Kecskeméti Napló, 1912. december (1. évfolyam, 1-4. szám)

1912-12-25 / 1. szám

BEKÖSZÖNTŐ. ' - I LeiréltűNL^ A „KECSKEMÉTI NAPLÓ“ programmja. /T ­----­Az Ige megtestesülésének ünnepén betelt a mi forró vágyunk is. Lapot adunk közönségünknek, mely bátor, szókimondó hirdetője kíván lenni az igazságnak. Az igazságnak! Hangsúlyozni kívánjuk e szót, mert ez fejezi ki programmunkat és ez adja meg létjogosultsá­gunkat. Merész program és nehéz feladat, de vállalkozunk reá. Nem habozunk eleve nyíltan kimondani, hogy Krisztus nyomdokain járunk, tehát békét, szeretetet és türelmet hirdetünk és igy is munkálkodunk. Nem térhetünk le a régi nyomokról, mert 19 évszázad helyeslése mutatja, hogy ez a helyes út. Nem indulha­tunk új erkölcsök, új morál után, mert azok emberiek, tökéletlenek, változékonyak és igy nem szilárd alapjai az emberi nem társadalmi együttélésének. Chamberlain mondja: „Krisztus születése az egész világtörténelem legfontosabb napja. Ha a világ nem néz a Golgota áldozatára és hamarosan meg nem újuk lelkében, a tudomány és a társadalom csődje fog bekövetkezni“, Ezt a világnézetet, melyet mi képviselni kívánunk, az utóbbi időben szokatlanul heves módon támadják és kíméletlen modorban intézi ellene csatáját az ellenfelfogás. Sem közönnyel, sem tétlenül nem nézhetjük e gyilkoló ostro­mot, mert a hallgatás bűn volna és a gyengébb lelkekben megtévesztő nyomokat hagyhatna hátra azon hatásnál fogva, melyet Voltaire mély lélektani ismeretre valló hírhedt mondásával kifejez: „Csak bátran hazudjatok, mindig ragad belőle valami az emberekre“. Mi azonban nem kívánjuk követni az ellenséges világnézet terjesztőinek harcmodorát. A hitbeli meggyőződése­ket tiszteletben tartjuk, egyének becsületében nem kotorászunk, a családi szentélynek őrei leszünk, semmiféle személyes ellenszenv, vagy melléktekintet bennünket nem vezet, csak az igazság. Ezt azonban ki is mondjuk bátran és bárkivel szemben. Védelmezői akarunk lenni évezredes alkotmányunknak és mindannak az értékes kincsnek, amit az magában foglal. Egy ezer éves múltat nem lehet megmásítani s az a nemzet, amely egész múltját megtagadja, öngyilkosságot követ el. Kimondjuk nyíltan, hogy a nemzetköziséget veszélyes tünetnek tartjuk társadalmi és politikai közéletünkben. Mi is hirdetői és szószólói vagyunk annak a keresztény világnézetnek, amely felemelte a nőt, emberré tette a rabszolgát és amely hirdeti, hogy mindnyájan testvérek vagyunk. Ebből folyólag szolgálatában állunk minden oly törek­vésnek, mely az embert felemeli, jogokkal ruházza fel és a kultúra részesévé teszi. Hívei és szószólói vagyunk minden szociális haladásnak, mely nem forradalmi és amely nem akarja erőszako­san ledönteni a történelmi alapokat. Mi nem rombolni akarunk, hanem építeni és intézményeket fejleszteni és e törekvé­sünkben másokat nem legyőzni, hanem meggyőzni akarunk. Érezzük, hogy a modern világ minden irányban kultúrát és haladást sürget. Mi*is hangos hirdetői kívánunk lenni mindannak, ami a kultúrában becses, ami az embert e kultúra útján végcéljához közelebb viszi, anyagi boldogulását e földön biztosítja és ami örök céljától el nem téríti. Ez okból melegen pártoljuk a művészetet és irodalmat. Sok a tenni való a mi szűkebb hazánk, városunk fejlesztésében is. Az a páratlan nagy fejlődés, amit városunk néhány évtized alatt tett, azzal a büszke öntudattal tölt el bennünket is, hogy városunk vezetősége fogékony a haladás iránt s a polgárság e cél érdekében a legmesszebbmenő áldozatokra kész. Minden szavunkkal azon leszünk, hogy ez a szép fejlődés meg ne álljon, hogy a polgárság figyelmét intézményeink fejlesztése iránt mindig ébren tartsuk. Állandó figyelemmel kisérjük mi is intézményeinket, a város gazdasági életét s az autonómiai és politikai meg­nyilatkozásait. Sürgetünk ott, ahol hiányt és pótolni valót látunk ; azokra időről-időre rámutatunk és az orvoslásra alkal­mas módokat megjelöljük, Nem mulasztjuk el az ellenőrző kritikát, de ebben is mindig a tisztességes hang, a jóakarat és az igazság fogja jellemezni lapunkat. Bűnnek tartjuk minden tekintély lejáratását, mert e nélkül nincs társadalmi rend, megszűnik minden társadalmi intézmény és a rendnek helyébe lép az anarchia. _ Most csak e rövid sorokban jelölhetjük meg, hogy mi a célunk, mit akarunk; azonban minden igyekezetünk az lesz, hogy ezt a programmot be is váltsuk, hogy olvasó közönségünknek minden nagy kérdés felől, ami az emberi­ségnek, hazánknak, városunknak, intézményeinknek haladását, anyagi és erkölcsi boldogulását illeti, megbizható, becsüle­tes és igaz tájékoztatást nyújtsunk. Ez a mi programmunk ! Ennek a programnak megvalósítására, védelmére kérjük Kecskemét város közönségének nemes támogatását, kérjük minden polgárát vallás- és osztálykülönbség nélkül. Zászlónk becsületéért készek vagyuk dolgozni, küzdeni, ha kell, szenvedni. Ezt a nemzeti zászlót csak vérünk árán csavarhatják ki kezünkből, ezért élni, küzdeni, halni dicsőség, mert rajta őseink ezer éves jelszava ragyog: Istenért és hazánkért! Lapunk mai száma 16 oldal. Előfizetési ár: jB B ^ B Előfizetési ár: ^gM^ fl A Vidékre Egész évre 8 kor. — f. /drlB ~ jWTy B Egész évre Félévre . .4 . lg mpTA Ü 9 1 i 1 Félívre ■ 7 • -. Negyedévre 2 „ — „ Kft mSw» .«jgggp| M MBB K 8A Negyedévre 3 „ 50 „ Egyes szám ára 2 fillér. ® WWW W W ^ ünnepnapon 4 fill. Megjelenik minden nap reggel fl telefonszám: 274. hétfő és ünnep utáni nap kivételével. H ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■ WL 88 111 1 Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János-utca 6. szám. B ^B g^F felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus B^^ és Szél Nándor (ezelőtt G. Fekete Mihály) bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: POPITY JÁNOS Dr. | Független politikai napilap. | , tärsasig. I. évfolyam, 1. szám. Ára 4 fillér. Kecskemét, 1912. december 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék