Kecskeméti Napló, 1914. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-01 / 26. szám
4. oldal. Kecskeméti Napló 26. szám. sadalom minden osztályának lehetővé teszi az egyesületbe való belépést. Azonkívül kiköti a tanács, hogy az egyesület, ha erkölcsi kifogások alá kerül a 20 éven belülis, melyre a területet megkapja, elmozdítható legyen. Köteles továbbá az egyesület az iskolás tanulók részére is átengedni, amikor csak teheti. Tartozik továbbá az egyesület a céllövészetet is felvenni programjába. Az évi 4000 koronát azonban csak épületekre használhatja felaz egyesület és nem folyó kiadásokra. A közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslata alapján vita nélkül elfogadja az előterjeztést. A polgármester kijelenti, hogy nem csak egy egyesületet akar támogatni, hanem ha más egyesület is odáig fejlődik, az is számíthat a támogatásra. Apróbb ügyek. Barisch Frigyesnek, a községi kötelékbe való bevételt megadják. Özv. Dobozi Sándorné nyugdiját 624 koronában állapítják meg s tudomásul veszik a tanánsiskola szétválasztásáról szóló s megfelebbezett közgyűlési határozat jóváhagyását. Bejelenti továbbá a tanács a közgyűlésnek az ágas- egyházi nád, az épület anyagok szállítására (özv. Haas Jakabné és Kozma testvérek) vonatkozó árlejtések eredményét. A legeltetési szabályrendelet. Az intézkedési jogkört a mezőgazdasági bizottságnak kérik, amihez a polgármester is hozzájárul úgy, hogy a felebbezési hatóság a városi tanács legyen. A közgyűlés ezen módosításokkal elfogadja a tanács javaslatát úgy a legeltetési, mint a a szarvasmarha, sertés és juh terjesztési szabályrendeletre vonatkozólag. A borközraktár telke. A polgármester javasolja a közgyűlésnek, hogy írjon fel a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az utóbbi borközraktári mozgalommal kapcsolatban, alkalmasnak tartja-e az eddig kijelölt helyet a borközraktárnak vagy újat kíván s így az előzetes munkálatra már 1915. előtt is, amikorra a felállítást kilátásba helyezte, megkezdhetők lesznek. A közgyűlés ebben az értelemben határoz. Szabályozások, kisajátítások. Németh László és társai egy beadványban azt kérik a várostól, hogy az árvaházhoz, illetve a tisztviselőtelephez vezető Külső Szabadság-utat nyissa ki, mivel az eddigi utakon csak nagy kerülővel juthatni be a városba. Ebben a kérdésben a tanács azt javasolja, hogy mivel ezen házaknak ez évi lakbére a költségvetésbe fel van véve, a kisajátítást a jövő tavaszra halasszák el. A görögkeleti temető részére a Budaiúton kijelölt új területet a közgyűlés alkalmasnak tartja. A temetőhöz vezető utak kikövezésére kitűzött árverés eredményéről jelenti a tanács, hogy a legolcsóbb ajánlat Csurgó József helybeli iparosé. Néhány kisajátítási ügy elintézése s a kisegítő iskola államosításáról szóló jelentés tudomásul vétele után a közgyűlés véget ért. Szegedi György tanácsnok terjeszti elő az új legelőrendtartási szabályrendelet tervezetét, melyet a földmivelésügyi minisztérium felhívása és útmutatása alapján készített a tanács, illetve a mezőgazdasági bizottság. A Gazdasági Egyesület néhány módosítást óhajt belefűzni a tervezetbe, melyet előzetesen tudomására juttatott a referensnek, így többek között, hogy a közlegelői jelleg a 6610 holdnál telekkönyvileg biztosíttassék. Ennek a célja, hogy a közlegelői jelleg biztosíttassék. Erre a telekkönyv nem lehet cél, mert egy közgyűlési határozattal így is eladható lesz. De ha szabályrendeletileg van fixírozva, az nehezebben változtatható meg. A polgármester javaslata alapján ez a kérdést úgy nyer megoldást, hogy teljesen különállóan fognak a legelők telekkényeztetni s határkövekkel elláttatni s ezek a határok minden évben felülvizsgálás alá kerülnek. — Lehet, hogy akkor csak valamivel betámasztják. — Jön valaki! Hallod? Pár pillanat múlva egy fekete ruhás férfi lépett a putriba. A lány rögtön fölugrott. Az öreg asszony föl sem nézett. Egyszerre hangos lett a putri. Cigányul beszéltek, de csak rövid ideig. A lány a fiú kezébe adott egy hegedűt, azután hirtelen végig vetette magát a szalmazsákon, a két kezét a feje alá tette s mosolyogva nézett fel a legényre. A lobogó gyertyalány az arcába világított. — Szép cigánylány, ugye? — Csakugyan. — No de ami most következik! A fiú végig húzta párszor a vonót a hegedűjén, azután a lány lábához állt. Poetikusabb beállítást sohasem láttam ! Pár pillanatnyi szünet után hosszan, ideális tisztán szólt bele a siri csendbe az első hang. Trillázva, lágydúsan, tökéletes, nagy érzéssel a többi. Hol az egyiket néztem, hol a másikat. A lány lecsukta a szemét. Akkor a szivem lassan odatapadt a fiú hegedűjéhez . . . hallgattam ... a lelkemet pedig körül zsongvakongva emelték . .. vitték