Kecskeméti Napló, 1913. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1913-03-01 / 51. szám

A fogyasztó közönség és a gazdasági válság. Kecskemét, márc. 1. Kétségtelen, hogy a kül- és bel­politikai bonyodalmak folytán felidézett pénzügyi válságot a gazdasági életnek minden ágában megérezték, de ez a válság legjobban érezte hatását a keres­kedelmi életre. A fővárosban nap-nap után na­gyobb számú becsukott boltajtó, nap­nap után szaporodó kereskedői bukás jelzi annak a pusztító viharnak az útját, amelyet csakis erős gazdasági szerve­zetek tudnak megrázkódtatás nélkül ki­bírni. Sajnos, a magyar kereskedelem­ben ilyen erős szervezetek meglehetős gyér számmal vannak. Nálunk, hogy valaki kereskedelmi vállalkozásba bocsájtkozzék, ahhoz tel­jesen elegendő kelléknek tartják, ha az illető konyit egy kicsit az üzlethez. A szükséges alap és forgótőkét, az üzleti szolidságot, az úgynevezett erkölcsi ala­pot kereskedelmi vállalkozásoknál má­sodrendű kelléknek tartják. Ez okozza aztán azt, hogy Magyarországon az eset­leges gazdasági válságok vihara arány­lag jóval nagyobb pusztítást okoz, mint külföldön, különösen a műveltebb nyu­gati államokban. Hogy ez igy van, arra nézve elég bizonyíték a fogyasztási szövetkezetek legnagyobb magyar központjának, a „ Hangya “-nak a múlt üzletévről kia­dott igazgatósági jelentése, amelyben szinte örvendetesnek mondható kivétel­képen nem találjuk fel a valóságos pénzügyi helyzet miatt megszokott si­ránkozásokat, hanem annak éppen az ellenkezőjét. A válságos helyzet nem hogy rósz hatással fett volna arra az 1195 falusi fogyasztási szövetkezetre, amely a Hangya kötelékében működik, hanem inkább megszilárditó hatással. Bebizo­nyosodott tehát ismét az, hogy a tűz a forgácsot elhamvasztja, az acélt ellen­ben még keményebbé edzi. A fogyasztási szövetkezetek sike­reinek a titkát nem kell tehát másban keresnünk, minthogy a szövetkezetek megfelelnek a reális üzlet minden kö­vetelményeinek. Van elegendő alap- és forgótőkéjük, feltalálhatjuk bennük a kereskedői szaktudást is s végül meg van a kellő erkölcsi alapjuk is, mert a szövetkezetek nem nyerészkednek, nem akarnak a fogyasztó közönség rovására gazdagodni. Úgy látszik, hogy ezt a körül­ményt minálunk is mindjobban kezdik felismerni. A fogyasztási szövetkezetek száma ugyanis az elmúlt évben ismét több, mint százzal szaporodott, de meggyarapodott e szövetkezetek központjának, a Han­gyának a forgalma is. Még pedig kerek négy millióval, úgy, hogy elérte a 28 millió koronát, ami annyit jelent, hogy számbeli eredményt tekintve, a Hangya, amelynek üzleti tőkéje legnagyobb rész­ben a falusi nép összerakott filléreiből képződött, ma már úgyszólván a leg­nagyobb magyar kereskedelmi vállal­kozás. Pedig hát ezt a fényes eredményt aránylag igen rövid idő alatt, mindösz- sze 14 év munkájával érték el. A fo­gyasztó közönség szervezkedésének, ön­tudatra ébredésének megvolt tehát az eredménye. Pedig a magyar szövetkezeteknek sokkal nagyobb akadályokon kellett ke- resztülgázolniok, sokkal több ellenség­gel kellett csatározniok, mint a külföldi fogyasztási szövetkezeteknek. Itt azonban ismét csak arra hivatkozunk, hogy a tűz az acélt nemhogy elégetné, hanem még keményebbé teszi. Talán éppen a folytonos ellenállás tette szívóssá és kitartóvá a szövetkezetekbe tömörült fogyasztókat, akiknek száma ma már jóval meghaladja a kétszázezret s amely szám különösen az utóbbi években mutat fel mondhatni igazán örvendetes szaporodást. Ez a szaporodás aligha követke­zett volna be, ha nálunk, főleg a fal­vaknak