Kecskeméti Napló, 1913. június (2. évfolyam, 125-150. szám)
1913-06-01 / 125. szám
ti. évfolyam, 125. szám Ára 4 fillér. Vasárnap, 1913. junius 1. Előfizetési ár: % % 1 % 1 • Előfizetési ár: Helyben házhozjhordva: «1Wdékre Postán küldve: :re ! wC SKc IflBI I ^' —Negyedévre 2 , - . ^ ’^0% • 1^# n W Negyedévre 3 . 50 Egyes szám ,ára 2 fillér. A — Vasár- és ünnepi,erőn 4 fill. Megjelenik minden nap délután Ép ÉMHfck. I TELEFONSZÁM: 274. vasár- és ünnepnap kivételével. H Hg * * Szerkesztőség és kiadóhivatal: SL ü ÍLJi 81 Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János utca 6. szám. W TM W W . Elvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi tér felől is, a katholikus H és Szél Nándor bérház második kapuján át. A könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: POPITY JÁNOS Dr. Független politikai napilap. 1 , KECSKEMÉTi a PLoTpkiadó társaság. I A kereskedelmi szerződések revíziója. Kecskemét, május 31. A mezőgazdasági vámvédelem, melyet a legutóbb megkötött kereskedelmi szerződések biztosítanak, nem csupán egy-két embert érdekel, hanem az egész nemzetet, de leginkább érdekli a nemzet zömét alkotó földmivelő népet. A nemzet hozzájárulásával törvényesítették ezeket a szerződéseket, a nemzet igazi képviselete, a törvényhozás szavazta azokat meg, azokon tehát változtatni a kereskedelmi kamarák, bankdirektorok egyoldalú óhajtására vagy a budapesti utca hangos szavú urainak kívánságára nem lehet. Csakis akkor szabad azokon változtatni, ha a nemzet, vagy annak törvényhozása azt úgy kívánja. Megszavaztatni ebben a kérdésben a nemzetet nagyon bajos volna, de viszont a mostani törvényhozás döntése alá bocsátani a balkán kereskedelmi szerződések revíziójának a kérdését, nem volna méltányos. A mostani törvényhozásnak más feladatai vannak és más célok megvalósítása érdekében ült össze az akkori törvényhozás, amely a kereskedelmi szerződések törvénybe iktatásával foglalkozott s annak minden egyes tagja már megalakulás előtt tudatában volt annak, hogy neki a vám és kereskedelmi szerződésekkel foglalkoznia kell és a nemzet a törvényhozás tagjainaknagy többségét azzal a kimondott céllal választotta meg képviselővé, hogy a kereskedelmi szerződéseket a nemzet igényeinek megfelelően fogja megköttetni és törvénybe iktatni. Világos ebből, hogyha a balkán kereskedelmi szerződések dolgában mindenáron a törvényhozás döntését kívánják provokálni, — amelyet mi is elfogadunk a nemzet döntésének, — akkor fel kell oszlatni a képviselőházat s új választásokat kell elrendelni, amely választások képviselőjelöltjeinek már programbeszédjük alkalmával nyilatkozniuk kell, várjon akarják-e a mezőgazdasági védelemnek, a nemzeti termelés védelmének olyfajta megcsorbítását, mint azok akarják, akik a balkán szerződések revíziójának ürügye alatt a keleti államoknak akarnak a magyar mezőgazdaság rovására engedményeket adni. Úgy van úgy , ebben a nemzetre nézve oly annyira életbevágó kérdésben nyilatkozzék, döntsön maga a nemzet. Ettől a döntéstől azonban éppen azok fáznak legjobban, akik a balkán szerződések revíziójának az ügyét felvetették, mert ők tudják leginkább, hogy Budapest még nem egész Magyarország, hogy a budapesti bankdirektorokból alakult úgynevezett vámpolitikai központ véleménye nem azonos az ország választóközönségének a véleményével. A nemzet döntését provokálni ily módon tehát igen bajos lesz, de azok, akik kezdettől fogva a legmerevebben ellene szegülnek a vámvédelem csorbításának, legközelebb módot fognak találni arra, hogy a nemzet megnyilatkozhassék ebben a fontos kérdésben. A Kassára június hó 18-ra összehívott országos gazdagyűlés lesz a megnyilatkozása a nemzetnek ebben a fontos kérdésben. A kassai gazdagyűlésen képviselve lesz az ország minden vidéke, minden vármegyéje, sőt a legtöbb községe is. Igaz ugyan, hogy a gazdagyűlés tagjainak