Kecskeméti Napló, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-01 / 75. szám

„Megnyugvással... büszkeséggel . . (A Kath. Egylet vasárnapi közgyűlésén felolvasott elnöki jelentésből.) Ismét egy év folyt le egyletünk életében. Egy küzdelmekben és sike­rekben bővelkedő esztendő, melyre meg­nyugvással és túlzás nélkül mond­hatni, önérzetes büszkeséggel tekinthe­tünk vissza. Az egyesülés erejében rejlő nagy erkölcsi tényezők megtermették szá­munkra is a lefolyt évben bőséges gyü­mölcseiket, társadalmi és kulturális té­ren egyaránt. Ezek az eredmények fé­nyesen igazolják a kislelkűek és kétke­dők előtt is az egyleti élet nagy értékét, sőt szükségességét. A mai társadalom el sem képzelhető e nélkül. Korunk mozgató eszméit szélesebb körben átlátó legkiválóbb egyházi és világi férfiaink sürgetik az egyesületek alakítását; kiemelik és hangsúlyozzák megbecsülhetetlen hasznukat és fontos­ságukat. Ellenfeleink a legjobb erőiket viszik bele a szervezeti és egyesületi élet irányításába, jól tudván, hogy egye­dül ebben rejlik erejük és sikereiknek kulcsa. Ahol a közélet apró tényezői gon­dozatlanul szerte szórva vannak, ott pangás áll be a szellemi életben, bom­lás a társadalomban és meddőség az anyagiak terén. Nagy alkotások létre­hozása minden téren csak az egyesülés jegyében és hatalmában történhetik. Az egyesületi élet teszi lehetővé, hogy az egyesekben szunnyadó szellemi és er­kölcsi erők és értékek felismertessenek és képes oda hatni, hogy ezen erők, melyek magukra hagyva nyomtalanul elvesznének ; megteremjék áldásos ha­tásukat a közre és az egész társada­lomra. A kecskeméti katholikus egylet ez irányban hivatásának kellő magaslatán áll. Bizonyítják ezt azon eredmények, melyeket, valamint rövid múltjában, úgy a lefolyt esztendőben is felmutatott. Intenzivebb társadalmi tevékeny­ségünk szintere volt a városi fejlődés irányítására hivatott törvényhatósági élet, amelyben egyletünk mindig tevékeny részt vett, mindenkor a jogos közérde­ket szolgálva, soha önös érdekeket. Fárasztó munkájában nem hagyta figyel­men kívül a lélek ás kedély művelé­sét sem. A szürke anyagi fejlődésért való munkásságát átszőtte a kulturális élet | színes szálainál. Kulturális irányú mun­kásságunk a mindenkor előkelő szín­vonalon álló és vallás különbség nélkül nagy érdeklődéssel látogatott adventi felolvasó estélyek rendezésében nyilvá­nult meg. Ezek mig egyrészt anyagi hasznot jelentettek, másrészt sokkalta nagyobb erkölcsi kamatot hoztak és szellemi tekintélyünket kifelé előnyösen világították meg. Amit a múlt évi közgyűlésen még csak mint óhajt emlegettünk, hála a Gondviselésnek, ma már, mint örven­detes tényt jelenthetek. Ugyanis belép­tünk a helyi nagyhatalmak sorába is, midőn eszméink terjesztésére, megtá­madott igazaink védelmére és ellenfe­leink igaztalan támadásainak visszave­résére, valamint népünk felvilágosítására, jó barátaink áldozatkészségéből meg­alapítottuk a keresztény szellemű sajtót. Napilapot indítottunk „Kecskeméti Napló“ címmel. Ezzel a kecskeméti katholikusságnak és minden jóérzésű polgártársunknak régi óhaját váltottuk valóra. Örvendetesen kell megállapítanom, hogy a katholikus eszmének átértése és a szervezkedés szükségességének ér­zete üdvösen terjed városunkban, mit tagjainknak évről évre való szaporo­dása igazol. Ugyanis tagjaink száma volt 1912. január 1-én 434, 1912. de­cember 31-én volt 499, tehát 1912. évben szaporodott 65-tel. Nem feledkeztünk meg városunk külterületén lakó testvéreinkről sem. Nemcsak, hogy fentartjuk velük a foly­tonos érintkezést, hanem mindenkor igyekezünk megértetni velük az egye­sülés nagy jelentőségét és hasznos vol­tát. Ennek üdvös eredményeként öröm­mel jelenthetem, hogy Felsőszentkirály derék, vallásos katholikus