sok minden bajtól szorongatott földmivelő népe kézzelfoghatólag bebi­zonyítva nem látná a fogyasztási szö­vetkezetek nagy anyagi és erkölcsi elő­nyeit. Láthatja a fogyasztó közönség azt is, hogy a szervezkedés erején megtö­rik minden hatalom, láthatja, hogy a fogyasztási szövetkezetekben eltanult szervezkedést más téren alkalmazva, az anyagi és erkölcsi boldogulásnak egész uj utjai tárulnak fel részére. Csak egye­bet ne említsünk, amióta a fogyasztási szövetkezetekben rendszeresen folyik a nép kereskedelmi kiképzése, azóta min­dig szűkebb körre szorítkozik azoknak önző manipulációja, akik a nép keres­kedelmi tudatlanságát kihasználva ju­tottak nagy vagyonhoz. Ez talán mindenekfölött legszebb eredménye a fogyasztási szövetkezetek 14 évi munkásságának. POLITIKA. A képviselőház ülése. A képviselőház tegnapi ülésén Senyey Miklós volt Kossuth-párti képviselő megje­lent és napirend előtt felszólalt. Felszólalá­sában többek közt ezeket mondta: Oly fontos törvényt, mint a választó- jogi reform, a jelen parlamenti viszonyok között, amikor az ellenzéknek a tárgyaláson részt venni erkölcsi lehetetlenség, egyol­dalú tárgyalás alapján megalkotni lehetet­lennek tartom. Nem hiszem, hogy bárkinek akinek a jövője szivén fekszik, lelkiismere­tét nyugodtan hagyhatja az a gondolat, hogy az ellenzéki képviselők erőszakos eltávoli- tása által oly sérelem esett, amely orvoso- latlanul nem maradhat. Ezt a sérelmet bár­mily lehetséges módon orvosolni kell, mert nem lehet föltételezni, hogy mint az iskolás gyermekek, büntetésük kiállása után egy­szerűen vissza fognak sompolyogni ide az ellenzéki képviselők. Nem lehel közönnyel nézni azt, hogy az indulatok végső felszitásával áthidalha­tatlan ellentétek támadjanak a pártok között és a társadalomban. Ennek a kárát csak a nemzet fizetné meg. Bármiként is, de or­vosolni kell az ellenzék sérelmeit, ha pedig nem lehet, akkor méltóztassék az ország- gyűlést föloszlatni, — döntsön a nemzet. A munkapártot feszélyezte Sennyey be­széde, hamar napirendre tértek felette és jegyzővé megválasztották Almássy László munkapártit. Ezután tárgyalni kezdték az osztatlan közös legelőkről szóló törvényjavaslatot, me­lyet Pirkner János ajánlott elfogadásra. A javaslat ellen felszólalt Pop. Cs. Ist­ván román nemzetiségi és Szabó István kis­gazdapárti. Az elnök a vitát 2 órakor más­napra halasztotta és az ülést bezárta. Az általános sztrájk küszöbén. Fővárosi tudósítónk jelenti: Ma dél­előtt megjelentek Boda Dezső főkapitány előtt a szociáldemokrata párt megbízásából Buchinger és Farkas és bejelentették, hogy a jövő héten az általános sztrájk a főváros­ban és vidéken megkezdődik. Az a nap, a melyen a sztrájk kitör, még ugyan nincsen Előfizetési ár: HH fi ^ fi Q Előfizetési ár: Helyben házhoz t H Vidékre postán Egész évre 8 kor. — f. I jf|| H Egész 14 kor.— Félévre . . 4 . — , » 1 9 S 8 fi 9 Félévre 1 „ Egyes szára ára 2 fillér. HP Vasár- ünnepnapon 4 fiit 8ék 8 fi % Megjelenik minden nap reggel telefonszám: 274. hétfő és ünnep utáni nap kivételével. H ^^8H| HBk H * * Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■ ^1 fi fi fi fi fi jl M Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János-utca 6. szám. M ^ felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus és Szél Nándor (ezelőtt G. Fekete Mihály) bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: PQPITY JftHOS Or | Független politikai napilap, j . kecsk^'ISI.Xö II. évfolyam, 51. szám Ara 2 fillér. Szombat, 1913. március 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék