Kecskeméti Napló, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-10 / 159. szám

11. évfolyam, 159. szám Ára 7 fillér. Csütörtök, 1913. július 10. Előfizetési ár: B ■ 1 % 1 • Előfizetési ár: Helyben házhoz SS Egész évre 8 kor. — f. fipfiT k­jfmisítfry H I Egész évre 14 kor.— ' Félévre. .4 . - . B WB 'll 1,^ fi fi fi ■ «lévre . 7 , . Negyedévre 2 , W W W Negyedévre 3 .50. Egyes szán ára 7 fillér, Vasár- és ünnepnapot) -4 fil­. B 1 t % Megjelenik minden nap délután jjfi Je 8 telefonszám: 274. vasár- és ünnep­nap kivételével. gB H # ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal Előfizetéseket és hirdetései­­t Kecskeméten, III., Arany János­ utca 6. szám. B Br TM felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus és Szél Nándor bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám­ Felelős szerkesztő: POP­TT JÁNOS Dr.­­ Független politikai napilap, 1 . Kecskeméttól.XI .ors.s.8. Oroszország próbamozgósítást tart. Pétervár, július 8. A hadvezetőség júl. 15-én egy újabb próbamozgósítást fog elrendelni az orosz had­sereg különféle hadtesteivel. Tehát Oroszország megnyugtatja barátságosan a szomszédos nagyhatal­makat, hogy­­ próbamozgósítást ren­del el. Szép kis megnyugtatás! A Balkán lángokban áll, Románia egész hadseregét talpra állította, hogy minél nagyobb darabot kaparintson meg magának — minden jogcím nélkül — Bulgáriából; aggódva lessük, mikor rop­pan össze minden itt közvetlenül mel­lettünk, déli határaink tövében, az er­délyi Kárpátokon és az Aldunán túl s akkor Oroszországnak nincs jobb meg­nyugtató gondolata, mint a mozgósítás barátságos bejelentése. Mintha az égő házhoz vizes hor­dók helyett lőporos hordókat vinné­nek. Rendkívül megnyugtató. Ennél jobban igazán semmivel sem nyug­tatta volna meg Oroszország Európát, mely eddig is Oroszország kezét látja a balkáni háború folytonos élesztgeté­­sében. Még csak most már a mozgósí­tás híre kellett, hogy teljesen megnyu­godjunk. Aztán ez az értesítés egészen ba­rátságos. Oh, mert Oroszország barát­sága köztudomású Magyarország, Ausz­tria és Németország iránt. Barátságának kétségtelen jelét adta a télen is, mikor a határon állig fegyverben nézett far­kasszemet a magyar baka az orosz kozákkal. Attól félünk, ez a mostani barát­ságos értesítés is bele fog nekünk ke­rülni egy néhány millió koronába, — mint ahogyan a téli barátságos mozgo­lódások. No de hiszen az egész csak „pró­­bamozgósítás. “ Hát persze, hogy az. Igaz ugyan, hogy Oroszország a mozgósítás mester­ségében való jártasságát kipróbálhatná Nizsnij - Novgorodban, Asztrahánban vagy Irkuckban is, nem okvetlenül szük­séges a román-orosz határon mozgo­lódnia, sőt — állítólag — a varsói kormányzóság hadtesteit is próbáltól mozgósítani. A bolgárok is hadgyakorlatot, pró­­baháborút rendeztek tavaly nyáron és őszre egyszerre csak igazi háború lett a próbálkozásból. Ki tudja, meddig ma­rad meg az orosz mozgósítás csak a próba? Kivált az orosz-román határon. Bulgáriából ide átterjed a háború véres láza Romániára, Románia után pedig Oroszország fog a megósításhoz, egye­lőre próbából. Ez a mozgósítási próba itt a ko­moly háború közvetlen közelében iga­zán meglepő, kellemetlen és gyanús dolog. Oroszország látja, hogy elvesztette eddigi vezérszerepét a Balkánon s most fegyveres nyomatékot akar adni szavá­nak. Ennek pedig beláthatatlan követ­kezményei lehetnek. Aggodalomra még okunk nincs. A bolgárok olyan szédületes gyorsa­sággal és haragos eréllyel veszik sorba perfid volt szövetségeseiket, hogy ha­marosan bevégzett tények elé állíthatják Európát, támadóikat gyors békekötésre kényszeríthetik s talán Romániának is megmutathatják