Kecskeméti Napló, 1913. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1913-03-01 / 51. szám

2. oldal, Kecskemét Napló 51. szám, meghatározva, mégis azt előre bejelenteni kívánják A főkapitány a bejelentést tudo­másul vette, de kijelentette, hogy sem fel­vonulásokat, sem népgyűléseket nem en­gedélyez. Az általános sztrájkról egy újságíró előtt Lukács László miniszterelnök ma követke­zőleg nyilatkozott: — Nagyon rossz szolgálatot tesznek azok, akik a munkásságot az általános sztrájkba beleviszik. Nem is értem, miért kell az általános sztrájk. Azért, mert a szo­­ciáldemokrata­ párt az ellenzéknek lekötötte magát? Nézetem szerint a sztrájk nagyon rövid ideig fog tartani. A sztrájk hétfőn vagy kedden kezdő­dik. Ha a képviselőház holnap végez a ta­­nítókról szóló javaslatokkal, úgy a holnapi ülés végén a házelnök hétfőre tűzi ki a vá­lasztójogi reform tárgyalását s ez esetben vasárnap történik intézkedés a szociáldemok­rata­ párt részéről s hétfőn kezdődik a sztrájk, ha azonban a választójogi javaslat tárgya­lása csak keddre lesz kitűzve, a sztrájk is kedden kezdődik. Kerületi posta- és távirda­­felügyelőség Kecskeméten. Érdekes és hasznos változtatást tervez a m. kir. kereskedelmi kormány a posta- és távirda­hivatalok szervezetében, mely közelről érinti Kecskemét városát is. Arról van szó, hogy a kereskedelemügyi miniszter a posta- és távirdafelügyelőségek keretében új hatáskörrel kívánja felruházni a nagyobb forgalmú postahivatalok vezetőit a kerületi posta- és távirdafelügyelőségek felállításával. Ez az üdvös terv a mostani posta- és távirdafelügyelőségek decentralizációjának gondolatát szolgálja. Hogy a kerületi felügyelőségeket mely városokban és minő részletes hatáskörrel és mely területre kiterjedőleg fogják szer­vezni, arról részletes adataink még nincse­nek. Egyelőre a kereskedelmi kormány a szervezéssel kapcsolatban e célra Budapes­ten külön tanfolyamot nyitott és a tanfo­lyam hallgatására és elvégzésére a kecske­méti m. kir. posta- és táviróhivatal kiváló főnökét, Zsigmond Kál­­ánt is felrendelte. Ebből a tényből bátran következtetjük, hogy Kecskemét feltétlenül kapni fog kerületi felügyelőséget. A tanfolyam ma, március elsején kez­dődik és három hónapig tart. Értesülésünk szerint Zsigmond Kálmán posta- és távirda­­főnök már fel is utazott Budapestre a tan­folyam hallgatására. A tanfolyam ideje alatt a posta- és távirdaigazgatóság a kecskeméti posta- és távirdahivatal vezetésével Divényi Károly posta- és távirda-főtisztet bízta meg, aki a a mai napon már elfoglalja új ügykörét, és erkölcsről beszélt, és olyan szellemes, sziporkázó megjegyzéseket, igazságokat adott be finoman, hol él­esen, hol szarkasztikusan, hogy néha bizony a mosoly megfagyott aj­kunkon, mert találva éreztük magunkat. Kellemes orgánumával, kitűnő előadói mo­dorával egy csapásra meghódította a nagy­­közönséget, mely, ha igazi, finom és tanul­ságos élvezetben akar részesülni, Buday urat csak kérje fel minél többször a sze­replésre. Előadásának elején kijelentette, hogy a divatnak és erkölcsnek egymáshoz való vonatkozásáról szól, de bátran kijelenti, hogy Európa mai erkölcsi alapja a 2000 éves keresztény erkölcs. A divatról pedig előre megmondja, hogy ő ezt a lélek ruhájának tartja; a szokás, illem, konvenció a divat. Frappáns igazságokat mondott a ruha di­vatról és ruha erkölcsről, kivált táncesté­lyeink furaságait ügyesen csipkedte. A ha­zugság divatját gyakorlati példákkal illusz­trálta és találva mutatta be a nagyzási hóbort visszásságát és azt, hogy a hazug ember hogyan keveredik további hazugságba. Az esztétikai divatnak és az ízlés divatjának tárgyalásánál teljesen osztottuk nézetét, nem különben a külföldi utazásokat illetőleg, melyre nézve azt a szép következtetést vonta, hogy menjünk tanulni külföldre, de ha al­kotni kell, merítsünk magunkból gazdag magyar lelkünkből. De nem tudom meg­érteni, miért haragszik a felolvasó úr olyan nagyon a németekre, miért olyan nagyon elfogult a német szellem és a német nagy­ság iránt, kivált miért emeli ki a francia nemzetet a németek rovására? Merész do­logra vállalkozik a felolvasó úr, ha tények­kel helyezkedik szembe, a német nemzet erkölcsi erejét a franciáé fölött ma mindenki kénytelen elismerni. Legértékesebbnek tartom a felolvasás­nak ezt a részét, ahol a társas együttélés divatjáról szól és nagy nyomatékkal kiemeli, hogy a társas élet divatját az erkölcs sze­rint kell alakítani. Itt mély és életbe vágó tanácsokat csúsztat előadásába, hogy szinte megcáfolta önmagát, mikor előadása elején kijelentette, nem akar erkölcsi prédikációt tartani. Igen is tartott és ezt igen jól tette. Az ifjú elé oda állította az életcélt: nagy ideálok felé törekedni. A társas együttélés általános normatívumait úgy foglalta össze: komolyság, ízlés, harmónia és előkelőség. Ez pedig csak a régi kipróbált morálhoz való tudatos visszatérés által érhető el. Be­fejezésül Kecskemét nagy hivatásáról mon­dott el megszívlelő gondolatokat. Az előadótól is, az előadás módjából is sokat tanultunk. Az előadó úr fogadja elismerésünk és köszönetünk kifejezését. (pp) Azonban mi történt ? A közgyűlés nagy kegyesen megajánlott 60 lóerejű motor részére napi 3 óra és világításra napi 1­/2 óra villanyfogyasztást. Ez az áldozatkészség annyira megha­totta Rózsa urat, hogy rögtön vonatra ült és vissza­kiálottt. Kecskeméten sem fog virsligyár kéménye füstölögni. A valóságnak ez az egyik fele; a másik fele az, hogy Kecskeméten minden feltétel megvan, ami egy virsli- és szalámi­gyár alapításához szükséges, van eléggé ki­terjedt sertéstenyésztése, sertéshizlalása. A gazdálkodó nép kedvvel, szakértelemmel foglalkozik vele. Egy érdekkörébe vágó gyár létesítése csak fokozná, virágzóbbá tenné a sertéstenyésztést és intenzívebbé, belterjesebbé a földművelést. Ebben az ügyben a város több áldo­zatkészséget tanúsíthatott volna. A város mostani szűkmarkúságának oka lehet az a sok felsülés, ami városunk némely vagyonos emberét gyáralapítással érte. Azonban reméljük, hogy a tapasztalat­­szerzéssel karöltve és a pénzviszonyok javulásával ez a szűkmarkúság megszűnik. Végül vigasztalásul valamit súgok magának tisztelt Rózsa úr: 1. Ön a helyi viszonyokat nem ismeri. 2. Bizonyosan ön jobban is tudja, mint én, hogy : akinek van eszméje, annak rendszerint nincs pénze ; akinek meg pénze van, annak ritkán van eszméje. Igaz! ? Volt itt már úgy is, hogy gazdag embereknek akadt eszméjük, de mások vették hasznát. Mondhatom, hogy ez nekik nagyon fáj, fáj . . . s azért sokáig nem lesz Kecskeméten virsligyár. Divat és erkölcs. Szociológiai felolvasás a Katona Körben. Dr. Buday Dezső jogakadémiai tanár tartotta a tegnap estére hirdetett felolvasást a Katona Körben. Ebben a felolvasásában mutatkozott be a felolvasó először a kecs­keméti intelligens közönség előtt, mely igen nagy számban volt képviselve. Azon kezdjük a beszámolást benyomásainkról, hogy egy európai műveltségű, igen szellemes, fiatal korához képest is gazdag tapasztalattal ren­delkező, a tudományban mélyen járó és nagy gondolkodó ember ült előttünk a fel­olvasó asztalnál, aki komoly tárgyát olyan bámulatos könnyedséggel kezelte, hogy mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel hall­gattuk. De hogy is ne? Hiszen tárgyát is, olyan ügyesen választotta meg! A divatról Virsligyár. (..) Akárki is az a Rózsa György, derék ember, mert olyan tervvel fordult városunk közönségéhez, amelyből a gazdál­kodó osztálynak haszna lett volna. Rózsa György virsligyárat akart ala­pítani Kecskeméten. Minthogy valószínűleg nem tartozik a sokpénzű emberek közé, egy kis segélyt kért a várostól — épúgy, mint a többi gyáralapítók: telket, téglát és pár száz korona évi szubvenciót. Gondolta magában: nem ártok ma­gamnak, ha egy kis hasznot csinálok a sertéstenyésztőknek és hizlalóknak; dobo­zokban szállítják a virslit szerte az ország­ban ; híres leszek én is meg a város is. A tu­berculozisról, vagyis a tüdővészről és egyéb megbetegedésekről. A tüdővész ellen védekező egyesület közgyűlésén elmondta: Dr. Csabay Géza városi tiszti főorvos. Sajnos amennyire igaz ez, kétségtelen az is, hogy nagyon sokan megfertőződünk. Mondhatjuk, mindannyian megfertőződünk. A tüdővész és egyéb szervek gümő­­kóros megbetegése sokkal általánosabban elterjedt baj, mintsem az orvosi világ is hitte volna. Szerencsére azonban a legtöbb ember szervezete legyőzi a fertőzést s aránylag kevés pusztul el a bajban. Naegeli zürichi kórbontani intézet tanára, az általa páratlan pontossággal végzett, 500 boncolás eredményét ismertette. Egy éven aluli gyermekeknél tuber­­culotikus elváltozásokat nem talált, 1—5 év között már az esetek 17 szá­zalékában talált gümős elváltozást, 6—14 év közötti korban elhaltaknál 33°/0 14—18 „ . 50°/o 40 éven felül pedig alig talált hullát, melyben ne lett volna gümőkóros fertőzés­nek nyoma. És hogy ez a tényeknek meg­felelő valóság, ma már minden hivatásos boncoló orvos bizonyítja. Azt mondhatnánk a boncoló orvosok­nak erre a véleményére, hogy hát termé­szetes, ha már valaki meghalt, annál talál­hatnak is gümős elváltozásokat, főleg kór­házban elhaltak boncolt hulláin, de ezt elvégre nem lehet az összes élőkre vonat­koztatni. De hogy lehet az élőkre vonat­koztatni, azt meg bizonyítják a Koch-féle tuberculin oltások, amelyek élőkön végez­tetnek, nemkülönben ennek a Koch-féle oltásnak egyik módosulata, a Pirquet-féle oltási eredmények is. Pirquet szerint az első 2 éven belül a gyermekeknek 24 százaléka, a 2—4 év közötti korban 37 százaléka, 12—13 élet­évben pedig már 68 százaléka. A 12—13 éves korúak ha tüdővészes családokban laknak, akkor már 68—89 százaléknál is kimutatja az oltás a szerve- s­zetben lappangó tuberculózist. 18-30 „ „ „ „ 96% 30—40 „ „ „ « 97°/o

Next