Kecskeméti Lapok, 1949. július-december (82. évfolyam, 150-304. szám)

1949-11-27 / 276. szám

AMERIKA KIRABOLJA A NEPEKET... Anatolll Szurov cikkéből* „Mi magunk fogadtuk el a határozatot!" I — csapott a mellére álszent nagyképű. I ségge! Sir Stafford Cripps, a majdnem j minden hájjal megkent angol pénzügymi- | niszter, egy nappal a fontsterling és húsz más valuta leértékelése után. Valamivel tompább hangon dünnyögött azután né­­hány éppoly álszent, mint értelmetlen szót „a terhek megoszlásáról4“. A baj Sir Cripps szempontjából csak az, hogy többségében épeszű embereket k i meggyőznie arról, hogy a font leér­­réke.esa nem a dollármágnások fenyegeté­sére és hasznára, főleg pedig nem az an. goi dolgozók számlájára, fokozott kiuzso­­rázásáta történt. DRÁGUL A LISZT, A KENYER, A HÚS A letagadhatatlan tények, a dolgozók hangja, sőt a Da'ly Telegraph, a News Crcnicie hangja ugyanis mindennek ellen­kezőjét bizonyítják. Csak néhány tényt vegyünk szemügyre. M“t b'zonyít vájjon, hogy Truman a fontját leértékelt Angl'átó! vámsorompói­nak a nyugati behozatal javára történő lemcndásá: követeli. De gyerünk tovább. Ismeretes, hogy az angol dolgozók bére a iont leértékelése után nem emCkedet. Az is ismeretes — megbízható angol forrásból — hoey a őszt és a kenyér ára rövid napok alatt 30 százalékkal növekedett. A hús árának 40 százalékos emelését minden napra vár­ják. (Az argentin marhaszállítók nem igen hajlandók résztvenni a Cripps.féie „ter­hek megosztásában.) A British Medical Journal vigaszképpen közli az angoi dol­gozókkal — akiknek aligha van pénzűk megvenni a lapot, — hogy jelentősen emelkedni fognak a gyógykezelési és a * A. Szurkcv: „Szabad pálya“ c. szín­darabját most mutatja be a Madách Szín. ház. I gyógyszerárak. <A gyógyszerek javaré­szét az USA szállítja Angliának.) Természetesen a Wall Stret és szemfor­gató kiszolgálóinak rablása nemcsak az angol dolgozókat sújtja. A francia Libera­tion és a Parision Libre katasztrófáról bej szél a valutaleértékeléssel kapcsolatban, nem titkolva, hogy „elkerülhetetlen az árak további emelkedése". A Nívó Haags­­ko Kurant a holland véleményt tömören így foglalja össze: „Hollandia népe ré­mülettel tekint a jövő elé**. Pakisztánban, ahol 30 százalékkal emelték valamennyi behozatali cikk árát, a Civil and Military Gazetto „szerencsétlenségéről beszél. | Igen. A ragyogó ígéretekkel beharan­­j gozott Marshall.terv egyre meztelenebb f valójában mutatkozik meg a világ dolgozó I népei előtt. A fokozódó nyomor, éhség, munkanélküliség, világosságot derít S'r Cripps álszent „tehermegosztására1’. Nap. ról-napra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az újabb terhek nem a tözsdebárók, a bankárok, hanem a létminimumától megfosztott dolgozó nép váilaira zuhan­nak. A SZOVJET A4UNKÁS HÁROMSZOR OLCSÓBBAN ÉL. MINT — AZ EGYELŐRE MÉG DOLGOZÓ ANGOL A munkások egyre sűrűbben adnak ki­fejezést helyzetük tarthaiaílanságának. Jack Stanley, az angol építőmunkások szakszervezetének főtitkára kijelentette, hogy az alacsonyfizejésü munkások egy. szerűen nem képesek kenyeret vásárolni. Henry Lewitt és Harry Weaver. ak:k mint szakszervezeti vezetők az elmúlt hetekben a Szovjetúnióbc-.n jártak, kiszámították, hogy a moszkvai munkás olcsóbban él, mint a legjobban kereső londoni munkás, hogy pld. az angoi kőműves háromszor annyit dolgozik 50 cigarettáért, mint a szovjet kőműves. Mindez még a font le. értékelése "lőtt történt. Értelmét veszti az összehasonlítás most a valuta leértékelés után. Hasonlítsuk össze vájjon Albert Roch, a francia bá­nyász sorsát a szovjet bányászéval? Franciaországban ismeretes volt még a frank leértékelése előtt, hogy egyetlen ember létminimuma 15.500 frank. Roch három gyermekével ma 1.500-ot keres. Mit szólna szegény Roch Tyihon Gladkov 7000, vagy Iván Mogiljin 5277 rubeles keresetéhez? Roch azonban még .dolgozik. Párizs, Lyon, Loods, Gamsburough