Kecskeméti nagy képes naptár, 1916
Történet és irodalom
Az utol Súlyos sebbel ágyán fekszik Sovány, sápadt, öreg honvéd. Agya mellett imádkozik Kicsi gyermek, hű feleség. Kicsiny kezed tedd kezembe, Neked adom mindenemet, Az utolsó zsoldom benne, Nem adhatok ennél többet, a zsold. Sovány reszkető kezével Magához húzza gyermekét, Csókjaival halmozza el, Aztán kileheli lelkét. Néma csend lesz a teremben, A betegek összenéznek, Könnycsepp mindenik szemében S ajkukon halotti ének... 75 az ellenséges támadásokat. Olyan tisztek, akik az olasz háború kezdete óta itt tartózkodnak és résztvettek a tiroli arcvonal minden harcában, azt mondják, hogy a legutóbbi olasz támadások sokkal hevesebbek voltak, mint a régebbiek és hogy az olasz foglyok nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy az olasz hadvezetőség minden áldozatot meghoz, hogy végre valahol áttörhesse állásainkat. Eddig azonban minden áttörési kísérletüket, bármily nagy csapatokkal próbálkoztak is, visszavertük, jóllehet a támadó olaszok mindig többszörös túlerőben voltak. Ez a túlerő egyes pontokon, mint például a Col di Laná-n tízszeres volt. Az olaszok a veszteségekre való tekintet nélkül mind újabb és újabb csapatokat indítanak rohamra. A mieink szilárdan kitartanak az órák hosszat tartó heves ágyúzás ellenére is és ha az olaszok támadásra jönnek, megvárják, amig elérik drótsövényeinket és indítanak rettenetes fegyvertüzet az olaszok ellen. A Col di Lana-n császárvadászaink lövészárka 80 lépésnyire van az olaszokétól. Az ellenség itt több ízben megkísérelte, hogy behatoljon a császárvadászok állásaiba. Miután október 29-én hat támadásuk összeomlott, hetedszer is megkísérelték tízszeres túlerővel a rohamot. Rettenetes kézitusa fejlődött ki és a nagy túlerő ellenére is csak előretolt állásunk egy rövid árokrészét tudták elfoglalni. Cadorna rettenetes drágán fizette meg ezt a néhány méteres lövészárokrészt. Igen sok halottat vesztettek, amelyek még most is ott hevernek drótakadályaink között. Nem lehetett őket eltemetni, mert ez a hely olyan exponált, hogy sem az olaszok, sem mi meg nem közelíthetjük. A Garda-tó vidékén sem akarnak az olaszok felhagyni azzal a kísérletükkel, hogy a Ledro-völgyén keresztül átjussanak a Gardató vidékének a mi határainkon túl fekvő részébe. Nehéz tüzérségük hasztalanul lövi állásainkat. Az Ortler vidékének hó- és jégbirodalmában gyakran több mint 3200 méter magasságban húzódnak állásaink. Itt az egyik hegy csúcsán oly magasan van tüzérségi állásunk, amire nincs példa a világháborúban. Határőrző csapataink a glecserek birodalmában állanak őrt. Itt húzódnak drótakadályaink is. A Lavarone-fensikon is hiába pazarolják az olaszok minden kaliberű lövedékeiket. Egy lépéssel sem jutottak közelebb Trient felé. Egyik állásunk közelében tiroli csapatok kődobásokkal kergették vissza az olaszokat lövészárkaikba. Katonáink itt kövekkel és bombákkal védekeznek az olaszok ellen, akiknek sorai között ezek a fegyverek rettenetes pusztításokat okoznak. * Hogy az olaszok milyen erővel támadnak, azt igazolja az is, hogy az utolsó nagy Isonzó-csatában 1500 olasz ágyú vett részt. Az Isonzó-vonalon harcol a 24-ik budapesti vadászezred, a 29 ik honvéd gyalogezred, ebben vannak a kecskemétiek is; a 39-ik debreceni, a 43-ik fehértemplomi, a 46-ik szegedi és a 61 ik temesvári gyalogezredek. Mind színtiszta magyarok. Zengjük katonáink dicsőségét, megérdemlik, hogy az egész világ megteljen hírnevükkel!