Kecskeméti Napló, 1913. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-01 / 1. szám
1. szám, Kecskeméti Napló 3. oldal áért folytatott harcban nem vesztett-e az asszony olyan értékeket, melyek nélkül hiányos az anyai tekintély koronája ? Valami hőfogyás észlelhető a családi életben, mert a mai édesanyák közéleti szereplésük vagy kenyérkereső hivatásuk közben kisugározzák azt a meleget, melyet a tegnapi édesanyák teljesen a házitűzhely részére tartogattak. Valami hidegség, hogy ne mondjuk, tiszteletlenség észlelhető a mai férfiaknak a nőkkel való bánásmódjában, ami a nő változott helyzetéből következik. Szemben találván a férfi a nőt a kenyérkeresés porondján, nem érzi többé kötelezőnek a „gyengébb nemű“ társsal szemben a hagyományos lovagiasságot, hanem az egyenlőség elve szerint használja az „erősebb“-nek fegyvereit — eldurvul a a nővel szemben. Viszont a nő elveszti a harcban nőies vonásait az arcán épen úgy, mint a lelkében , fogy a varázsa, ezzel pedig fogy a házasságkötések száma, melyeknek ma már nem épen családalapítás a céljuk. Ezért hal a családi élet, hanyatlik az édesanyák tekintélye. Pedig jöhet idő, mikor visszaszorítja a férfi a nőt elfoglalt állásairól, de az anyaságot soha el nem veheti tőle. Jöhet idő, hogy a nőtől ismét elveszik orvosi műszereit, hogy el kell vennie bírói talárját, hogy kiesik kezéből a szerkesztői toll, hogy le kell lépnie a főiskolák katedráiról, de a gyermekét beláthatatlan jövendőkben is neki kell a világra hoznia és legbiztosabb, ha az anyaságra alapítja jövendő hatalmának kérdését. Hiszen épen ama világrészen, hol a női egyenlőség, a feminizmus térfoglalása csaknem elérte már a zenitet, olyan veszedelmes nemzet- és társadalombontó jelenségeket észleltek már, melyek könnyen visszafordíthatják a nőkérdést. Ott ezer és ezer számra futnak az asszonyok reggelenként kenyérkereső munkájuk után, ott a gazdag lányok a fiatal emberekkel tivornyáznak éjjel és nappal alusznak, ott a munkásleányok fényűzésre, szórakozásra költik keresményüket kétes vagy nem is kétes társaságban; ott a fiatalasszonyok kenyérkeresetük miatt más városban, távol laknak férjüktől és mind fogy az anyák száma, nincs családi élet, rideg, néptelen az otthon. Az életviszony nagy változásai, a társadalmi mozgalmak alakító hatása alatt nálunk is szükségszerűen megváltozott az anyák erkölcsi felfogása. Az élet nehézsége, a gyermeke jehű másolatban a budapesti városligeti Mezőgazdasági Múzeumon látható. A román építésből a technika tökéleesülésével fejlődik a tévesen gótnak is nevezett csúcsíves stílus, mely a román építészet szélesen elterülő formái helyett égretörő íveivel és tornyaival találóan testesíti meg a középkor vallásos buzgóságának Istenhez vágyódását. A csúcsíves építészet Franciaországban fejlődik ki; legkiválóbb alkotásai a saint-denisi templom, a francia királyok temetkezőhelye, — a párisi Notre- Dame, azaz: — Miasszonyunk, az amiensi és reimsi székesegyházak; Németországban a trieri, kölni és strassburgi dómok; a bécsi szent István-dóm; az olasz assisii, mely szent Ferenc tiszteletére épült, — a firenzei és sienai dómok. Hazánkban a budavári u. n. Mátyás templom, a belvárosi plébániatemplom, a stirhűen megépített kassai dóm, az eperjesi és lőcsei plébániatemplomok, a szepeshelyi és csütörtökhelyi Zápolyakápolnák s a garamszentbenedeki templom gyönyörű főkapuja, mint legkiválóbb alkotások mutatják, hogy őseink hitbuzgalmukkal nem maradtak el Nyugateurópa gazdagabb és hatalmasabb