Kecskeméti Napló, 1913. november (2. évfolyam, 254-278. szám)
1913-11-01 / 254. szám
II. évfolyam, 254. szám Ara * fillér. Szombat, 1913. november 1. Előfizetési ár: lj| JÉ IS % IS # .. Előfizetési ár: Helyben házhoz Egész évre 8"kor.—f. ISJKlilll JfeatreP fl I ^sz évre 14 kor. —f Félévre. .4 . . gj I 1 1 I B félévre ■ 7 • “■ Negyedévre 2 . — . W&mr É» £ W B ^B^F É V Negyedévre 3 ■ 50 ■ Egyes szám ára 2 fillér. Vasár és ünnepnapon 4 fil. Megjelenik minden nap délután II B telefonszám: 274. vasár- és ünnepnap kivételével. Ija Bgf fjfl Gj x Szerkesztőség és kiadóhivatal: Is M Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, ül., Arany János utca 6. szám. Bl W felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus és Szél Nándor bérház második kapuján át. TM könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: POPITY JÁNOS Dr. Független politikai napilap. Laptulajdonos és kiadó: __________________ __________VV VI a KECSKEMÉTI NAPLÓ lapkiadó társaság. Halottak ünnepe. Ez az ünnep a halottaké. A halottaké, akik éltek, akik már megfejtették ennek a csodálatos földi életnek nagy misztériumát. Akik már nincsenek beleszorítva ebbe az arasztnyi porhüvelybe, hanem nyugtalan energiák fölszabadultak a földi bilincsekből s elrepültek a sejtelmek, a vágyak, a remények titkos, szent birodalmába, ahol mind egyesülnek az Univerzum végtelen erői, ahol szem nem látta, fül nem hallotta nagy hatalmasság tartja őket össze, hogy aztán ők uralkodjanak a világ felett ... Mikor a haldokló természet varázsa belemarkol lelkünk mélységébe, mikor az elsárgult falevelek a nagy természet szemfedőjére szórják rá elhulló testüket; mikor mindenütt csak az elmúlás fájó érzete üti meg hangulatunk rezdülő húrjait s a küzködő ember csak a véget, csak a megsemmisülést látja úgy magán, mint a nagy természetben mindenütt, akkor valami szokatlan ütemet kezd kiverni, a szive s ott hagyja a világ zaját, elszalasztja a kalmári hasznot, hogy új mezőkre szabadítsa ki réveteg szemekkel vajúdó lelkének erőlködő indulatait. Kimegy ünnepelni, örömet keresni a máskor félelmetes temető fönséges csöndjébe, élő virágokat szór a néma sirkantokra, bűvös illatú, bágyadt mindszenti rózsákat. Ezer és ezer ragyogó mécslángot gyújt a még soha föl nem nyílt kárpitokkal eltitkolt országban, mintha csak világosságot akarna bevetíteni abba az ismeretlen világba, ahova mindnyájan elmegyünk, de ahova még nem tud bepillantani s csak a jók epednek érte titkos sóvárgással. Életet visz bele az örök nyugalom néma szentélyébe, mintha csak erőszakkal mondani akarná, nem, az nem lehet, ha minden virág elhervad is, de ezek feszülő energiák itt, a lázas agyamban az, erőlködő nagy indulatok itt a lelkem mélységeiben, a szűzi, szent érzelmek hárfahangú muzsikája itt a tüzes szívemben, ezeknek élni kell tovább a titkok hazájában. Ilyen drága kincsekkel telitett szellemét nem nyugtatja meg a születni, szenvedni, meghalni sivár filozófiája, a megsemmisülés terméketlen nirvánája. Új, világító üstösöket kutat a szürke ködökben, fényt, világosságot akar bevetíteni a halál térségeire. Ezért teremti meg a Halottak ünnepét, amely nem is a halottaké, hanem a mienk, élőké, akik sirontúli ideálokat teremtünk magunknak s a hit szövésekénél látomásokat élünk át az élet örök diadaláról s örömittas mámorunkban a sötétség bukását megüljük a Halottak ünnepén. Azt olvassuk a profán tudományok könyveiben, hogy a természet háztartásában nem veszhet el egy könycsepp sem. A mindenség hatalmas vegykonyhájában átalakul, él, szeret, csatáz minden parány, új szint, új ruhát ölt, de lényege megmarad mindörökké. Csupán az öntudatos szellem, a sokat szenvedő, kifürkészhetetlen, csodákat művelő emberi lélek erői semmisülnének meg mindörökre, az igazság érzetével kielégítetlenül ? A halhatatlanság problémája ez, mely évezredek óta izgatja már a sok millió emberi szellem tudásvágyát s halhatatlanság gondolata, melyet még nem mert kétségbevonni senki, csupán átformálta a maga élete, a maga filozófiája szerint s kiszínezte a saját képzeletvilágának megfelelően. A korlátolt ész nem tudja átfogni tartamát; titkainak kutatásánál a végtelen mélységek örvényeibe szédül még a legragyogóbb elme is s csak bámulni lehet belé révedező szemekkel, mint a tenger véghetetlen árjába. Csak a hit világa, az osztó igazság érzete, a szívünk sejtése s az, mely fénysugárt vetít az örökké mozdulatlan kárpitokkal fedett csodás határokra, az Istenben való hit leggyönyörűségesebb világára. Ezt a halhatatlanságot ünnepeljük mi Halottak estélyén, amely tehát nem a halálnak, hanem a halhatatlanság, az örök életnek ünnepe. Az a sok sok ezer kis gyertya, melynek ragyogó fénye a világosság mezébe vonják úgy a pompás kripták márvány szarkofágjait, mint a gödrös sírdombokat, nemcsak a kegyelet adója, hanem a mi halhatatlanságban való hitünk beszélő szimbóluma. Azt beszéli, hogy csak földön élők előtt vannak halottak, mert a halál csak kezdete a csodás lelki energiák új életének az igazak, a misztériumok országában. Világosítsuk hát ki Halottak estélyén sírjainkat. Bodócs Gyula, Kath. nagygyűlés feladatai. Magyarország katholikusai november 8—11. napjain tartják XII. évi nagygyűlésüket Budapesten. Az Országos Kath. Szövetség, mint a nagygyűlések rendezője, a kath. élet és tevékenység széles mezejét átfogó gazdag és tartalmas programmot állított össze, melynek feldolgozása és az életbe átültetése bőséges gyümölcsöt igér. Mi őszintén megvalljuk a hitéleti, kulturális, szociális és gazdasági pontok között különösen két égetően sürgős, kiválóan gyakorlati s ami fő, mindennél könnyebben kivihetőbb kérdést szerettünk volna látni: a vasárnapi munkaszünetről és a falu intenzívebb gondozásáról szóló kérdést. A mind ijesztőbben terjedő hitközömbösségnek egyik legfőbb okát mi ebben a kérdésben látjuk. A nép gyermeke fevetvén az iskola porát, összes szellemi táplálékát a vasárnapi istentiszteletekkel kapcsolatos lelki oktatásokból meríti, ami jó, ami üdvös, vagy a rossz sajtótermékekből, ami káros és veszedelmes. Már most, a különféle alkalmak, a törvénynek hézagai százféle módot nyújtanak neki az istentiszteletekelhanyagolására s elkerülésére. Megfelelő lelki táplálékhoz nem jutván, annál mohóbb erővel szedi magába a minden utcasarkon kapható filléres rossz sajtótermékeket, melyek lelkét lassanként megrontják s eldurvitják. Hogy minő káros következményekkel jár a szabadalmazott templomkerülés, a mindennapi élet sokkal is rikítóbb színekben mutatja, mintsem azt e helyütt bőveli a legbiztosabb óvszer kolera, tífusz és minden fertőző betegség ellen. —Kitűnő víz, mely bornak fűszer, — betegnek gyógyszer, — egészségesnek óvszer. — Egyedelárusitás: savanyviz Gyenes L. és Fiai cégnél, Kecskemét. A SZÁNTÓI