a sohasem hallott kristálytiszta hangok föl-föl . . . lassan ... a zenitig, az üres végtelenség meleg tanyájába. . . . Kong ... Az öreg templomunk nagy harangja . . . Magamhoz tértem. A cigánylány arcán végig futott egy megcsillant könnycsepp. Puhán, bársonyosan, úgy Január 31. A Szabó Ipartársulat bálja. Február 1. A Katholikus Legényegylet estélye. Február 2. Katholikus Népszövetség táncmulatsága. Február 4. Katholikus Estély. Február 7. A Városi Dalárda „Kuruc Estélye“. Február 14. A Protestáns Egylet bálja, ahogy jött, elhalt a zene ... A lány hirtelen fölugrott s hangosan csattant forró, tüzes csókja . . . — Jaj, de borzasztó ! Épp a szoknyáján akartam igazítani. — Te méltóbb jutalmat nem kaphatott az a fiú. — Hát tetszett? — ... Paganini lelke van a hegedűjében . . . ! — És tudod, hogy épp az előbb ütötte a torony órája az egyet. Öt negyed óráig játszott ez a fiú. De most már gyerünk. Megmozdultak a modelljeim, vége a zenének, mindennek. Újra hangos lett a putri . . . Csak mikor hazaérve, kezet fogtunk, szólaltunk meg. — Mutasd a képed! — Oha nem, majd ha elkészülök vele. Ugye fölséges beállítás és a megvilágítás ... és a zene . . . — A lelkemre mondom, elcserélném velük az életemet! Ha elkészülsz a képpel, add nekem. Hogy tudjam, hogy nem álmodtam . . . — No, és hogy féltél velem jönni. — Köszönöm, hogy elvittél magaddal. Úgy van, ahogy mondtad: gazdagabb vagyok most, mint előbb voltam. Csakugyan igaz: a művészet az élet napsugara . . . nem élet az élet művészet nélkül . . .! A farsang naptára. A bűntények okai. Midőn Jules Payot műve az akarat neveléséről Weszely Ödön magyar fordításában megjelent, nálunk is sokan olvasták ezt az érdekes munkát. Érdekesnek nevezzük, furcsának is nevezhetnők. Amily tanulságos részleteiben, oly furcsa alapgondolatában. Alapgondolata az, hogy nincs szabad akarat. Ezt 8 lapon iparkodik bizonyítani. A többi 269 lapon pedig arra akar megtanítani, hogy hogyan neveljem akaratomat. Furcsa eljárás! Hogyan neveljük azt, ami nincs? Erre talán azt mondaná Payot, hogy nincs ugyan szabad akaratod, de ha kineveled magadban, akkor lesz! -------De akkor tovább kérdezzük, hogy hát mivel neveljem akaratomat, ha nincs akaratom? Mivel neveljem, hogyan neveljem, ha nem függ tőlem, hogy nevelem-e vagy nem?! Ezen kérdés, hogy van-e szabad akarat, végig vonul az emberi nem kultúrtörténetén. A kérdéssel együtt végigvonul a két ellentétes félélet is, mely mindenkor küzd egymás ellen : a determinizmus, mely szerint nincs szabad akarat és az indeterminizmusnak nevezett nézet, mely szerint van szabad akarat. És feltűnő, hogy ameddig az emberek nem filozofálnak, minden ember, az egész társadalom a szabad akarat mellett foglal állást és egész életét ezen az alapon rendezte be. De amint teljes az egyetértés az indeterminizmust illetőleg a gyakorlatban, annyira hajlanak az emberek a determinizmusra, amint bölcselkedni kezdenek; olyannyira, hogy majdnem az lehetne mondani, hogy a katholikus theologián és az aristotelico-scholastikus bölcseleten kívül mindenütt tért foglalt a determinizmusnak valamely (élettani, lélektani vagy theologiai) válfaja. Sok homályt sikerült eloszlatnunk, ha tekintetbe vesszük, hogy a szabad akarat védői sohasem állították az emberi akarat feltétlen függetlenségét általában minden befolyástól. Ha van is szabad akaratom, azért nem vagyok független attól, hogy mit tudok, hogy mit látok, hogy minő környezetben nőttem fel, hogy minő az egészségem, minek az öröklött hajlamaim. Mindezen tényezőknek befolyása alatt állok, csakhogy ezen befolyás nem kényszeríti az embert. Könnyebb ezen befolyásnak engedni, mint neki ellenszegülni, s ezért sokan, a legtöbben, gyakran engednek ezen belgásnak, bár máskép is cselekedhetnének. Ilyen behatások alatt áll a bűnöző ember is. Tudna ellentállani, ha nagyon akarna. De hogy könnyebben akarhasson, segíthetünk neki azzal, hogy kiragadjuk a bűnre vezető befolyás alól. Kimenteni az embert a bűnre vezető tudatlanságból vagy környezetből, ez egyik alaptényezője annak a büntetőjogi iránynak, melynek hazánkban Balogh Jenő, Angyal Pál és Bernolák Nándor az úttörői. Ennek keresztülvitele individualizáló nagy detailmunkát igényel, melyet a bíróság vezethet és irányíthat, az állami hatalom erkölcsileg és anyagilag támogathat, de csak a társadalom, minden jóakaratú emberek összesége végezhet el. Midőn a fiatalkorúak bíróságának intézménye uj teendőket biz a társadalomra és ezeket is kész örömmel vállalja a jövő nemzedék erkölcsi megmentésére. * Hivatalvizsgálat. Január 30-án tartott a polgármester hivatalvizsgálatot az anyakönyvi hivatalban. Mindent a legnagyobb rendben találván találván, megelégedését fejezte ki.