Kecskeméti Lapok, 1950. január-április (83. évfolyam, 1-99. szám)

1950-03-30 / 75. szám

Több sosem többet lát A Kecskeméti Lapok olvasóinak javaslat-rovata A „Több szem többet lát" az elmúlt vasárnap új kérdést Intézett olvasóink­­hoz. Felvetettük, hogy az ötéves tervben iparosodó Kecskeméten milyen üzemek megvalósítása lenne a leghelyesebb. A hozzászólásokat tartalmazó levelek napi örömmel látom, hogy a Kecske­méti Lapok egyre népszerűbbé váló rovata ismét olyan kérdést vetett fel, amely közvetlenül érdekel min­den kecskeméti dolgozót, amely szo­rosan összefügg a város fejlődésével és az ötéves terv célkitűzéseivel. A Kecskeméten létesítendő új üzemekkel kapcsolatban én a követ­kező elgondolást vetem fe. Az egyik üzem — véleményem szerint — konfekció üzem lehetne. Kecskemét, különösen mint­ megye­­székhely nagy fejlődés előtt áll, nemcsak gazdagabb és szebb lesz, de igen sok környékbeli dolgozót vonz magához. Így adva van az üzem munkás­sága, főképen a nőkből és adva van a fogyasztók tömege is. De alátámasztja a konfekció-üzem létesítését az is, hogy a konfekciós áru árában eltűnne az a különbség, amely még ma is tapasztalható a Budapesten és Kecskeméten vásárolt áru között, mint nap jelentős számban érkeznek szer­kesztőségünkbe. Közlésüket megkezdjük. Kérjük, hogy akiknek még hozzászólásuk van, mielőbb juttassák el azt levélben címünkre: Kecskeméti Lapok, Kéttemplom­­köz. Másik üzemnek harisnyakötő üzemet javasol­nék. Ismerem a gyulai harisnyakötődét és tudom, hogy milyen sok dolgozót foglalkoztat: általában 700—1000 között van dolgozóinak száma. El­gondolásomat a nyersanyag és a fo­gyasztás biztosítottságán kívül az támasztja alá, hogy a harisnyakötő üzem sok olyan kecskeméti és kör­nyékbeli nőt tudna foglalkozatni, akik ma még nem találnak itt ma­guknak megfelelő munkahelyet.­­ Azért említem főképp a nők mun­kalehetőségének problémáját, mert a férfiak foglalkoztatása a mai körül­mények között is biztosítottabb, a férfiak megtalálják a munkát. A ha­risnyakötő üzem kérdéséhez még hozzáfűzöm, hogy az üzemet más kötöttáru készítésével bármikor bő­víteni lehetne. Tisztelettel: Hajdú Ágnes a kecskeméti gyufagyár ü. b. titkára Konfekció és harisnyakötő-ü­zem létesüljön Kecskeméten J1 kecskeméti szenei­skola tanárainak hangversenye A kecskeméti állami zeneiskola tanárai április 1-én, szombaton este fél 8 órai kezdettel az új kollégium dísztermében hangversenyt rendez­nek. Ez alkalommal mutatkoznak be először az államosított zeneiskola tanárai Kecskemét közönségének. A hangverseny egyik bizonyítéka lesz annak a munkának, amelyet a zene­iskola tanárai a város zenekultúrájá­nak felemeléséért, a klasszikus mu­zsika megszerettetéséért végeznek. A hangverseny műsorában Somló Klára Eccles­ Szonátáját adja elő gordonkán, Keresztessy Hédi Hän­del: Amadigi című operájából Me­lissa áriáját énekli, valamint Gluck: Szívemben ég a láng című darabját. Mozart Esz-dúr trióját Berkes Kál­mán dr., Perényi Pál és Raáb Erzsé­bet adja elő. A műsor második részében Fauré: Szicilien-jét Somló Klára adja elő gordonkán, Keresztessy Hédi négy számot énekel: Liszt: A. Lorelei, Rachmaninov: Tavaszi áradás* Ko­dály: Nausika dala, Musszorgszki­j: Hopak, Liszt: Ricordenza és Gondo­láéra című műveit Rőczey Mária zongorázza. Különböző összeállítású író adja elő Schubert: Pásztor a sziklán és Glinka: Patetikus­­rió­ját. Az egyes