Kecskeméti Napló, 1913. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1913-02-01 / 27. szám

2. oldal, Kecskeméti Napló 27. szám. Az iparostanoncnak családi gondozá­sát a műhely, illetőleg a mester, mint atya­helyettes, kell hogy átvegye. Ha a legfőbb mester oktató feladatá­nak oly kifogástalanul meg tud felelni, hogy ne tudná erkölcs és jellemnevelői fel­adatát is teljesíteni. Hisz ehhez nem sok kell. Nem kell egyéb, mint alkalomadtán a tanoncot tisztességes magaviseletre figyelmeztetni és igazságos szigorral büntetni, ha erre szükség van. Nem tudom, nem lehetne-e az iparos tanonc nevelését negatív irányban már a felvételénél megkezdeni az által, hogy a jelentkezőket jól meg kellene válogatni. Csak friss gondolkozású, tehát mindenre fogékony ifjakat kellene tanoncokul alkal­mazni. A korlátolt szellemi képességűek hadd maradjanak a mezei, vagy más dur­vább munkánál. Mert az iparosnak nem­csak mesterségéhez kell értenie, hanem társadalmi szerepet is be kell töltenie. Vagyis minden iparos úgy szakmaképzett, mint műveit, jó nevelésű ember legyen. Ennek útját egyengessük már a tanoncnál. Kecskemét geofizikája. Eötvös Lóránt báró geophysikai kutatásai Kecskemét vidékén. Eötvös Lóránt báró a pozsonyi Nép­szerű Főiskolai Tanfolyamon 1912. decem­ber 12-én előadást tartott, amelyben oly tudományos eredményeket jelentett be, a­melyek nemcsak hogy túlhaladják egy nép­szerű előadás kereteit, hanem hazánk hatá­rain túl, az egész világ tudományos körei­ben méltó feltűnést, elismerést és méltány­lást fognak kelteni. Eötvös báró segítőtársaival Pekár és Fekete urakkal már évek óta végez gravi­­tátiós méréseket a Nagy Magyar Alföldön. Rendkívül érzékeny torziós mérlegével vizs­gálja a nehézségi erő változását egyik hely­ről a másikra. Ez a változás roppant kicsiny, azonban mégis teljesen biztos következtetést enged meg ama talajalatti tömegekre, ame­lyek azt előidézik. Ennek alapján képes arra, hogy az Alföld felső, laza talaja alatt elte­rülő sűrűbb tömegek eloszlását kiszámítsa, vagyis képes arra, hogy a Föld szilárd kér­gében fellépő talajalatti hegyek és völgyek valóságos térképét megrajzolja, így a Kecskemét vidéki térkép azt mutatja, hogy a mélyen fekvő merev kéreg nagy katlanszerű bemélyedést, valóságos gödröt alkot, amelynek falai lassan emel­kednek minden irányban. Nagykőrös irá­nyában lapos hegy alakul ki, amelynek legmagasabb pontja mintegy 500 méterrel magasabb a katlan fenekénél. Valamivel magasabb és meredekebb az az emelkedés, amely Kecskeméttől nyugatra Lajosmizse határa felé van, magassága a katlan fene­kéhez képest 700 méter. Dél felé is van egy kisebb emelkedés. Mágneses mérések azt is eldöntötték, hogy milyen kőzetek alkotják e hegyeket. A keleti emelkedés fő alkatrészei csak erup­tív kőzetek lehetnek, mert a mágnességet maguk is felvehetik. A nyugati és déli emelkedés valószínűleg mészkő. Eötvös báró ugyanebbe a térképbe megrajzolta azokat a vonalakat, amelyeket a seismológusok kaptak, amikor a legutóbbi földrengés egyenlő erejű pontjait összekö­tötték. Kitűnt, hogy az epicentrum éppen a katlan fölé esik, úgy, hogy a földrengés úgynevezett fészke a katlanban keresendő. Kitűnt­­továbbá, hogy a legnagyobb erejű földrengés épen a talajalatti hegygerincek­nek megfelelő helyeken volt észlelhető. Eötvös báró megjelölte azokat az okokat is, amelyek a kecskeméti földrengé­seket előidézhetik. A katlanban lévő laza és kisebb sűrűségű anyagok a nehézségi erő hatása alatt összepréselődnek, kisebb térfogatra szorulnak, hajlások jönnek létre, minek következtében az egyensúly felbom­lik. Ezeknek a tömegeltolódásoknak ered­ménye a létrejövő rázkódás. Eötvös báró tudományos kutatásai, új széleskörű vizsgálatok hatalmas perspectí­­váját nyitják meg előttünk, amelyek isme­reteinket igen nagy mértékben fogják bő­víteni. Bezárták a fiumei torpedógyárat. Fiume, jan. 31. A fiumei Whitehead torpedógyárat bizonytalan időre bezárták és a munkáso­kat mind elbocsátották. Az elbocsátás előz­ményei a következők : Tegnap délután Di­rszk főmérnök be­ment a torpedóosztályba szokott ellenőrző körútját elvégezni. Rászólt egy munkásra, hogy figyelmesebben végezze a dolgát, mert több alkatrészt elrontott. A munkás visszafelelt, mire a mérnök megfenyegette, hogy ha felesel és nem engedelmeskedik, azonnal el fogják bocsátani. A munkásokat a mérnök föllépése nagyon fölizgatta. Tegnap este a munka végeztével na­gyobb csoportokba gyülekezve tárgyalták a dolgot. Ma reggel a