nemzetei mögött. Az újkor kezdetén fölfedezik az ókori antik pogány művészetet és ez alapul szolgál egy újabb művészi irány , a renaissance kialakulására. A vallásos buzgalom itt újabb formákat keres és talál önmaga kifejezésére. E törekvések örökbecsű, csodálatos alkotórendőjét féltő anyai gond sok-sok régi oltárt ledöntött, újakat épített, új utakat jelölt a nevelés célja felé, amitől a tegnapi anyák féltve óvták kicsinyeiket ; a mai anyák idejekorán beleviszik őket az élet forgatagába. „Hadd próbálják idejekorán, mert nem oly könnyű ma az élet, mint régen volt.“ Így tartják a mai édes anyák, akik maguk is sokkal nyíltabb, szabadabb életet folytatnak, mint az aszkéta ízlésű, szemérmes tegnapiak. Könnyű volt nekik. Ők megéltek az atya keresményéből, a mai anya segít a kenyérkeresetben. Idegenre, cselédre kell bíznia gyermekét, vagy magára hagynia — és sokszor kis értékekért vesztegeti gyermeke lelkének kincseit. Aztán sokkal több szórakozás kínálkozik a mai anyáknak. Esti séták a felnőttek lármás tömegében, színház, felolvasás, zsúr, találka, hova a jó anya elcipeli gyermekét, hadd lásson a kicsi világot idejében, tanulja meg a társas bánásmódot, ha kevesebbet alszik is, ha fejletlen is hozzá idegrendszere. Amitől álmai nem fehérednek, arca nem pirosodik, szive és agya nem tisztul. És kél a panasz ezrek ajkán: „Ma nincsenek gyermekek.“ Vájjon nem a mai anyák ennek okozói ? És van-e joguk idő előtt érlelni meg a fel nem fejlődött gyümölcsöt? Van-e joguk elrabolni a gyermekük álmát s az ifjúság ártatlan örömeit ? Főleg a kis leányok nevelésénél reformálnak a mai anyák. Úgy mondják: „egy új kor küszöbén nem szabad őket túl szemérmesnek nevelni. Ne piruljanak minduntalan. A fiuknak jól vissza tudjanak vágni, mivel pedig úgyis önálló pályára nevelik őket: legyenek szemesek, bátrak, merészek és beszédesek. A leánynevelés régi ideáljai elavultak ; ma koedukációs, szabad nevelést kell adni a kis leánynak, lehetőleg sok nyelvvel, zenével és tánccal; korán megismertetni vele a hódítás művészetét; így biztosítható leginkább jövője.“ Nem állítja senki, hogy az ily nézeteket valló mai édesanyák nem szeretik gyermekeiket. Ők is a legjobbat akarják s nekik ilyen módszert sugall a meggyőződésük ; csakhogy nem mérlegelik, hogy a szenvedélyeket idő előtt fölkelteni nagyon kockázatos, hogy az így feldúlt talajban nem tenyésznek a családi élet egyszerű virágai. Azt sem állítja senki, hogy nálunk csak ilyen mai édesanyák vannak. Hála Isten, vannak itt tegnapiak, sőt tegnapmai a Giotto építette firenzei dóm, melynek kupoláját — az első ilynemű modern alkotást — Brunelesco emelte, s Rómának, az örök városnak szintoly örökbecsű óriás műremeke, a Bramante alkotta szent Péter templom, melynek égretörő kupolája Michel Angelo művészi lángelméjének remeke. — Ezekhez méltán társul harmadiknak a velencei San Salvatore vagyis Megváltónk temploma, Palladio alkotása. Hazánkban a zivataros századok folytán — mikor a magyarság évszázadokon át volt védőbástyája a keresténységnek — egyedüli e nemű kiváló műalkotásunk az esztergomi főszékesegyház Bakács-kápolnája, mely azonban méltán sorakozik a nyugat nagyobb alkotásaihoz. A következő művészi irányt, a barokk építészetet az óriás római Gesu-templomon alkotja meg mestere, Vignola", s az egész műivány legihletettebben jut kifejezésre az Európaszerte ennek többé-kevésbbé mintájára emelt Istenhajlékokon, melyekhez bár későbbi időből, de méltán járulnak hazai enemű alkotásaink: a kalocsai, váci székesegyházak, valamint városunk plébániatemploma a vallásos buzgalmat szerencsésen példázó impozáns külsejével és nemes belső térelosztásával. A képzőművészetek másik két ága: a szobrászat és festészet is e szellemben fejlődik, részben úgy, hogy az építészeti műalkotásokat hiszíti vagy annak része gyaránt szerepel; részben azonban önálló utaelőttiek is a fiatal anyák sorait ékesítők. Anyák, akik még mindig a család tiszta légkörében találják minden boldogságukat: akik szépségüket, jóságukat a család számára tartogatják , akik nem zárkóznak el a haladástól, csak a haladás romlottságától, akik nem a bálban virasztanak, de a gyermekeik betegágya mellett, akik órákon át komolyan tudnak foglalkozni a gyermeknevelési kérdésekkel, idegen nyelvekkel, orvostudománnyal, ha azzal gyermekeik javát előmozdíthatják, akik ma is azt mondják, ha gyermekek előtt az asztalfőn durva szó hangzik:. „Zsidely van a házon.“ Én láttam ilyen tegnapi anyákat és ma láttam őket. Özv. Sz. K- -né. A városi közgyűlés. Közel fél tízre járt az idő, mikor Ráday Gedeon gróf főispán a th. bizottság december havi közgyűlését megnyitotta. Kada Elek polgármester hirtelen rosszulléte miatt késett eddig a gyűlés megnyitása. Ezzel a szomorú hírrel lapunk más helyén foglalkozunk. A közgyűlés napirendjére több fontos, a város közönségét közelről érintő tárgy volt kitűzve ; ez a körülmény a bizottsági tagok nagy számát gyülekeztette fel a városi székház közgyűlési termébe. A nagyszámú gyülekezésnek azonban egyik indoka az is volt, hogy a helyettes polgármester nyugdíjazásának ügye kapcsán alkalma nyílt a város közönsége képviseletének tüntetni a helyettes polgármester mellett s kifejezni iránta elismerését, szeretetét és bizalmát. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : Polgármesteri jelentés. A közgyűlés megnyitása után dr. Dömötör Lajos első aljegyző olvasta fel a polgármester jelentését a közigazgatás november havi állapotáról. A jelentés érdekesebb adatait már a tegnapi számunkban, a közigazgatási bizottság üléséről szóló referádánkban ismertettük. A jelentést a közgyűlés felszólalás nélkül tudomásul vette. igon is. A szobrászatnak szintén legkiválóbb műalkotásai vallásos jellegűek. Legnevezetesebbjeik : az ókoriak közül az eginai Apolló. Athéné Parthenos istennő óriás fehér márványszobra Phidiastól a Parthenontemplom ormán, valamint ugyane templom domborművű homlokzatdíszei, majd Skopas szobrászművész citerás Apolló-szobra ; Praxiteles Hermese; — a keresztény középkorból a nyugati nagy székesegyházak : a rheimsi, a kölni szobordíszei, nálunk a jáki templom főkapuján Krisztus és a 12 apostol szobra; a felvidéki templomok, köztük a lőcsei szárnyas oltárai; a prágai szent György szobor, a Kolozsvári testvérek műve Nicolo Pisano díszítései a pisai dóm szó-* székén; — az újkor szobrászatéból a firenzei keresztelőkápolna érckapujának domborművei; Donatello szent Györgye, Michel Angelo Dávidja, Pietája és Mózese ; hazai műalkotásaink közül az esztergomi és budapesti bazilikák szent szobrai mind tételünket igazolják. A festészet terén az őskeresztény földalatti templomok: a katakombák falfestményei;a korszakot alkotó kölni „babvirágos“ Madonna; a van Eyek-testvérek genti oltárképe ; Cinabue firenzei Madonnája; Giotto páduai passió-sorozata ; a pisai campo santobeli vagyis temetői boltozott folyosó freskói; Fra Angelico firenzei utolsó ítélete ; Filippo Lippi és Botticelli Madonnái; Mária születése Ghirlandarotól; szent Sebestyén Man-