Kecskeméti Napló, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-10 / 159. szám

11. évfolyam, 159. szám Ára 7 fillér. Csütörtök, 1913. július 10. Előfizetési ár: B ■ 1 % 1 • Előfizetési ár: Helyben házhoz SS Egész évre 8 kor. — f. fipfiT kjfmisítfry H I Egész évre 14 kor.— ' Félévre. .4 . - . B WB 'll 1,^ fi fi fi ■ «lévre . 7 , . Negyedévre 2 , W W W Negyedévre 3 .50. Egyes szán ára 7 fillér, Vasár- és ünnepnapot) -4 fil. B 1 t % Megjelenik minden nap délután jjfi Je 8 telefonszám: 274. vasár- és ünnepnap kivételével. gB H # ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal Előfizetéseket és hirdetéseit Kecskeméten, III., Arany János utca 6. szám. B Br TM felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus és Szél Nándor bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám Felelős szerkesztő: POPTT JÁNOS Dr. Független politikai napilap, 1 . Kecskeméttól.XI .ors.s.8. Oroszország próbamozgósítást tart. Pétervár, július 8. A hadvezetőség júl. 15-én egy újabb próbamozgósítást fog elrendelni az orosz hadsereg különféle hadtesteivel. Tehát Oroszország megnyugtatja barátságosan a szomszédos nagyhatalmakat, hogy próbamozgósítást rendel el. Szép kis megnyugtatás! A Balkán lángokban áll, Románia egész hadseregét talpra állította, hogy minél nagyobb darabot kaparintson meg magának — minden jogcím nélkül — Bulgáriából; aggódva lessük, mikor roppan össze minden itt közvetlenül mellettünk, déli határaink tövében, az erdélyi Kárpátokon és az Aldunán túl s akkor Oroszországnak nincs jobb megnyugtató gondolata, mint a mozgósítás barátságos bejelentése. Mintha az égő házhoz vizes hordók helyett lőporos hordókat vinnének. Rendkívül megnyugtató. Ennél jobban igazán semmivel sem nyugtatta volna meg Oroszország Európát, mely eddig is Oroszország kezét látja a balkáni háború folytonos élesztgetésében. Még csak most már a mozgósítás híre kellett, hogy teljesen megnyugodjunk. Aztán ez az értesítés egészen barátságos. Oh, mert Oroszország barátsága köztudomású Magyarország, Ausztria és Németország iránt. Barátságának kétségtelen jelét adta a télen is, mikor a határon állig fegyverben nézett farkasszemet a magyar baka az orosz kozákkal. Attól félünk, ez a mostani barátságos értesítés is bele fog nekünk kerülni egy néhány millió koronába, — mint ahogyan a téli barátságos mozgolódások. No de hiszen az egész csak „próbamozgósítás. “ Hát persze, hogy az. Igaz ugyan, hogy Oroszország a mozgósítás mesterségében való jártasságát kipróbálhatná Nizsnij - Novgorodban, Asztrahánban vagy Irkuckban is, nem okvetlenül szükséges a román-orosz határon mozgolódnia, sőt — állítólag — a varsói kormányzóság hadtesteit is próbáltól mozgósítani. A bolgárok is hadgyakorlatot, próbaháborút rendeztek tavaly nyáron és őszre egyszerre csak igazi háború lett a próbálkozásból. Ki tudja, meddig marad meg az orosz mozgósítás csak a próba? Kivált az orosz-román határon. Bulgáriából ide átterjed a háború véres láza Romániára, Románia után pedig Oroszország fog a megósításhoz, egyelőre próbából. Ez a mozgósítási próba itt a komoly háború közvetlen közelében igazán meglepő, kellemetlen és gyanús dolog. Oroszország látja, hogy elvesztette eddigi vezérszerepét a Balkánon s most fegyveres nyomatékot akar adni szavának. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Aggodalomra még okunk nincs. A bolgárok olyan szédületes gyorsasággal és haragos eréllyel veszik sorba perfid volt szövetségeseiket, hogy hamarosan bevégzett tények elé állíthatják Európát, támadóikat gyors békekötésre kényszeríthetik s talán Romániának is megmutathatják fegyvereik erejét. Az orosz mozgósítás a nagy távolságok miatt akkora időbe kerül, hogy akkorra tiszta helyzet lehet a Balkánon és az orosz próba csakugyan egy rosszul sikerült próba marad. Sok, talán minden a bolgár seregek gyorsaságától és — sajnos — a bolgár fegyverek „tűzhatásától“ függ. Vér nélkül nem bonyolódik le a balkáni dráma, legyen hát vége minél kevesebb áldozattal, de minél hamarább, még mielőtt a vér szagára éjszak felől is gyűlhetnének vad hordák. * Rendőrtisztek kongresszusa Győrben. Hazánk összes rendőrtisztviselői háromnapos tanácskozásra gyűlnek össze Győr városában, a közbiztosság általános fejlesztéséről és az államosítás fontos kérdéséről. A tanácskozást a Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesülete rendezi e hónap 12., 13. és 14. napjain, amikor Győrben közgyűlését tartja. A közgyűlés a városháza dísztermében lesz. Eddig már mintegy harminc városból jelentették be részvételüket. Kecskemétről Papp György rendőrfőkapitány vesz részt a kongresszuson. A közigazgatás rendezése. Boldogult Héderváry Károly belügyminisztersége óta minden kormány programmjában ott szerepel a közigazgatás rendezése, hol államosítási alapon, hol államosítás nélkül. Időközben kisebb-nagyobb reformok is történtek, mint amilyen például a közigazgatási eljárás egyszerűsítése, valamint a közigazgatási tanfolyamok, a községi és közjegyzők minősítésének emelése. Ehhez ha még vesszük az idegenek forgalmának, a határrendőrségnek, a kivándorlásnak ügyeit tisztába tehetünk azzal, hogy a belügyi igazgatás javítása tekintetében sok hasznos és üdvös dolog történt. Bár mindez még igen kevés, mert közigazgatásunk általában nem mondható valami mintaszerű közigazgatásnak. A legtöbb hiba, hogy úgy a vármegyei, mint a városi és községi közigazgatásban túlnyomólag érvényesül a politikai és klikkérdek. Egyes hatalmas és befolyásos emberek kezében vannak az állások, hivatalok betöltései. Az lesz alispán, polgármester, községi és körjegyző, főszolgabíró, akiket ezek a hatalmas emberek akarnak, nem pedig az, kit rátermettsége, tanulsága, hivatottsága arra képesít. A családi és helyi politikai szempontok érvényesülvén a helyi közigazgatásban, ez részrehajló lesz, igazságtalanságokat követ el. Az ellenfelek ügyeit elhanyagolja, a párthívek ügyeit pedig elősegíti. Ebből a szempontból szükség van reformokra a vármegyei, városi és községi közigazgatásban. Ámde egy szigorúan vett s minden tekintetet mellőző államosítással viszont a csöbörből vödörbe léptünk, mert most meg az országos kormánypárt befolyása fog érvényesülni még az ellenzéki vármegyékben is. Egy parlamenti párturalom pedig valóságos fajtó uralomként nehezedhetik az országra és megnehezíti az alkotmányos ellenőrzést. A közigazgatás államosítása tehát, úgy véljük, nem egészen az a bizonyos megmentő gondolat, mely lehetetlenné teszi a közigazgatási visszaéléseket és korrupciót. Legfeljebb a helyi klikkeket szorítaná vissza, de egyáltalán minden hatalmat a kormánypártnak biztosítana. Most tehát azon kell, hogy törjék a fejeket a közigazgatás bábái, hogy a gyerek is, meg az anya is megmeneküljön. Vagyis a közigazgatás reformjával ne öljék meg ennek az országnak szabadságát, a kormányzottak ellenőrzési jogát. Mert csúnya a helyi protekció és korrupció, de nem lesz szebb a visszaélés és jogtalan pártfogás, ha azt magyar kir. állami tisztviselők fogják művelni. Kétségtelen, hogy nem könnyű ezeket a nehézségeket áthidalni, de az sem tartozik a lehetetlenségek birodalmába, hogy az állami érdekeket is biztosítsuk anélkül, hogy a törvényhatóságok önálló lélekzetét is elfojtanák.