többségét szűrös és mándlis atyafiak fogják alkotni, de éppen ez a körülmény bizonyítja azt, hogy a kassai gazdagyűlés a nemzet többségének a véleményét tükrözi vissza, hiszen a nemzet többsége nem száguldó autonobilról nézi a világot, hanem a szántóföldről, ahol az egyedül megfelelő formaruha : a mandlr és a szűr és a fontos talpú csizma. Ezt a dolgot különben nagyon jól tudják a mostani törvényhozás tagjai is és mi elfogadnók a mostani törvényhozás döntését is a mezőgazdasági vámvédelem dolgában, csak attól félünk, hogy a mostani törvényhozás nagyon könnyen alárendeli akaratát a külpolitikának s igy megeshetik, hogy ebben a kizárólagosan belső gazdasági kérdésben a külpolitika szájaize szerint foglal állást, amelyről máris bebizonyosodott, hogy fontos, bennünket érdeklő gazdasági kérdéseket áldoz fel olyan külső dolgokért, ami iránt a nemzet teljesen közömbös. A nemzetet közelről érdeklő kérdésben tehát feltétlenül a nemzetnek kell döntenie. Az első döntés egyelőre Kassán lesz s mi hisszük, hogy ennek a kassai döntésnek lesz olyan ereje, hogy a jövőben sem fognak merni egyetlen egy lépést sem tenni ebben a dologban a nemzet megkérdezése nélkül. A szociáldemokrácia alaptételei. XV. közlemény. A szociáldemokrácia felfogása a munkáról. II. rész. Ha a testi és a szellemi munka értékelésénél, de általában a munka értékelésénél az igazi és helyes álláspontot akarjuk megtalálni, akkor mindig szem előttkell tartani azt a vezérgondolatot, hogy a munka erőssége és súlya, tehát az abból eredő teher nyomasztó érzete nem csupán az izommunka nagyságától függ. A turista ugyanazt az utat teszi, mint a vezetője és mégis a turista a legnagyobb örömet és szórakozást, sőt pihenést és üdülést érzi az út után, a vezető pedig holtra fáradva panaszkodik a sok fáradalom miatt. Ezzel a gondolattal megpendítettem a második kérdést, amit meg akarok világítani. A munkánál általában, a testi munkánál is az izomzaton és a tevékenységet irányító agyon kívül van még valami más is, amit figyelembe kell vennünk! Minden öntudatos tevékenységnél a testi erőn és az agy munkáján kívül ott a lélek munkája — az akarat. Épen az akarat az, ami a többi működő tényezőt, t. i. az izmok és az agy munkáját megelőzi, mozgásba hozza és a már-már hanyatló erőt újból megacélozza! Tehát a munka értékelésénél okvetlenül figyelembe kell venni ezt a tényezőt is — ezt az erkölcsi tényezőt. Ezt az erkölcsi tényezőt felejti ki a szociáldemokrácia világnézete a munka értékelésénél és ezáltal a munka értékét megzavarta és leszállította. Mikor Miguel kormányférfiú azt mondotta : „Erkölcsi elvekkel nem lehet vasutakat építeni!“ — akkor csak szellemesen fejezte ki azt az elvet, amely az egész nemzetgazdaságtanból kiküszöbölte az erkölcsi elveket és szempontokat. Az utóbbi magyarországi vasútépítési milliós sikkasztások világosan megmutatják, hogy erkölcsi elvek nélkül mégsem lehet vasútat építeni, tehát vason, fán és földtöltéseken és egyéb ide szükséges anyagon kívül kell még más valami is, amit a valóságban nem mérhetünk meg, de mégis óriási hatással és döntő jelleggel irányítják a valóságot és ezek az erkölcsi elvek, az erkölcsi tartalom. De nem e szempontból akarom itt a dolgot beállítani, hanem arra akarok rámutatni, hogy bár az akarat kifejtése nélkül semmiféle munkát nem végzünk, mégis óriási a különbség abban, hogy valami külső kényszer-e az, ami az embert munkára hajtja, vagy belső elhatározás és kötelességtudás vezérli-e az embert ? Külső kényszerűségből végezték a munkát a rabszolgák , és épen nem állanak távol tőlük mindazok, akik csak azért dolgoznak, hogy éhen ne haljanak és akik a munkát azonnal félretennék, mihelyt ez az ok megszűnik ! Ha egyszer a munkát kellene eltemetni, hányan maradnának otthon a temetésről?! Mikor pedig a szociáldemokrácia proklamálja és egész rendszerét arra épí