Kecskeméti Napló, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-226. szám)
1913-09-19 / 217. szám
II. évfolyam, 217. szám. Ara 2 fillér. Péntek, 1913. szeptember 19. Előfizetési ár: % J 1 % ® • Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva: jpptffa Iki jjfjP ^délre Egész évre 8 kor.— f. Jjm wff I I Egész évre 14 kor. — f Félévre. .4 . . ■ ^1 Ift I I i SF^. 1 ■ ^évre •_ 7 * ”• Negyedévre 2 . — . H ^gupT §J| W n M H W Negyedévre 3 . 50. Egyes szám ára 2 fillér. ^ Mk vasár- éS BndLePh a|ll)n 4 fl'Megjelenik minden nap délután H telefonszám: 274. vasár- és ünnepnap kivételével. 10 tag |SI # # Szerkesztőség és kiadóhivatal: iMifJffl fjH Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János utca 6. szám. ^wBr felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felöl is, a katholikus és Szél Nándor bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: POPOT JÁNOS Dr. Független politikai napilap. [ , kecskA^V? na^*T.p^« ,Mg. Magyarország gazdagsága. Két statisztikai kimutatás fekszik előttünk. Egyet az országos statisztikai hivatal állított össze a községek adósságáról, mely kerek 127 millió korona. Egy másik statisztikát egy tanár közöl Ausztria és Magyarország vagyonosodásáról. Mind a kettő szomorú képet tár elénk az egész ország vagyoni viszonyairól. A községek több mint 500 millió értékű vagyont elherdáltak a legutóbbi negyven év alatt és még ezen felül 127 millió korona adósságot csináltak, melyet a községi pótadókból fedeznek. És pedig 1800 községben 100 percenten felül van a községi pótadó, 58 községben 300 percentig, sőt még 2 községben 500 percentig terjed a községi pótadó. Ha pedig összehasonlítjuk vagyonosodási viszonyainkat Ausztriával, akkor kitűnik, hogy Ausztria, noha területe 26 ezer négyszögkilométerrel kisebb, de lakosainak száma 7 millióval több, a vagyon dolgában kétszer gazdagabb, mint Magyarország. Mert Magyarországnak összvagyona 41 milliárd 520 millió korona, míg ellenben Ausztria vagyona 84 milliárd és 730 millió korona. Ha pedig ennek a roppant aránytalanságnak okait keressük, akkor rájövünk, hogy Magyarország agrárállam lévén, az ipari kereseti viszonyok folytán Ausztriának vagyunk adófizetői. Ott vannak a nagy iparvállalatok, a nagy kereseti források. Nálunk az összes vagyonnak két ötödrésze földbirtok, Ausztriában meg a készpénzvagyon több, mint kétötöde az összes vagyonnak. A készpénzvagyon minimális öt percentet hoz, a földbirtok hozamának maximuma négy percentet. Átlagban pedig egy és fél percent. Az agrárállam tehát teng, míg az ipari állam gazdagodik. Már most mi ebből a tanulság. Nem az, hogy szüntessük meg a közös vámterületet Ausztriával, hisz akkor terményeink legjobb piacát lökjük el magunktól, hanem legyen a tanulság az, hogy iparunkat emeljük. Fejlesszük iparunkat legalább is arra a fokra, hogy az ország összes belső ipari szükségleteit fedezni képesek legyünk. Ne kelljen a mi sertéssonkánkat Prágába kivinni olcsón, hogy onnét méregdrágán kapjuk vissza, mint prágai sódart. Ne kelljen a selyemfonalat Ausztriába kivinni szövés és festés végett és ezen a címen ne kelljen Ausztriának évenkint 30 millió koronát fizetni, hanem legalább mezőgazdasági termékeinket magunk itthon dolgozzuk fel. Ez már nagy eredmény lenne. A földbirtok mindenféle terhekkel annyira agyon van csigázva, hogy nem képes a községi közigazgatás terheit sem viselni a falusi község, hanem eladósodik, mert a földön kívül más jövedelmi forrása nincs. Rajtunk valóban csak egy kiadós iparfejlesztési politika segíthet, különben mindinkább szegények leszünk. A népiskolai énektanítás reformja. Érdekes kísérlet. A városi zeneiskola igazgatója a kecskeméti elemi népiskolák növendékeinek énektanítása tárgyában érdekes reformtervezettel lépett az iskolaszék elé. A városi zeneiskola igazgatója, M. Bődön Pál ugyanis terjedelmes memorandumot adott be az iskolaszékhez, melyben előadja, hogy a zeneiskola tanári kara hajlandó kísérletképpen a kecskeméti elemi népiskolákban a 11-ik osztálytól fölfelé a fiú növendékeket szakszerű énektanításban részesíteni olyképpen, hogy a helybeli összes népiskolák egy-egy osztályának növendékei meghatározott napokon a délutáni órákban egy helyen öszszevonatnának s a tanítás ideje alatt a rend és fegyelem fentartásáról a népiskolák valamelyik kijelölt tanítója gondoskodnék. A memorandum ettől a kísérlettől a népiskolai énektanítás szakszerű ellátását és helyes fejlődését várja. Kifejti még a memorandum, hogy a népiskolai tanítók részére a zeneiskola tanári kara énektanítási szaktanfolyamot is hajlandó tartani, melyen a tanítók a modern énekoktatás módszereit és vezetését elsajátíthatnák s esetleg a tanfolyamot hallgatott tanítók énekoktatási szaktanítói oklevelet nyernének. Az iskolaszék tegnap délután megtartott ülésén foglalkozott az érdekes tervezettel és miután Sándor István polgármester több iskolaszéki tag kérdésére kijelentette, hogy a terv gyakorlati megkísérlése 200 koronánál többe nem kerül, úgy határozott, hogy egyelőre kísérletet tesz az énektanítás javasolt módjával a községi elemi iskolákban és az énektanítási szaktanfolyammal. Ir. Szabó László dr. indítványára elhatározta azt is az iskolaszék, hogy megkeresi a helybeli egyházakat is, hogy az énektanítási szaktanfolyam hallgatására az egyházi ének tanításával megbízott közegeiket is utasítsák. A polgármesterek kongresszusa Nagyváradon Az országos értekezlet programja. Szeptember hó utolsó napjaiban a magyar városok érdeklődésének központja lesz Nagyvárad városa. A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok polgármesterei gyűlnek össze országos értekezletre, amelyen előadásokat tartanak a földgáz mikénti felhasználásáról, különös tekintettel a városi közművekre, továbbá a városi pénzügyi helyzetéről. Mint tudósítónk most jelenti nekünk Nagyváradról, a polgármester által kiküldött bizottság tegnap délután tartott értekezleten hosszas tárgyalás után megállapította a részletes programmot, amely a következő: Szeptember 28-án, vasárnap fogadtatás Nagyvárad állomás pályaudvarán, a vendégek elszállásolása. A rendezőség felkéri a Rákóczi-úti, Bémer téri és Szent László-téri háztulajdonosokat, hogy szeptember 28-án és 29-én délelőtt házaikat zászlókkal, szőnyegekgel vagy virágokkal díszítsék fel. Este 9 órakor ismerkedés a Pannoniaszálló éttermében. Szeptember 29-én délelőtt 9 órakor a kongresszusi ülés megnyitása a városháza nagytermében. Déli 1 órakor közös ebéd a Pannoniaszálló éttermében. Étkezés a la carte. Délután 3-tól 6-ig a városi közművek és közintézmények megtekintése. Este 7 órakor Széchényi Miklós gróf nagyváradi megyés püspök, v. b. t. t., a kongresszus résztvevőinek tiszteletére a püspökségi palotában ebédet ad. Szeptember 30-án délelőtt 9 órakor a kongresszusi ülés folytatása. Délben 1 órakor Nagyvárad város közönsége a Fekete Sas vigadó nagytermében vagy a Pannoniaszálló nagytermében a polgármesterek és városi kiküldöttek tiszteletére délebédet ad. A bizottság az ebédre a törvényhatósági bizottság összes tagjait meghívja. Délután 3 órától kezdve a város közműveinek folytatólagos megtekintése. Kedvező idő esetén szeptember 30-án este, ha elegendő számú jelentkező mutatkozik, a Püspök- és Félix-fürdő megtekintésére kirándulás lesz. Indulás a városházától délután 6 órakor. Az ülések tartama alatt a városház bizottsági terhében a nagyterem szomszédságában a város közműveinek terve ki lesznek állítva s az illető tervekre vonatkozólag a város műszaki kara felvilágosítással szolgál. A vendégek az egyes közműveket a nekik tetsző választás szerint megtekinthetik, akik az egyes közműveket megtekinteni óhajtják, ebbeli szándékukat a bizottsági teremben erre a célra kitett íveken, az illető