számokat Schefer Ferenc ismerteti. A hangverseny bevételét a zene­iskolai növendékek hangszereinek beszerzésére fordítják. Egy éve alakult és háromszor kapott ék­­zem kitüntetést a kecskeméti Fű­szerértékesítő NV. A szocialista nagykereskedelem fon­tos bástyája, a Fűszerértékesítő Nemzeti Vállalat kecskeméti kirendeltsége egy évvel ezelőtt alakult meg. Ebből az alka­tomból a vállalat dolgozol rövid, de ben­sőséges ünnepséget rendeztek, visszate­­kintve az elmúlt év munkájára. Hegedüs Imre vállalatvezető-helyettes meleg sza­vakkal köszöntötte a FÜSZERT dolgo­zóit, rámutatva arra, hogy a vállalat meg­­alakulását és eddig elért szép eredmé­nyeit, a felszabadító Szovjetuniónak, a Magyar Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyásnak köszönheti. Végh Pál termelési felelős visszate­kintett az elmúlt év munkájára és joggal állapította meg, hogy már az első esztendő a győzelem éve volt a Fűszerértékesítő Nemzeti Vál­lalat munkájában. A szocialista kereskedelem alapjainak­­lerakására vállalkoztak a FŰSZERT dol­gozói egy esztendővel ezelőtt és ezt a kiadatot jól hajtották végre. Biztosítot­ták a dolgozó nép áruellátását Kecske­méten és környékén, kiépítették a töme­gekkel való kapcsolatot és a szocialista nagykereskedelmet úgy ismertették meg a dolgozó kiskereskedőkkel és a dolgozó néppel, hogy beláthatták: a nyerészkedő, kapitalista vállalkozók ki­­szorítása a nagykereskedelem területéről, egyet jelent a jobb, olcsóbb és minőségi áruellá­tással. A jó munka jutalmául a Szakszervezeti Tanács már júniusban él üzem kitüntetés­­t,] jutalmazta a kecskeméti Fűszerért I­­kasito Nemzeti Vállalatot. A siker nem szállt a dolgozók fejébe, még jobban dolgoztak és így országos viszonylatban is egyedülálló sikert értek el A júniusi kitüntetés után még kétszer egymásután, júliusban és augusztusban is megkapták az élüzemi kitüntetést. Július hónapban a kecskeméti FŰSZERT már 54 százaléka­ haladta túl tervelőirány­­zatát és így az országos versenyben is az ötö­dik helyre küzdötte fel magát a fiatal vállalat. Ugyancsak a nyár folyamán megnyerték a Nyíregyháza és Kecske­mét között folyó párosversenyt is. Valamennyiünk előtt ismeretes az a győzelmes harc, amit a reakció által mes­­­ezségesen felidézett vásárlási­­láz ellen folytatott a kecskeméti FŰSZERT. Ezt a harcot is győzelmesen fejezték be. Brigádot alakítottak,, a kereskedelmi­­ szakmában az elsők között szervezték­­ meg a kollektív munkát. Állandóan szo­­­­ros kapcsolatot tartottak a Magyar Dol­gozók Pártjával és a Szakszervezettel és emelték politikai öntudatukat. Ezen ke­resztül még nagyobb sikerrel kapcsolód­tak be a munkaversenybe. Novemberben az országos versenyben már harma­­dik helyre kerültek, valamennyien részt vettek a sztálini mun­kaversenyben és a sztálini műszak so­rán Kalocsai Katalin adminisztrátor 180 százalékot teljesített. Az ötéves terv sikeréért már lelkes tervkölcsönjegyzésükkel megkezdték a harcot. Az ötéves terv indulásánál fel­bontották tervüket. Ez a munka lassan indult, mert még járatlan volt az út. De segített a Párt és a Szakszervezet, új brigádot alakítottak. „Harc a másodper­­cekért‘‘ névvel és kezdeti tapogatózás után újra felfelé haladtak a győzelmes szocialista munka útján. Februárban már sztahanovista módszerekkel dolgozó al­­kalm­azottak is lettek a ke­ckem­éti Fű­­szerértékesítő Nemzeti Vállalatnál, feb­­ruárban Püski Sándor 260, Ivicz Ferenc pedig 195 százalékot teljesített. Kiküszöbölték a túlórákat és valamen­­­nyien egyéni és brigádversenyben áll­nak. Visszatekintve az elmúlt esztendőre, a FŰSZERT egyéves tervét 108 százalék­ra teljesítette, különösen kiemelkednek itt Berényi László üzletszer­ző, aki a terv­­ből egymaga 25 százalékot teljesített és Garami Ernő üzletszerző, aki 13 száza­­lékot teljesített. Kiemelkedik még Nagy Mária adminisztrátor teljesítménye, aki állandóan 200 százalékon felül tel­­jesít. Az egyéves fennállás során a nagy sikereket elért és a szocialista kereske­delemnek nagy megbecsülést szerző nemzeti vállalatot a tegnapi ünnepség során Holló Béla, a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szakszervezetének bács-kiskun megyei titkára is szeretettel köszöntötte a szervezett dolgozók ne­­vében és további, sikereket kívánt. Lakos Kálmán, a Szakszervezet termelési fe­­lelőse kérte a vállalat dolgozóit, hogy továbbra is tekintsék elsőrendű felada­tuknak a munka termelékenységének emelését, fűzzék még szorosabbra kap­csolatukat a Magyar Dolgozók Pártjával és a dolgozó néppel és haladjanak továbbra is a megkezdett jó úton, újabb nagy sikerek felé, a szocialista kereskedelem fejlesztésé­ben és a szocializmus építésének di­csőséges munkájában. 1 11 ■■■1' 1 !-— ■ " — "* —Mg* KISOSz hírek Április 1­­7 órakor dohányárus szak­osztályi ülés. A KISOSz Tájékoztatási Bizottsága felkéri azokat a tagokat, akik a Munkán­, Harcra Kész sportmozgalomhoz csatla­kozni kívánnak, sürgősen (31-éig) adják le nevezésüket a KISOSz irodájában. A szukai m­unk­aközösségek­ új feladata, hogy minden gyermek elvégezse iskoláit Csütörtökön és pénteken kétnapos villám­tanfolyamon vettek részt a Bács Kiskun megyei szülői munka­­közösségek járási és városi felelősei, hogy az új feladatokat, amely az ötéves terv megvalósításához és szo­cialista országunk építéséhez szük­ségesek, áttanulmányozzák. Egyik legfőbb feladat, hogy az ötéves terv ideje alatt minden tanta­nuló elvégezze az általános iskola nyolc osztályát, lemorzsolódás ne adódjon elő, hiszen szociális a tár­sadalmunkban fejlett, kulturált em­berekre van szükség. Musszorgszki­j 1839 március 28-án született Musz­­szorgszkij, a kiváló orosz zeneszerző. Musszorgszkij élete sok zseniális mű­vész magánéletéhez hasonlóan, bol­dogtalan volt. Élete maradéktalan hőstett az orosz művészet és nép önfeláldozó, önzetlen szolgálatában. Szegény volt és borzalmasan nélkü­lözött. Majdnem teljes nyomorban fejezte be életét abban a társadalom­ban, ahol a hatalom a gazdagok és arisztokratikus előkelőségek kezében van, ez nem ritkaság. Musszorgszkijt aki a világ zeneművészetében min­den haladó és fejlődő törekvés buzgó harcosa volt, az akadémista tábor zenészei és dekadens formálistól a legkegyetlenebbül gyűlölték. Egyike volt az orosz forradalmi gondolat képviselőinek. Tagja volt a ,,Nagy­ütök‘‘ csoportnak, amely a követke­zetes realisták harci szövetsége volt. Ezek a realisták a művészet egyedüli céljának az élet igazságát, feladatá­nak pedig a nép szolgálatát tekintett­­ék, mert enélkül a művészet nem művészet. Musszorgszkij a 19. szá­zad egyik legnagyobb zeneköltője. Alkotása közül már sokat ismer a magyar közönség is: a ,,Borisz Go­elunov”, a „Szorocsinci vásár­t és a „Hovanscsinae” című műveit a fel­­szabadulás óta bemutatták a buda­pesti operaházban. itm

Next