Kecskeméti Napló, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-226. szám)

1913-09-18 / 216. szám

2. oldal. Volt ugyan egy töredék, amely a rend­szeres parlamenti harc mellett volt, a több­ség azonban nem fogadta el ezt az állás­pontot. Az Andrássy-pártnak ez az elhatáro­zása természetesen újabb momentumokat hoz a politikai életbe s némiképpen meg­változtatja azt a reménységet, amelyet a jövővel szemben tápláltak a politikusok. A magunk részéről is sajnáljuk, hogy az Andrássy-párt taktikát változtatott, mert az új elhatározásnál helyesebb, célraveze­tőbb lett volna a korábban elhatározott taktika. Az országnak és a köz nyugalmának is többet használt volna. A Novi Brcskai ütközet évfordulója. Az öreg veteránok találkozója. Megható emlékünnepe volt ma a híres Mollináry-ezred öreg veteránjainak. Azok­nak a veteránoknak, akiknek lángoló haza­szeretete, magyar vitézsége s kiontott vére megalapozta azt a hírnevet s nimbuszt, mely­­lyel nemcsak az egész ország népe, de maga a hadvezetőség is körülövezi a Mol­­lináry bakákat. Reggel 8 órakor gyülekeztek az ün­neplő ruhát öltött bajtársak össze a város­háza előcsarnokában. Mellükön ott büszkél­kedett a nagyszerű küzdelmek emlékérme s arcukról lesugárzott a dicsőséges múlt büszke öntudata. Reggel 9 órakor requiemre mentek a nagytemplomba, hol az elesett bajtársakért Lakatos Antal segédlelkész mondott gyász­misét. Megható volt a nagykőrösiek megér­kezése, akik Hegedűs Dénes ügyvéd, Szente Kálmán alkapitány, Szántó Gyula ügyvéd és Fazekas József építész vezetésével jöttek Kecskemétre. Amint az állomásnál kiszálltak Z­ó­d­o­r Sándor körösi gazda elkezdte verni a dobot, mellyel ezelőtt 35 esztendővel részben, tűzben verte a marsot s az elron­­gyolódott dob tompa pergése könyeket csalt azok szemébe, akik egykor puskatűzben hallották biztató szavát. A 38. gyalogezred tisztikara nevében Bandat őrnagy, Frank és Silberberg kapi­tányok vettek részt az istentiszteleten és az utána tartott ünnepségeken. Szentmise után a Nagytemplom falába illesztett emléktáblára helyeztek el díszes ko­szorút a kecskeméti, nagykőrösi bajtársak és a 38. gyalogezred. Midőn a koszorúkat elhelyezték, S­z­e­g­e­d­y György tanácsnok lépett az emelvényre s a következő beszé­det mondotta az összegyülteknek : Kedves Bajtársaim ! Ezelőtt öt esztendővel, amikor a had­járat 30 éves évfordulóját ünnepeltük, en­gem biztatok meg, hogy a 35 éves évfordu­lóra hívjalak össze benneteket. Most tehát harmadszor jövünk össze, hogy koszorút helyezzünk elesett bajtársaink emléktáblá­jára s felújítsuk emlékét azoknak a rémes fáradalmaknak és nehéz harcoknak, melyek­ben részt vettünk, a vad és kegyetlen ellen­séggel szemben. Talán nem lesz fölösleges, ha ily hosszú idő után pár szóval felújítjuk emlé­kezetünkben azokat az eseményeket, me­lyeken keresztül mentünk. Őfelsége, koronás királyunk 1878. június 11-én adta ki a mozgósítási paran­csot, mely századunkat is érte. Mikor mi pontosan összejöttünk a mozgósítási napra, június 15-ére, tisztában voltunk, hogy ne­héz harcoknak nézünk elébe. Tudják kedves Bajtársaim, hogy az időben egész Magyarország az orosz-török háborúnak befolyása alatt túlzott törökbarát volt s a felszerelés alatt egymás közt sokan beszélték, hogy a török testvérekre nem lövünk. Azonban nem sokáig tartott a nagy törökbarátság, mert amikor meghallottuk utunkban, hogy Maglajnál a felkelők mi­lyen álnokul mészárolták le a 7. huszár­ezred 5. századát s csaknem kivétel nélkül megsemmisítették, úgy, hogy több mint 80 magyar huszár piros vére öntözte az idegen rögöket s amikor augusztus 6-án Maglajba érve ott találtuk huszár bajtársa­inknak csúful megcsonkított temetetlen holttestét, akkor ezredünk bosszút esküdött. A tűzkeresztséget aug. 15-én Maglaj-­­ nál vette fel ezredünk, amikor 12 órai­­ harc után, folytonos hőségben, szomjan,­­ mert mikor a Szávához értünk, annyi időnk­­ sem volt, hogy szomjunkat kielégítsük.“ Majd röviden elmondotta S­z­e­g­e­d­y­­ György az egész hadjárat részletes mozza­natait egész az utolsó Novi Bricskai ütkö­zetig, melyet a tartalék csapatok vívtak meg. Ekkor már olyan hire volt az ezrednek, hogy amikor a társezredek már inogtak, csak azt mondták tisztjeik, fiuk, itt vannak a Mollináryak s mintha uj lelkesültség szál­lotta volna meg őket. Az ellenfél pedig már annyira ismerte a bakancsos bakákat, hogy azt mondották, hogy a kecskelábuak­­tól kell csak félni (az osztrák katonák pan­tallóban voltak, azokat vastaglábuaknak hívták s nem féltek tőlük). Ezeknek a ked­ves epizódoknak elmondása nemcsak a baj­társak szeméből csalta ki a könnyeket, ha­nem még a jelenlevő tisztek is törülgették­­ szemeiket. Majd igy fejezte be beszédét: „Ál­­j­­unk meg emléktáblájuk előtt, kik vérüket ontották a hazáért. Legyen áldott emléke­zetük s hálás kegyelettel tegyük le koszo­rúnkat azon óhajtással, hogy az ő kiontott vérük hasznára váljék a magyar hazának ne csak a jelenben, hanem az idők végéig.“ Óriási, lelkes éljenzés zúgott fel a­­ nagyhatású beszédre, mely után a három­­ koszorút elhelyezték az emléktáblára. Köze­l ben egy fotográfus felvételeket készített róluk, mely után a Vigadóba mentek ki­­ ebédre. Megható volt az a bensőséges, szere­­­­tetteljes viszontlátás, amikor könyező szem­­­­mel újították fel az elmúlt régi idők emlék i­két. Az banketten a tisztikar képviselői is­­ részt vettek, hol Szegedi György, Róna­i Zsigmond (Brassó), Francsek József mon­dottak felköszöntőt. A tisztikar nevében Silberberg százados gyönyörű beszédben köszöntötte fel a 38. gyalogezred nevében s a dicső elődöket, egyben­ Fazekas József indítványára elhatározták, hogy a legköze­lebbi 5 éves jubileumot. A fényesen sikerült emlékünnep Sze­gedi György és Francsek József érdeme. Kecskeméti Napló 215. szám. H­ÍREK. * Személyi hir. Dr. Székány Béla főreáliskolai tanár, ki afrikai tanulmányú­táról feltűnést keltő levelekben számolt be olvasóinknak, holnap délelőtt érkezik haza Kecskemétre. * Szerenád. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a Kecskeméti Polgári Dal­kör ma, azaz szerdán este Sándor István polgármesternek szenerádot ad. Itt még pót­lólag megjegyezzük, hogy ugyanez alkalom­mal a dalkör Csősz József örökös tiszte­letbeli tagot is megtiszteli szerenáddal. — Sándor István polgármester urnái este fél 8 órakor, Csősz József urnái pedig fél 9 óra­kor énekel a dalkör. * Minden nagy keresztény ünnepen egész özöne jelenik meg a Világban és a Népszavában az istenkáromló, Krisztust, Oltáriszentséget, Szent Szüzet gyalázó blasz­­fémiáknak. És mig itt minden szabad, nincs ügyészség, nincs bíróság, mely a gazokat elnémítaná, Németország nem tűri Urunk és Megváltónk megsértését. Neuwied-ben minap egy „elvtársnő“ istenkáromlás és a keresztény egyház nyilvánosság előtti gú­­nyolása miatt állt a törvényszék előtt. Ez év húshagyó keddjén ugyanis Virgesben álarcos bált tartottak; ezen a vádlott nő jelmeze a keresztre feszített Jézust ábrázolta. Tetézte e frivolitást a rajta levő felirat: „Az első szociáldemokrata.“ Az ügyész indítvá­nyára perbe fogták. A törvényszék pedig egy hónapi fogházra ítélte. Az ítélet indo­kolása azt mondja, hogy a vádlottat bün­tetlen előélete miatt büntették ilyen eny­hén. Enyhítő körülménynek tudták be azt is, hogy „a vádlott nem volt tettének aljassága tudatában“. A hatalmas német népnek becsületére válik a nemzetfentartó , szent eszmények védelme, amint nekünk s ugyancsak szégyenünkre az a bárgyú tehe­tetlenség, mellyel egy sereg ripők komisz­kodását eltűrjük. * Milyen idő várható ? (A meteoro­­l­­ógiai intézet jelentése.) Némi hósülyedés­sel elvétve eső várható. * A bugaci állatbetegség. A napokban említettük, hogy Bugacon a csikó­ménesben az állatoknak ismeretlen okból a csüdje el­gennyesedett, úgy, hogy több csikó el is hullott. A szokatlan jellegű betegség meg­állapítása végett az állatorvosi hivatal fel­­­küldte az állatorvosi főiskolának az elhullott állatok végtagjait. A szakvélemény szerint a betegség okozója nem valami járványos megbetegedés, hanem külső erőművi hatás, ütés, vagy dörzsölés. Igazolja ezt az a tény, hogy a bakteriológiai vizsgálattal és a kísér­letes oltással egy ismert fertőző természetű mikroorganizmus sem volt kimutatható. — Igen valószínű az a föltevés, hogy a csikó­sok amint az összetömörült állatokat hátra­felé terelik, azok bokáikat összeverdesik s igy jön létre az üszkös gennyesedés.­­ * Miniszteri kimutatás a koleráról.­­ Ma érkezett meg Kecskemétre a belügy-­­ miniszternek a koleráról szóló legújabb ki­­­­mutatása, mely szerint a szűkebb értelem­ben vett magyarországon eddig 82 kolerás megbetegedés történt, melyek közül elhalt 32. A miniszter Csurog, Óbecse, Szenttamás, Deliblát és Némamogyorós községeket az 1903-iki párisi egyezmény értelmében fer­tőzött területnek jelentette ki. * Elveszett a Zimay utcától a Kö­rösi­ utcáig menet egy női ezüst óra S­M monogrammal. A megtaláló jutalomban ré­szesül szerkesztőségünkben. * Két millió magyar munkás Ame­rikában. Az Egyesült­ Államok területén két millió magyar munkás él és dolgozik. Ez a rettentő szám bizonyítja a legélénkebben, mily óriási arányokat öltött az amerikai ki­vándorlás s mennyi magyar dolgos kézzel és munkaerővel szaporodott Amerika. Az amerikai magyar munkások eddig szerve­zetlenül éltek kint, aminek következtében valósággal kizsákmányolták őket. Most az­tán a nagy amerikai munkásszervezet ala­kított magyar csoportot Chicagóban, van magyar munkás betegpénztár, van már ház­építő szövetkezete, sőt alapítottak már egy munkáslapot „Előre“ címmel. Az amerikai magyar munkásság szervezkedése bizonyára csökkenteni fogja azoknak a visszaéléseknek számát, amelyeknek különösen azok a ma­gyar munkások estek áldozatul, akik nem tudtak angolul. * Meghívó. Vasárnap, e hó 21-én a Beke-féle vendéglő tánctermében az összes iparos fiatalság részére Szabó László tánc­­tanító rendezése alatt 60 fillér belépő­díj mellett 3 óráig tartó nagyszabású daliabok­­rétás filléres táncestélyt rendezünk, amely táncestélyre az összes mulató fiatalságot ez­úton is mély tisztelettel meghívjuk. Szabó László tánctanító és a 20-as vigalmi bizott­ság. Rendezők: Kagyiiczki Pál, Nagy Sán­dor, Nagy Károly, Balázs János, Ubornyák I Antal, Bartucz István, Sutus László.

Next