Kecskeméti Napló, 1913. szeptember (2. évfolyam, 203-226. szám)

1913-09-19 / 217. szám

II. évfolyam, 217. szám. Ara 2 fillér. Péntek, 1913. szeptember 19. Előfizetési ár: % J 1 % ® • Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva: jpptffa Iki jjfjP ^dél­re Egész évre 8 kor.— f. Jjm wff I I Egész évre 14 kor. — f Félévre. .4 .­­ . ■ ^1 Ift I I i SF^. 1 ■ ^évre •_ 7 * ”• Negyedévre 2 . — . H ^gupT §J| W n M H W Negyedévre 3 . 50. Egyes szám ára 2 fillér. ^ Mk vasár- éS BndLePh a|ll)n 4 fl­'­Megjelenik minden nap délután H telefonszám: 274. vasár- és ünnep­nap kivételével. 10 tag |SI # # Szerkesztőség és kiadóhivatal: iMi­fJffl fjH Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, III., Arany János­ utca 6. szám. ^wBr felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felöl is, a katholikus és Szél Nándor bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: POPOT JÁNOS Dr. Független politikai napilap. [ , kecskA^V? na^*T.p^« ,Mg. Magyarország gazdagsága. Két statisztikai kimutatás fekszik előttünk. Egyet az országos statisztikai hivatal állított össze a községek adós­ságáról, mely kerek 127 millió korona. Egy másik statisztikát egy tanár közöl Ausztria és Magyarország vagyonoso­­dásáról. Mind a kettő szomorú képet tár elénk az egész ország vagyoni vi­szonyairól. A községek több mint 500 millió értékű vagyont elherdáltak a legutóbbi negyven év alatt és még ezen felül 127 millió korona adósságot csináltak, melyet a községi pótadókból fedeznek. És pedig 1800 községben 100 percen­ten felül van a községi pótadó, 58 községben 300 percentig, sőt még 2 községben 500 percentig terjed a köz­ségi pótadó. Ha pedig összehasonlítjuk vagyo­­nosodási viszonyainkat Ausztriával, ak­kor kitűnik, hogy Ausztria, noha terü­lete 26 ezer négyszögkilométerrel ki­sebb, de lakosainak száma 7 millióval több, a vagyon dolgában kétszer gaz­dagabb, mint Magyarország. Mert Ma­gyarországnak összvagyona 41 milliárd 520 millió korona, míg ellenben Ausz­tria vagyona 84 milliárd és 730 millió korona. Ha pedig ennek a roppant arány­talanságnak okait keressük, akkor rá­jövünk, hogy Magyarország agrárállam lévén, az ipari kereseti viszonyok foly­tán Ausztriának vagyunk adófizetői. Ott vannak a nagy iparvállalatok, a nagy kereseti források. Nálunk az összes vagyonnak két ötödrésze földbirtok, Ausztriában meg a készpénzvagyon több, mint kétötöde az összes vagyonnak. A készpénzva­gyon minimális öt percentet hoz, a földbirtok hozamának maximuma négy percentet. Átlagban pedig egy és fél percent. Az agrárállam tehát teng, míg az ipari állam gazdagodik. Már most mi ebből a tanulság. Nem az, hogy szüntessük meg a közös vámterületet Ausztriával, hisz akkor ter­ményeink legjobb piacát lökjük el ma­gunktól, hanem legyen a tanulság az, hogy iparunkat emeljük. Fejlesszük iparunkat legalább is arra a fokra, hogy az ország összes belső ipari szükségleteit fedezni képesek legyünk. Ne kelljen a mi sertéssonkán­kat Prágába kivinni olcsón, hogy onnét méreg­drágán kapjuk vissza, mint prá­gai sódart. Ne kelljen a selyemfonalat Ausz­triába kivinni szövés és festés végett és ezen a címen ne kelljen Ausztriának évenkint 30 millió koronát fizetni, ha­nem legalább mezőgazdasági termékein­ket magunk itthon dolgozzuk fel. Ez már nagy eredmény lenne. A földbirtok mindenféle terhekkel annyira agyon van csigázva, hogy nem képes a községi közigazgatás terheit sem viselni a falusi község, hanem el­adósodik, mert a földön kívül más jö­vedelmi forrása nincs. Rajtunk valóban csak egy kiadós iparfejlesztési politika segíthet, különben mindinkább szegé­nyek leszünk. A népiskolai énektanítás reformja. Érdekes kísérlet. A városi zene­iskola igazgatója a kecs­keméti elemi népiskolák növendékeinek énektanítása tárgyában érdekes reformterve­zettel lépett az iskolaszék elé. A városi ze­neiskola igazgatója, M. Bődön Pál ugyanis terjedelmes memorandumot adott be az is­kolaszékhez, melyben előadja, hogy a zene­iskola tanári kara hajlandó kísérletképpen a kecskeméti elemi népiskolákban a 11-ik osztálytól fölfelé a fiú növendékeket szak­szerű énektanításban részesíteni olyképpen, hogy a helybeli összes népiskolák egy-egy osztályának növendékei meghatározott na­pokon a délutáni órákban egy helyen ösz­­szevonatnának s a tanítás ideje alatt a rend és fegyelem fentartásáról a népiskolák vala­melyik kijelölt tanítója gondoskodnék. A memorandum ettől a kísérlettől a népiskolai énektanítás szakszerű ellátását és helyes fejlődését várja. Kifejti még a memorandum, hogy a népiskolai tanítók részére a zeneiskola ta­nári kara énektanítási szaktanfolyamot is hajlandó tartani, melyen a tanítók a modern énekoktatás módszereit és vezetését elsajá­títhatnák s esetleg a tanfolyamot hallgatott tanítók énekoktatási szaktanítói oklevelet nyernének. Az iskolaszék tegnap délután megtar­tott ülésén foglalkozott az érdekes tervezet­tel és miután Sándor István polgármester több iskolaszéki tag kérdésére kijelentette, hogy a terv gyakorlati megkísérlése 200 ko­ronánál többe nem kerül, úgy határozott, hogy egyelőre kísérletet tesz az énektanítás javasolt módjával a községi elemi iskolák­ban és az énektanítási szaktanfolyammal. Ir. Szabó László dr. indítványára el­határozta azt is az iskolaszék, hogy megke­resi a helybeli egyházakat is, hogy az ének­tanítási szaktanfolyam hallgatására az egy­házi ének tanításával megbízott közegeiket is utasítsák. A polgármesterek kongresszusa Nagyváradon Az országos érte­kezlet programja. Szeptember hó utolsó napjaiban a ma­gyar városok érdeklődésének központja lesz Nagyvárad városa. A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok polgármesterei gyűlnek össze országos értekezletre, amelyen előadásokat tartanak a földgáz mikénti fel­­használásáról, különös tekintettel a városi közművekre, továbbá a városi pénzügyi helyzetéről. Mint tudósítónk most jelenti nekünk Nagyváradról, a polgármester által kiküldött bizottság tegnap délután tartott értekezleten hosszas tárgyalás után megállapította a rész­letes programmot, amely a következő: Szeptember 28-án, vasárnap fogadtatás Nagyvárad állomás pályaudvarán, a ven­dégek elszállásolása. A rendezőség felkéri a Rákóczi-úti, Bémer­ téri és Szent László-téri háztulajdo­nosokat, hogy szeptember 28-án és 29-én délelőtt házaikat zászlókkal, szőnyegekgel vagy virágokkal díszítsék fel. Este 9 órakor ismerkedés a Pannonia­­szálló éttermében. Szeptember 29-én délelőtt 9 órakor a kongresszusi ülés megnyitása a városháza nagytermében. Déli 1 órakor közös ebéd a Pannonia­­szálló éttermében. Étkezés a la carte. Dél­után 3-tól 6-ig a városi közművek és köz­­intézmények megtekintése. Este 7 órakor Széchényi Miklós gróf nagyváradi megyés püspök, v. b. t. t., a kongresszus résztvevőinek tiszteletére a püs­­pökségi palotában ebédet ad. Szeptember 30-án délelőtt 9 órakor a kongresszusi ülés folytatása. Délben 1 órakor Nagyvárad város közönsége a Fekete Sas vigadó nagytermében vagy a Pannonia­­szálló nagytermében a polgármesterek és városi kiküldöttek tiszteletére délebédet ad. A bizottság az ebédre a törvényhatósági bizottság összes tagjait meghívja. Délután 3 órától kezdve a város köz­műveinek folytatólagos megtekintése. Kedvező idő esetén szeptember 30-án este, ha elegendő számú jelentkező mutat­kozik, a Püspök- és Félix-fürdő megtekin­tésére kirándulás lesz. Indulás a városházá­tól délután 6 órakor. Az ülések tartama alatt a városház bizottsági terh­ében a nagyterem szomszéd­ságában a város közműveinek terve ki lesz­nek állítva s az illető tervekre vonatkozó­lag a város műszaki kara felvilágosítással szolgál. A vendégek az egyes közműveket a nekik tetsző választás szerint megtekinthetik, akik az egyes közműveket megtekinteni óhajtják, ebbeli szándékukat a bizottsági teremben erre a célra kitett íveken, az illető

Next