fegyvereik erejét. Az­­ orosz mozgósítás a nagy távolságok miatt akkora időbe kerül, hogy akkorra tiszta helyzet lehet a Balkánon és az orosz próba csakugyan egy rosszul si­került próba marad. Sok, talán minden a bolgár sere­gek gyorsaságától és — sajnos — a bolgár fegyverek „tűzhatásától“ függ. Vér nélkül nem bonyolódik le a bal­káni dráma, legyen hát vége minél ke­vesebb áldozattal, de minél hamarább, még mielőtt a vér szagára éjszak felől is gyűlhetnének vad hordák. * Rendőrtisztek kongresszusa Győr­ben. Hazánk összes rendőrtisztviselői három­napos tanácskozásra gyűlnek össze Győr városában, a közbiztosság általános fejlesz­téséről és az államosítás fontos­ kérdéséről. A tanácskozást a Magyarországi Rendőr­tisztviselők Országos Egyesülete rendezi e hónap 12., 13. és 14. napjain, amikor Győr­ben közgyűlését tartja. A közgyűlés a város­háza dísztermében lesz. Eddig már mintegy harminc városból jelentették be részvételü­ket. Kecskemétről Papp György rendőrfő­kapitány vesz részt a kongresszuson. A közigazgatás rendezése. Boldogult Héderváry Károly belügy­­minisztersége óta minden kormány prog­­rammjában ott szerepel a közigazgatás ren­dezése, hol államosítási alapon, hol államo­sítás nélkül. Időközben kisebb-nagyobb reformok is történtek, mint amilyen például a köz­­igazgatási eljárás egyszerűsítése, valamint a közigazgatási tanfolyamok, a községi és közjegyzők minősítésének emelése. Ehhez ha még vesszük az idegenek forgalmának, a határrendőrségnek, a kivándorlásnak ügyeit tisztába tehetünk azzal, hogy a belügyi igazgatás javítása tekintetében sok hasznos és üdvös dolog történt. Bár mindez még igen kevés, mert közigazgatásunk általában nem mondható valami mintaszerű közigaz­gatásnak. A legtöbb hiba, hogy úgy a várme­gyei, mint a városi és községi közigazga­tásban túlnyomólag érvényesül a politikai és klikkérdek. Egyes hatalmas és befolyá­sos emberek kezében vannak az állások, hivatalok betöltései. Az lesz alispán, pol­gármester, községi és körjegyző, főszolga­bíró, akiket ezek a hatalmas emberek akar­nak, nem pedig az, kit rátermettsége, tanul­sága, hivatottsága arra képesít. A családi és helyi politikai szempontok érvényesülvén a helyi közigazgatásban, ez részrehajló lesz, igazságtalanságokat követ el. Az ellenfelek ügyeit elhanyagolja, a párthívek ügyeit pe­dig elősegíti. Ebből a szempontból szükség van re­formokra a vármegyei, városi és községi közigazgatásban. Ámde egy szigorúan vett s minden tekintetet mellőző államosítással viszont a csöbörből vödörbe léptünk, mert most meg az országos kormánypárt befo­lyása fog érvényesülni még az ellenzéki vármegyékben is. Egy parlamenti pártura­lom pedig valóságos fajtó uralomként ne­hezedhetik az országra és megnehezíti az alkotmányos ellenőrzést. A közigazgatás államosítása tehát, úgy véljük, nem egészen az a bizonyos meg­mentő gondolat, mely lehetetlenné teszi a közigazgatási visszaéléseket és korrupciót. Legfeljebb a helyi klikkeket szorítaná vissza, de egyáltalán minden hatalmat a kormány­pártnak biztosítana. Most tehát azon kell, hogy törjék a fejeket a közigazgatás bábái, hogy a gye­rek is, meg az anya is megmeneküljön.­­ Vagyis a közigazgatás reformjával ne öljék meg ennek az országnak szabadságát, a kormányzottak ellenőrzési jogát. Mert csúnya a helyi protekció és korrupció, de nem lesz szebb a visszaélés és jogtalan pártfogás, ha azt magyar kir. állami tisztviselők fogják művelni. Kétségtelen, hogy nem könnyű ezeket a nehézségeket áthidalni, de az sem tarto­zik a lehetetlenségek birodalmába, hogy az állami érdekeket is biztosítsuk anélkül, hogy a törvényhatóságok önálló lélekzetét is el­­fojtanák.

Next