szokott időben meg­kezdték a munkát. Durszk ismét rászólt ugyanarra a munkásra. Ebből szóváltás támadt és a munkás egy vasdarabot dobot a mérnökre, akit fején talált és­ megsebesí­tett. Ez úgy látszik, általános jeladás volt, mert erre több munkás vasdarabokat és szerszámokat kapott föl és a mérnök felé fogta. A mérnök fején, arcán és kezén se­besült meg, de nem súlyosan. Az igazgatóság azonnal fölszólította a munkásokat, hogy hagyják el a gyárat. Amikor a munkásság kiment a telepről, a kapura hirdetményt szegezett ki, amely­ben tudtára adják a munkásoknak, hogy bizonytalan időre, újabb értesítésig a gyá­rat bezárják. A kormányzónak és a rendőrségnek jelentést tettek az esetről. Vége van a fegyverszünetnek. A fölmondás. A bolgár bejelentés. Konstantinápoly, január 31. Szavov, a bolgár hadsereg főparancs­noka Mahmud Sefket basához, a török had­sereg főparancsnokához a következő távi­ratot intézte: Dimotika, * jan. 30. Őexcellen­ciájának, az ottomán császári had­sereg főparancsnokának! Közlöm ex­­cellenciáddal, hogy a londoni tárgya­lások megszakíttattak. Van szerencsém a fegyverszünetre vonatkozó jegyző­könyv negyedik szakasza értelmében értesíteni, hogy az ellenségeskedés négy nappal e notifikáció után, tehát hétfőn este hét órakor újra megkez­dődik. Szavov, a bolgár hadsereg főparancsnoka, Mahmud Sefket basa azt válaszolta, hogy a notifikációt tudomásul vette. Szófia, jan. 31. Szavov táborn­ok parancsot intézett a hadsereghez, amelyben ezt mondja : folytatni fogjuk a háborút és remélem, hogy a had­sereg ezután is oly fényesen fogja a köte­lességét teljesíteni, a­hogyan eddig tette. A török jelentés: Konstantinápoly, jan. 31. A sajtóiroda közli a főhadiszállás kom­münikéjét, mely ezt mondja: Miután a bolgárok a fegyverszünetet fölmondották, az ellenségeskedés a had­viselő felek között kötött fegyverszünet­jegyzőkönyv negyedik pontja értelmében hétfőn este hét órakor újonnan meg­kezdődik. A belügyminiszter a vidéki hatóságok­hoz körtáviratot intézett, amelyben a fegy­verszünetnek a bolgárok részéről történt fölmondásáról értesíti őket és hozzáteszi: A kormány a helyzetnek, valamint a nem­zet érzelmeinek megfelelően fog eljárni, kötelességét teljesíteni fogja. A miniszter kifejezi azt a reményét, hogy a lakosság a szükségeseknek mutatkozó intézkedésekhez hozzá fog járulni és fölszólítja a hatóságo­kat, hogy a rendet föntartsák és ne enged­jék meg hamis hírek elterjedését, melyek a lelkeket izgathatnák. A hatás Törökországban. Konstantinápoly jan. 31. A portaköröket a váratlan háborús for­dulat nagyon meglepte, mert Gesov bolgár miniszterelnök nyilatkozataiból és a hivatalos jelentésekből azt lehetett következtetni, hogy a bolgár kormány elhamarkodás nélkül meg fogja várni a portának a nagyhatalmakkal való eszmeváltását. A nagyvezér a válasz­jegyzék átadása után az idegen diplomaták­nak azt mondta, hogy a válaszjegyzékben foglalt ajánlat a legutolsó és a legvégső, ennél több lehetetlen és ha a szövetségesek többet követelnének, akkor ez a háború folytatását­ jelentené. A lakosság teljesen apatikus, intenzív fegyverkezésnek és készü­lődésnek sehol sincs semmi nyoma, a Konstantinápolyban szabadságon lévő tisztek semmi készületet sem tesznek arra, hogy a csapatokhoz bevonuljanak. A táborban lévő tisztek politikai gyűléseket tartanak s attól kell félni, hogy a hadsereg újabb katasz­trófa elé piegy. A fegyelemnek semmi nyoma sincsen és a szerencsétlenséget, amely elé a hadsereg néz, kizárólagosan a tisztek fogják okozni. Utasítás a külföldi képviselőknek. Konstantinápoly, jan. 31. A miniszteri tanács elhatározta, hogy külföldi képviselőit utasítani fogja, hogy a kormányoknak jelentsék ki a következőket: Miután a balkáni szövetségesek a porta válaszának megvárása nélkül meg­szakították a béketárgyalást és fölmond­ták a fegyverszünetet, az ozmán kormány kényszerítve látja magát arra, hogy a nem­zet becsülete és fennállása érdekében szük­séges intézkedéseket megtegye s ennek következményeiért a balkáni államokat teszi felelőssé. A miniszteri tanács utasította a lon­doni delegátusokat, hogy a balkáni dele­gátusok elutazása előtt semmi esetre sem hagyják el Londont. Szerb álláspont: London, jan. 31. A Daily Telegraphnak jelentik Bel­­grádból. A szerb kormány alkalmasnak véli a török válaszjegyzéket arra, hogy ennek alapján a tárgyalást újra megkezd­jék. A kormány legjobban szeretné, ha a balkáni kérdések rendezése végett európai konferenciát hívnának össze.

Next