üzemeiből azonban százszámra szórják ki naponta a munkásokat. Mit mondanának ők a moszkvai autóbuszokon megszokott hir­detésekhez: „Autóbuszsoffőrökre van szükségünk. Fizetés: 1500—2500 rubel.’4 AMIRŐL A „KOMMUNISTÁK" TEHETNEK A Wall Street urai a terhek ilyetén „megosztása" feletti örömükben dörzsö­lik a kezüket. Hiába dörzsölik. A dollár ugyan legyőzte valutaellenfeleit, de a nagy lendülettől saját egyensúlyát is el. vesztette. Súlyos „bessz“1 dühöng a ncw­yorki tőzsdén. A Marshall-ferv épülete a korhadt támasztógerendák ellenére düle­­dezőben van. A dollárhatalmasságok elé. gedetlenek európai szolgáik munkájával. A lakájok is keresik a bűnbakot. A „mun. káspárt" Mr. Attlee nem valami páratlan találékonyságáról tesz bizonyságot, ami­kor „az angol kommunistákban" — amint azt Walesben leszögezte — felfedezni vélt Anglia minden bajának okozóit. Mr. AUleenek komoly nehézségei lesz­nek arcátlan kijelentése bizonyításánál. A Szovjetúnióban, a népi demokráciákban — mindenütt, ahol kommunisták irányít­ják a nép sorsát — nem fenyeget nyo­mor, munkanélküliség. A dolgozók élet­­színvonala régen túlhaladta a háborúelő“'; fit, a debreceni munkások jobban élnek, mint a bristoliak, a sziléziaik jobban, mint a walesiek. A rubel s a népi demokratikus országok pénzegysegeinek értéke párhuzamosan emelkedik a Marshall-államok valutájá­nak zuhanásával. Mindebből az óvodás gyermekek is > tudják vonni — és le is vonják az egyetlen helyes következtetést. így fest a font és a többi marsall-va­­luták leértékelése a Wall Street „zseniális-' elgondolása, a „terhek mgosztása", a „válságból kivezető út’“ — a valóságban. Kertváros Sesz Kecskemét asz öléi;es terv folyama n Kecskemétre a múltban a leg­jobb indulattal sem lehetett rámon­dani, hogy kertészeti szempontból jól gondozott város. Két sétányunk közül a Katona József-sétakert te­rületében megkisebbedett, fái pusz­­tulóban vannak, a Gyenes-tér pe­dig még a legszükségesebb gon­dozást is alig kapta meg. Az ott elhelyezett egy-két pad nem nyújt nyugalmat, mert ez a hely már Sq,K zEpi TeHeTsEg VaN kEcSrEmEtEn A gyakorlótermek kivilágított ablakain keresztül hegedű és zongora hangjai szű­rödnek ki az udvarra, amikor a Városi Zeneiskolába lépünk. A jövendő muzsiku­sai képezik magukat ebben az iskolában, ahol már nemcsak az úriosztályok gyer­mekei ismerkedhetnek mpg a zene és az ének szépségeivel, hanem a munkás- és parasztfiatalok, üzemi munkások és ipa­­rostanulók tanúinak, hogy beléphessenek ti zenekultúrát építők sorába. Nagy fejlődésen ment át a kecskeméti zeneiskola az elmúlt néhány hónap alatt. Uj tanszakok alakultak, jelentősen emel­kedett a tanulók száma, megváltozott a szociális összetétel, nagyobb súlyt he. lyeznek az elméleti oktatásra és az orosz dal- és zenekultúra megismertetésére. Az új igazgatóval, Raáb Erzsébettel beszélgetünk a zeneiskolában megindult fejlődésről és az iskola problémáiról, örömmel halljuk, hogy milyen nagy az érdeklődés újabban a munkásfiatalok és üzemi munkások köréből. Akik eddig jó­részt el voltak zárva a muzsikától, ma zenére szomjasan kopogtatnak a hangok birodalmának kapuján. A tavalyi száz­tízhez képest az Idei tanévben már száz­nyolcvanán tanúinak szorgalmasan. A lét­számemelkedéssel együtt kedvezően meg­­változott az Iskola szociális összetétele is: az új tanulók valamennyien az üze­mekből, műhelyekből és az iskolák műn­­kás és parasztszármazású tanulói köré­ből kerültek ki. Az eddigi tanszakok mellé az elmúlt h' tekben felállították a gordonka és a fa. fúvós szakot, valamint a zenei előkép­ről. amelyen már harmincegyen ismer­kednek a hangszerekkel. — A zenei elitképzőnek igen nagy je­lentősége van a tehetségkutatásban. Itt rövid idő alatt kitűnik, hogy ki, milyen hangszert kedvel meg, kivel melyik tan­szakon tudjuk elérni a legjobb eredmé­nyeket — mondja az igazgatónő. Az új tanszakokhoz három új zeneta­nár is .’ön Budapestről; az előképzőhőz Röczey Mária, a fafúvóshoz Bakos Kát mán dr., a gordonkához Somló Klára. — Hogyan folyik a gyakorlás? — Olyan órarendet állítottunk össze, hogy minden nap majdnem minden ta­nuló hozzájuthasson a hangszerekhez Az elméleti oktatás a teremhiány miatt problémát adott, de ezt u megoldottuk: Sztálin 70. születésnapjára a taná-ok {el­ajánlották, hogy mindannyian vállalnak egy-egy kisebb csoportot elméleti okta­tásra. Egyébként az igazgatónő Sztálin szü­letésnapjára felajánlotta, hogy az elmé­­‘etl oktatások után orosz népdalórákat tírt. — Melyek a legközelebbi tervek? — Már szervezés alatt áll a rézfúvós tanszak felállítása. Igen sokan érdeklőd­nek iránta. Azután a kamarazenét hono­sítjuk meg az iskolában. Szükség van erre, mert nincs szebb a zenében, mint ez együftmuzsikálás. A tehetségekről, az alvó városnak ne­vezett Kecskemét zene-anyagáról beszél­getünk. — Amikor Kecskemétre kerültem, szin­te meglepődtem azon az érdeklődésen, amellyel a gyermekek és felnőttek az is­kola felé fordultak. Es örömmel lepődtem meg azon is, hogy mennyi tehetség igyekszik itt magát továbbfejelszieni. Ér­demes sokat dolgozni, mert a tanulók te­hetsége és szorgalma jó munkaeradmé­­nyeket ígér — mondja Raáb Erzsébet igazgató. — A munkában némi akadályt jelent egyes hangszereknek a hiánya. Sajnos, a város költségvetése nem biz­tosított erre elegendő összeget. A kecskeméti zeneiskolában megindult ez a munka, amely a nép gyermeke* szá­mára szabaddá teszi az utat a hangok csodálatos világába, amely mostjnár a munkás- és parasztfiatalokkal is megis­merteti a zene milliónyi szépségét és ha­talmas nevelő erejét. Rövidesen megszűn­nek a még fellelhető nehézségek i* az iskola jövőre az állam hathatós támogatá­sával folytathatja munkáját a klasszikus és népi zenekultúra fejlesztésére és mi­nél szélesebb körben való elterjesztésére. —más— | évek óta a száguldó kerékpárosok í és a fékeveszett motorosok kisa­játított területe. A város más park­jai és kertjei pedig kicsinységük­nél fogva sem tudnak üdeséget és díszt adni városunknak. Nem javí­tanak a város arculatán a Iák sem. Ezek utón joggal kérdezheti mindenki, mikor lesz már ennek az állapotnak vége és mikor tart­hat Kecskemét is számot a szép es gondozott város megtisztelő cí­mére. A városi kertészeihez fordul­tunk ebben a kérdésben és öröm­mel vettük tudomásul, hogy itt rs tudatában vannak a gyors intézke­dés szükségességének. Elismerik, hogy Kecskeméten sok a tennival > ezen a téren és terveik is vannak a város ujrafásítására és parkosí­tására. A főkertész elmondotta, hogy a japánakácokat részben a villanyvezeték megóvása, de fő­leg városszépészeti szempontok miatt fokozatosan kicserélik. A Kaszap- és Jókai-utcán a japán­akácok kicserélésére már a tavasz folyamán sor kerül. A városi csemete-kertben götnb- Gzilt, gömbhársat és ezüstjuhart nevelnek. Ezeket a belváros utcáin helyezik el. A körutak nagyrészéi vadgesztenyefával szegélyezik. A belváros kertészeti átrendezésére is megvan a terv. A piaristakert­ben készülő új piactér megnyitása után a Rákóczi-utat parkosítják és a japánakácok helyére hársfákat ültetnek- Parkosítják a Szabadság teret, ide is díszfák kerülnek. A Katona József gimnázium és az új OTI székház közötti nagy térséget a város legszebb parkjává fogják kiképezni. A tervek szerint ide szökőkutakat építenek, ezeket zöld pázsittal, fenyőfaligetekkel és színpompás virágágyakkal övezik. Kecskemét parkosításának tervei valóban szépek. Megvalósításukhoz az ötéves terv első évében hozzá­fog a város és befejezését az őt éves terv végére tervezik. Rajta kell lennünk, hogy a szép tervek­ből egy se sikkadjon el és Kecske­mét az ötéves terv végére necsak iparában és mezőgazdaságában fejlődjék, hanem — kertváros is legyen. UUMINIUM FŐZŐEDÉNYT]

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék