Kecskeméti Napló, 1913. március (2. évfolyam, 51-74. szám)
1913-03-01 / 51. szám
2. oldal, Kecskemét Napló 51. szám, meghatározva, mégis azt előre bejelenteni kívánják A főkapitány a bejelentést tudomásul vette, de kijelentette, hogy sem felvonulásokat, sem népgyűléseket nem engedélyez. Az általános sztrájkról egy újságíró előtt Lukács László miniszterelnök ma következőleg nyilatkozott: — Nagyon rossz szolgálatot tesznek azok, akik a munkásságot az általános sztrájkba beleviszik. Nem is értem, miért kell az általános sztrájk. Azért, mert a szociáldemokrata párt az ellenzéknek lekötötte magát? Nézetem szerint a sztrájk nagyon rövid ideig fog tartani. A sztrájk hétfőn vagy kedden kezdődik. Ha a képviselőház holnap végez a tanítókról szóló javaslatokkal, úgy a holnapi ülés végén a házelnök hétfőre tűzi ki a választójogi reform tárgyalását s ez esetben vasárnap történik intézkedés a szociáldemokrata párt részéről s hétfőn kezdődik a sztrájk, ha azonban a választójogi javaslat tárgyalása csak keddre lesz kitűzve, a sztrájk is kedden kezdődik. Kerületi posta- és távirdafelügyelőség Kecskeméten. Érdekes és hasznos változtatást tervez a m. kir. kereskedelmi kormány a posta- és távirdahivatalok szervezetében, mely közelről érinti Kecskemét városát is. Arról van szó, hogy a kereskedelemügyi miniszter a posta- és távirdafelügyelőségek keretében új hatáskörrel kívánja felruházni a nagyobb forgalmú postahivatalok vezetőit a kerületi posta- és távirdafelügyelőségek felállításával. Ez az üdvös terv a mostani posta- és távirdafelügyelőségek decentralizációjának gondolatát szolgálja. Hogy a kerületi felügyelőségeket mely városokban és minő részletes hatáskörrel és mely területre kiterjedőleg fogják szervezni, arról részletes adataink még nincsenek. Egyelőre a kereskedelmi kormány a szervezéssel kapcsolatban e célra Budapesten külön tanfolyamot nyitott és a tanfolyam hallgatására és elvégzésére a kecskeméti m. kir. posta- és táviróhivatal kiváló főnökét, Zsigmond Kálánt is felrendelte. Ebből a tényből bátran következtetjük, hogy Kecskemét feltétlenül kapni fog kerületi felügyelőséget. A tanfolyam ma, március elsején kezdődik és három hónapig tart. Értesülésünk szerint Zsigmond Kálmán posta- és távirdafőnök már fel is utazott Budapestre a tanfolyam hallgatására. A tanfolyam ideje alatt a posta- és távirdaigazgatóság a kecskeméti posta- és távirdahivatal vezetésével Divényi Károly posta- és távirda-főtisztet bízta meg, aki a a mai napon már elfoglalja új ügykörét, és erkölcsről beszélt, és olyan szellemes, sziporkázó megjegyzéseket, igazságokat adott be finoman, hol élesen, hol szarkasztikusan, hogy néha bizony a mosoly megfagyott ajkunkon, mert találva éreztük magunkat. Kellemes orgánumával, kitűnő előadói modorával egy csapásra meghódította a nagyközönséget, mely, ha igazi, finom és tanulságos élvezetben akar részesülni, Buday urat csak kérje fel minél többször a szereplésre. Előadásának elején kijelentette, hogy a divatnak és erkölcsnek egymáshoz való vonatkozásáról szól, de bátran kijelenti, hogy Európa mai erkölcsi alapja a 2000 éves keresztény erkölcs. A divatról pedig előre megmondja, hogy ő ezt a lélek ruhájának tartja; a szokás, illem, konvenció a divat. Frappáns igazságokat mondott a ruha divatról és ruha erkölcsről, kivált táncestélyeink furaságait ügyesen csipkedte. A hazugság divatját gyakorlati példákkal illusztrálta és találva mutatta be a nagyzási hóbort visszásságát és azt, hogy a hazug ember hogyan keveredik további hazugságba. Az esztétikai divatnak és az ízlés divatjának tárgyalásánál teljesen osztottuk nézetét, nem különben a külföldi utazásokat illetőleg, melyre nézve azt a szép következtetést vonta, hogy menjünk tanulni külföldre, de ha alkotni kell, merítsünk magunkból gazdag magyar lelkünkből. De nem tudom megérteni, miért haragszik a felolvasó úr olyan nagyon a németekre, miért olyan nagyon elfogult a német szellem és a német nagyság iránt, kivált miért emeli ki a francia nemzetet a németek rovására? Merész dologra vállalkozik a felolvasó úr, ha tényekkel helyezkedik szembe, a német nemzet erkölcsi erejét a franciáé fölött ma mindenki kénytelen elismerni. Legértékesebbnek tartom a felolvasásnak ezt a részét, ahol a társas együttélés divatjáról szól és nagy nyomatékkal kiemeli, hogy a társas élet divatját az erkölcs szerint kell alakítani. Itt mély és életbe vágó tanácsokat csúsztat előadásába, hogy szinte megcáfolta önmagát, mikor előadása elején kijelentette, nem akar erkölcsi prédikációt tartani. Igen is tartott és ezt igen jól tette. Az ifjú elé oda állította az életcélt: nagy ideálok felé törekedni. A társas együttélés általános normatívumait úgy foglalta össze: komolyság, ízlés, harmónia és előkelőség. Ez pedig csak a régi kipróbált morálhoz való tudatos visszatérés által érhető el. Befejezésül Kecskemét nagy hivatásáról mondott el megszívlelő gondolatokat. Az előadótól is, az előadás módjából is sokat tanultunk. Az előadó úr fogadja elismerésünk és köszönetünk kifejezését. (pp) Azonban mi történt ? A közgyűlés nagy kegyesen megajánlott 60 lóerejű motor részére napi 3 óra és világításra napi 1/2 óra villanyfogyasztást. Ez az áldozatkészség annyira meghatotta Rózsa urat, hogy rögtön vonatra ült és visszakiálottt. Kecskeméten sem fog virsligyár kéménye füstölögni. A valóságnak ez az egyik fele; a másik fele az, hogy Kecskeméten minden feltétel megvan, ami egy virsli- és szalámigyár alapításához szükséges, van eléggé kiterjedt sertéstenyésztése, sertéshizlalása. A gazdálkodó nép kedvvel, szakértelemmel foglalkozik vele. Egy érdekkörébe vágó gyár létesítése csak fokozná, virágzóbbá tenné a sertéstenyésztést és intenzívebbé, belterjesebbé a földművelést. Ebben az ügyben a város több áldozatkészséget tanúsíthatott volna. A város mostani szűkmarkúságának oka lehet az a sok felsülés, ami városunk némely vagyonos emberét gyáralapítással érte. Azonban reméljük, hogy a tapasztalatszerzéssel karöltve és a pénzviszonyok javulásával ez a szűkmarkúság megszűnik. Végül vigasztalásul valamit súgok magának tisztelt Rózsa úr: 1. Ön a helyi viszonyokat nem ismeri. 2. Bizonyosan ön jobban is tudja, mint én, hogy : akinek van eszméje, annak rendszerint nincs pénze ; akinek meg pénze van, annak ritkán van eszméje. Igaz! ? Volt itt már úgy is, hogy gazdag embereknek akadt eszméjük, de mások vették hasznát. Mondhatom, hogy ez nekik nagyon fáj, fáj . . . s azért sokáig nem lesz Kecskeméten virsligyár. Divat és erkölcs. Szociológiai felolvasás a Katona Körben. Dr. Buday Dezső jogakadémiai tanár tartotta a tegnap estére hirdetett felolvasást a Katona Körben. Ebben a felolvasásában mutatkozott be a felolvasó először a kecskeméti intelligens közönség előtt, mely igen nagy számban volt képviselve. Azon kezdjük a beszámolást benyomásainkról, hogy egy európai műveltségű, igen szellemes, fiatal korához képest is gazdag tapasztalattal rendelkező, a tudományban mélyen járó és nagy gondolkodó ember ült előttünk a felolvasó asztalnál, aki komoly tárgyát olyan bámulatos könnyedséggel kezelte, hogy mindvégig a legnagyobb érdeklődéssel hallgattuk. De hogy is ne? Hiszen tárgyát is, olyan ügyesen választotta meg! A divatról Virsligyár. (..) Akárki is az a Rózsa György, derék ember, mert olyan tervvel fordult városunk közönségéhez, amelyből a gazdálkodó osztálynak haszna lett volna. Rózsa György virsligyárat akart alapítani Kecskeméten. Minthogy valószínűleg nem tartozik a sokpénzű emberek közé, egy kis segélyt kért a várostól — épúgy, mint a többi gyáralapítók: telket, téglát és pár száz korona évi szubvenciót. Gondolta magában: nem ártok magamnak, ha egy kis hasznot csinálok a sertéstenyésztőknek és hizlalóknak; dobozokban szállítják a virslit szerte az országban ; híres leszek én is meg a város is. A tuberculozisról, vagyis a tüdővészről és egyéb megbetegedésekről. A tüdővész ellen védekező egyesület közgyűlésén elmondta: Dr. Csabay Géza városi tiszti főorvos. Sajnos amennyire igaz ez, kétségtelen az is, hogy nagyon sokan megfertőződünk. Mondhatjuk, mindannyian megfertőződünk. A tüdővész és egyéb szervek gümőkóros megbetegése sokkal általánosabban elterjedt baj, mintsem az orvosi világ is hitte volna. Szerencsére azonban a legtöbb ember szervezete legyőzi a fertőzést s aránylag kevés pusztul el a bajban. Naegeli zürichi kórbontani intézet tanára, az általa páratlan pontossággal végzett, 500 boncolás eredményét ismertette. Egy éven aluli gyermekeknél tuberculotikus elváltozásokat nem talált, 1—5 év között már az esetek 17 százalékában talált gümős elváltozást, 6—14 év közötti korban elhaltaknál 33°/0 14—18 „ . 50°/o 40 éven felül pedig alig talált hullát, melyben ne lett volna gümőkóros fertőzésnek nyoma. És hogy ez a tényeknek megfelelő valóság, ma már minden hivatásos boncoló orvos bizonyítja. Azt mondhatnánk a boncoló orvosoknak erre a véleményére, hogy hát természetes, ha már valaki meghalt, annál találhatnak is gümős elváltozásokat, főleg kórházban elhaltak boncolt hulláin, de ezt elvégre nem lehet az összes élőkre vonatkoztatni. De hogy lehet az élőkre vonatkoztatni, azt meg bizonyítják a Koch-féle tuberculin oltások, amelyek élőkön végeztetnek, nemkülönben ennek a Koch-féle oltásnak egyik módosulata, a Pirquet-féle oltási eredmények is. Pirquet szerint az első 2 éven belül a gyermekeknek 24 százaléka, a 2—4 év közötti korban 37 százaléka, 12—13 életévben pedig már 68 százaléka. A 12—13 éves korúak ha tüdővészes családokban laknak, akkor már 68—89 százaléknál is kimutatja az oltás a szerve- szetben lappangó tuberculózist. 18-30 „ „ „ „ 96% 30—40 „ „ „ « 97°/o