Liberation és a Parisien Libre katasztrófáról bezél a valutaleértékeléssel kapcsolatban, nem titkolva, hogy „elkerülhetetlen az árak további emelkedése". A Nívó Haagsko Kuvant a holland véleményt tömören így foglalja össze: „Hollandia népe rémülettel tekint a jövő elé**. Pakisztánban, ahol 30 százalékkal emelték valamennyi behozatali cikk árát, a Civil and Military Gazetta „szerencsétlenségéről beszél. Igen. A ragyogó ígéretekkel beharangozott Marshall-terv egyre meztelenebb s valójában mutatkozik meg a világ dolgozói népei előtt. A fokozódó nyomor, éhség, munkanélküliség, világosságot derít Sir Cripps álszent „tehermegosztásával’. Napról-napra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az újabb terhek nem a tőzsdebárók, a bankárok, hanem a létminimumától megfosztott dolgozó nép vállaira zuhannak. A SZOVJET A MUNKÁS HÁROMSZOR OLCSÓBBAN ÉL, MINT AZ EGYELŐRE MÉG DOLGOZÓ ANGOL A munkások egyre sűrűbben adnak kifejezést helyzetük tarthatatlanságának. Jack Stanley, az angol építőmunkások szakszervezetének főtitkára kijelentette, hogy az alacsonyfizetésű munkások egyszerűen nem képesek kenyeret vásárolni. Henry Lewitt és Harry Weaver, akik mint szakszervezeti vezetők az elmúlt hetekben a Szovjetúnióban jártak, kiszámították, hogy a moszkvai munkás olcsóbban él, mint a legjobban kereső londoni munkás, hogy pld. az angol kőműves háromszor annyit dolgozik 50 cigarettáért, mint a Értelmét veszti az összehasonlítás most a valuta leértékelés után. Hasonlítsuk össze vájjon Albert Roch, a francia bányász sorsát a szovjet bányászéval? Franciaországban ismeretes volt még a frank leértékelése előtt, hogy egyetlen ember létminimuma 15.500 frank. Roch három gyermekével ma 1.500-at keres. Mit szólna szegény Roch Tyihon Gladkov 7000, vagy Iván Mogiljin 5277 rubeles keresetéhez? Roch azonban mégdolgozik. Párizs, Lyon, Loods, Gainsborough üzemeiből azonban százszámra szórják ki naponta a munkásokat. Mit mondanának ők a moszkvai autóbuszokon megszokott hirdetésekhez: „Autóbuszsoffőrökre van szükségünk. Fizetés: 1500—2500 rubel.’4 AMIRŐL A „KOMMUNISTÁK" TEHETNEK A Wall Street urai a terhek ilyetén „megosztása" feletti örömükben dörzsölik a kezüket. Hiába dörzsölik. A dollár ugyan legyőzte valutaellenfeleit, de a nagy lendülettől saját egyensúlyát is elvesztette. Súlyos „bessz“ dühöng a newyorki tőzsdén. A Marshall-terv épülete a korhadt támasztógerendák ellenére düledezőben van. A dollárhatalmasságok elégedetlenek európai szolgáik munkájával. A lakájok is keresik a bűnbakot. A „munkáspárt" Mr. Attlee nem valami páratlan találékonyságáról tesz bizonyságot, amikor „az angol kommunistákban" — amint azt Walesben leszögezte — felfedezni véli Anglia minden bajának okozóit. Mr. Alleenek komoly nehézségei lesznek arcátlan kijelentése bizonyításánál. A Szovjetúnióban, a népi demokráciákban — mindenütt, ahol kommunisták irányítják a nép sorsát — nem fenyeget nyomor, munkanélküliség. A dolgozók életszínvonala régen túlhaladta a háború előtt. Iit, a debreceni munkások jobban élnek, mint a bristoliak, a sziléziaik jobban, mint a walesiek. A rubel s a népi demokratikus országok pénzegységeinek értéke párhuzamosan emelkedik a Marshall-államok valutájának zuhanásával. Mindebből az óvodás gyermekek is tudják vonni , és le is vonják az egyetlen helyes következtetést. Így fest a font és a többi marsall-valuták leértékelése a Wall Street „zseniális' elgondolása, a „terhek mgosztása", a „válságból kivezető út’“ — a valóságban. I A gyakorlótermek kivilágított ablakain keresztül hegedű és zongora hangjai szűrődnek ki az udvarra, amikor a Városi Zeneiskolába lépünk. A jövendő muzsikusai képezik magukat ebben az iskolában, ahol már nemcsak az úriosztályok gyermekei ismerkedhetnek meg a zene és az ének szépségeivel, hanem a munkás- és parasztfiatalok, üzemi munkások és iparostanulók tanúinak, hogy beléphessenek ii zenekultúrát építők sorába. Nagy fejlődésen ment át a kecskeméti zeneiskola az elmúlt néhány hónap alatt. Új tanszakok alakultak, jelentősen emelkedett a tanulók száma, megváltozott a szociális összetétel, nagyobb súlyt helyeznek az elméleti oktatásra és az orosz dal- és zenekultúra megismertetésére. Az új igazgatóval, Raáb Erzsébettel beszélgetünk a zeneiskolában megindult fejlődésről és az iskola problémáiról, örömmel halljuk, hogy milyen nagy az érdeklődés újabban a munkásfiatalok és üzemi munkások köréből. Akik eddig jórészt el voltak zárva a muzsikától, ma zenére szomjasan kopogtatnak a hangok birodalmának kapuján. A tavalyi száztízhez képest az idei tanévben már száznyolcvanan tanulnak szorgalmasan. A létszámemelkedéssel együtt kedvezően megváltozott az iskola szociális összetétele is: az új tanulók valamennyien az üzemekből, műhelyekből és az iskolák munkás és parasztszármazású tanulói köréből kerültek ki. Az eddigi tanszakok mellé az elmúlt hetekben felállították a gordonka és a fafúvós szakot, valamint a zenei előképről, amelyen már harmincegyen ismerkednek a hangszerekkel. A zenei elitképzőnek igen nagy jelentősége van a tehetségkutatásban. Itt rövid idő alatt kitűnik, hogy ki, milyen hangszert kedvel meg, kivel melyik tanszakon tudjuk elérni a legjobb eredményeket — mondja az igazgatónő. Az új tanszakokhoz három új zenetanár is .Jön Budapestről, az előképzőhöz Réczey Mária, a fafúvóshoz Bakos Kálmán dr., a gordonkához Somló Klára. — Hogyan folyik a gyakorlás? — Olyan órarendet állítottunk össze, hogy minden nap majdnem minden tanuló hozzájuthasson a hangszerekhez Az elméleti oktatás a teremhiány miatt problémát adott, de ezt megoldottuk. Sztálin 70. születésnapjára a tanárok felajánlották, hogy mindannyian vállalnak egy-egy kisebb csoportot elméleti oktatásra. Egyébként az igazgatónő Sztálin születésnapjára felajánlotta, hogy az elméleti oktatások után orosz népdalórákat tart. — Melyek a legközelebbi tervek? — Már szervezés alatt áll a rézfúvós tanszak felállítása. Igen sokan érdeklődnek iránta. Azután a kamarazenét honosítjuk meg az iskolában. Szükség van erre, mert nincs szebb a zenében, mint ez együttmuzsikálás. A tehetségekről, az alvó városnak nevezett Kecskemét zeneanyagáról beszélgetünk. — Amikor Kecskemétre kerültem, szinte meglepődtem azon az érdeklődésen, amellyel a gyermekek és felnőttek az iskola felé fordultak. És örömmel lepődtem meg azon is, hogy mennyi tehetség igyekszik itt magát továbbfejelszteni. Érdemes sokat dolgozni, mert a tanulók tehetsége és szorgalma jó munkaeredményeket ígér — mondja Raáb Erzsébet igazgató. — A munkában némi akadályt jelent egyes hangszereknek a hiánya. Sajnos, a város költségvetése nem biztosított erre elegendő összeget. A kecskeméti zeneiskolában megindult ez a munka, amely a nép gyermekei számára szabaddá teszi az utat a hangok csodálatos világába, amely mostmár a munkás- és parasztfiatalokkal is megismerteti a zene milliónyi szépségét és hatalmas nevelő erejét. Rövidesen megszűnnek a még fellelhető nehézségeks az iskola jövőre az állam hathatós támogatásával folytathatja munkáját a klasszikus és népi zenekultúra fejlesztésére és minél szélesebb körben való elterjesztésére. —más— szovjet kőműves. Mindez még a font leértékelése előtt történt. Sq,KzEpi TeHeTsEgVaNkEcSrEmEtEn Kertváros Lesz Kecskemét a szeléses terv folyamán évek óta a száguldó kerékpárosok és a fékeveszett motorosok kisajátított területe. A város más parkjai és kertjei pedig kicsinységüknél fogva sem tudnak üdeséget és díszt adni városunknak. Nem javítanak a város arculatán a fák sem. Ezek után joggal kérdezheti mindenki, mikor lesz már ennek az állapotnak vége és mikor tarthat Kecskemét is számot a szép és gondozott város megtisztelő címére. A városi kertészethez fordultunk ebben a kérdésben és örömmel vettük tudomásul, hogy itt is tudatában vannak a gyors intézkedés szükségességének. Elismerik, hogy Kecskeméten sok a tennivaló ezen a téren és terveik is vannak a város újrafásítására és parkosítására. A főkertész elmondotta, hogy a japánakácokat részben a villanyvezeték megóvása, de főleg városszépészeti szempontok miatt fokozatosan kicserélik. A Kaszap- és Jókai-utcán a japánakácok kicserélésére már a tavasz folyamán sor kerül. A városi csemetekertben gömb-özilt, gömbhársat és ezüstjuhart nevelnek. Ezeket a belváros utcáin helyezik el. A körutak nagy részét vadgesztenyefával szegélyezik. A belváros kertészeti átrendezésére is megvan a terv. A piaristakertben készülő új piactér megnyitása után a Rákóczi-utat parkosítják és a japánakácok helyére hársfákat ültetnek- Parkosítják a Szabadság teret, ide is díszfák kerülnek. A Katona József gimnázium és az új OTI székház közötti nagy térséget a város legszebb parkjává fogják kiképezni. A tervek szerint ide szökőkutakat építenek, ezeket zöld pázsittal, fenyőfaligetekkel és színpompás virágágyakkal övezik. Kecskemét parkosításának tervei valóban szépek. Megvalósításukhoz az ötéves terv első évében hozzáfog a város és befejezését az ötéves terv végére tervezik. Rajta kell lennünk, hogy a szép tervekből egy se sikkadjon el és Kecskemét az ötéves terv végére ne csak iparában és mezőgazdaságában fejlődjék, hanem a kertváros is legyen. Kecskemétre a múltban a legjobb indulattal sem lehetett rámondani, hogy kertészeti szempontból jól gondozott város. Két sétányunk közül a Katona József-sétakert területében megkisebbedett, fái pusztulóban vannak, a Gyenes-tér pedig még a legszükségesebb gondozást is alig kapta meg. Az ott elhelyezett egy-két pad nem nyújt nyugalmat, mert ez a hely már LUMINIUM FŐZŐEDÉNYT]