polgáraival megalakítottuk a „Kecskemét Felső- szentkirályi Katholikus Olvasókört“ s kilátásunk van, kogy rövid időn belül e jó példát az alsószentkirályiak is kö­vetni fogják. Bár eloszlatnának eme fönt vázolt tapasztalatok és kétségtelen üdvös ered­mények minden farizeusi aggodalmat azoknál a húzódozó katholikus testvé­reinknél is, akik az egyesületi életnek ebben a mondhatni virág korszakában igazán indokolatlanul fáznak a kath. egylettől és szomorú dolog, de a lát­szat azt árulja el, hogy egyedül csak a kath. egylettől féltik a társadalmi bé­két és vonják meg anyagi és szellemi | támogatásukat. Ä város közgyűlése. Kecskemét, márc. 31. Gyér érdeklődés a közgyűlési terem­ben, odakünn a folyosón az érkező bizott­sági tagok kapacitálása a mai irnokválasz- tásra nézve, ez a közgyűlés képe a meg­nyitás elején. Ráday Gedeon gróf főispán negyed 10 órakor elfoglalja az elnöki szé­ket és a közgyűlés tagjainak üdvözlése után a közgyűlést megnyitja. Havi jelentés. Dr. Dömötör Lajos aljegyző felolvassa a közigazgatás február havi állapotáról szóló polgármesteri jelentést, melynek érdekesebb adatait lapunk hírrovatában találja meg az olvasó. A jelentést a közgyűlés hozzászólás nélkül tudomásul vette. Interpellációk. G. Papp József építész a város fúrott kutjainak alapos tisztogatását sürgeti, mert az eddig gyakorolt tisztogatások nem vol­tak alaposak. Közegészségi szempontból az utcák rendezését is figyelmébe ajánlja a tanácsnak. Szegedy György tanácsos és Bagi László megnyugtató felvilágosítása után a közgyűlés a kérdést megfelelő intézkedés végett kiadta a városi tanácsnak. Szappanos Mihály kifogásolja jóté- konycélu egyesületek mulatságainál kikül­dött rendőrszemélyzet számát és a kérdés­nek szabályrendeleti utón való rendezését sürgeti. Papp György rendprkapitány védi az újabb rendet s hivatkozik reá, hogy igy van az egész világon s ettől a rendtől el nem térhet. A kívánt szabályrendelet már készen van s azt a közgyűlés legközelebb már tárgyalhatja. Bagi László h. polgármester Ígéri, hogy a szabályrendelet megalkotásában figyelemmel lesznek a jótékonycélu egye­sületekre. Szappanos Mihály és a közgyűlés a válaszokat tudomásul vette. A póttárgyak felvétele. Sándor István főjegyző előterjeszti a közgyűlési tárgysorozat összeállítása után érkezett póttárgyakat s azoknak a mai köz­gyűlés tárgysorozatába való felvételét kérte. A közgyűlés ily értelemben határozott. gU_£Z_ Földrengésjelző. Mayerffi Zoltán th. biz. tag indít­ványozta, hogy szerezzen a tanács tájéko­zást, mennyibe kerülne egy fölerengésjelző készüléknek Kecskeméten való felállítása és hogy a kormány kerestessék meg váro­sunk altalaja szerkezetének megállapitha- tása végett mélyfúrás eszközlésere. Az in­dítványozó gyakorlati és tudományos szem­pontból indokolta indítványát. Sándor Ist­ván főjegyző hozzászólása után a tanács javaslatára a közgyűlés az indítványt elfo­gadta. Előfizetési ár: W n % ® # Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva: B Vidékre postán küldve]: Egész évre 8 kor.—f. I I Egész Are 14 kor.—f. Negyedévre 2 ’ || W • V W Negyedévre 3 50! Egyes szám ára 2 fillér. __ _ _ Vasár- és ünnepnapon 4 fill iá n % Megjelenik minden nap reggel HTBk wj m §§ telefonszám: 274. hétfő és ünnep utáni nap kivételével. B I|? || # * Szerkesztőség és kiadóhivatal: B Blp §L JB K J§ K Bl Jf Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János-utca 6. szám. B W felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus H és Szél Nándor (ezelőtt O. Fekete Mihály) bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: POPITY JÁNOS Or, j Független politikai napilap, j , KECSKEj;^' II. évfolyam, 75. szám Ara 2 fillér. Kedd, 1913. április 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék