Kecskeméti Napló, 1914. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-01 / 49. szám
IIL évfolyam, 49. szám Ara 4 fillér. Vasárnap, 1914. március 1. Előfizetési ár: cp* ^ £ Előfizetési ár: Helyben házhoz hordva:! «pB -akor ,rm IS -f.», j*v:V ' $ÉIÉ-i 1A Vidékre postán küldve Egész évre 8 kor. — f. I Erlivli pSaSPfj fffiipSr lm 1'* J« Egész évre 14 kor. — f Félévre. .4 . - . M 1 i 1 Í X fé,évre • 7 ■ “■ Negyedévre 2 . - . EH || | | H MA fl| Negyedévre 3 . 50. Egyes szám ára 2 fillér. IP TM WWW W W vasár. e$ önnepnapon 4 f„ Megjelenik minden nap délután fi |^eeygi&, II telefonszám: 274. vasár- és ünnepnap kivételével. Kl |y ifi # # Szerkesztőség és kiadóhivatal: sl« Előfizetéseket és hirdetéseket Kecskeméten, ül., Arany János utca 6. szám. ^ felvesz mindennap a kiadóhivatal Bejárat a Széchenyi-tér felől is, a katholikus . ..^ és Szél Nándor bérház második kapuján át. könyvkereskedése, Szabadság-tér 2. szám. Felelős szerkesztő: Dr. GYENES SÁNDOR. Független politikai napilap. “í?»mao? kl,a,dóÁ « a KECSKEMÉTI NAPLÓ lapkiadó társaság. Üdvözlöm a várost. Kecskemét! Téged a hires városnak ismer az ország. Úgy szerepelsz, mint a magyarság egyik legerősebb vára. Magyar a szived, a lelked. Van benned erő, életrevalóság. Van jövőd. Vannak aspirációid. És az mind magyar vonatkozású a legtisztább, a legromlatlanabb szűzi értelemben. Polgárságodról ugyan azt mondják, hogy büszke, de ez nem igaz. Nem büszkeség az, mi benned lakik, hanem az ősi, nemzeti jellem, amely önérzetes, komoly, megfontolt és aki mégis büszkeségnek nevezi, talán bevándorolt, talán degenerált, — nem tudom, — de bizonyos, hogy már nem az eredeti fajtából való. Egyszóval, megérdemled, hogy „hírös város“-nak hívjanak. A pénteki közgyűlés óta még inkább, mert apácákat hívsz falaid közé. Sőt nemcsak hivod őket, hanem nagylelkűen odanyújtod nekik kezedet, azt az erős kezet, mely sok jót tehet, de sokat is rombolhatna, ha akarnád — és azt mondod : gondoskodom rólatok ! Megadom ami legszükségesebb, hát boldoguljatok ! . . . Nos ez még híresebbé teszi nevedet különösen ma, amikor annyira megnőttek azok az apácák. Valósággal mumusokká fejlődtek. Például Franciaországban, honnan országos rendeletekkel űzték ki őket. És szép hazánkból is kiűznék nagyon sokan, csak ne lenne annyi sötét fejű, krenikális polgártárs, akik sehogysem akarnak haladni, így legfeljebb csak beszélhetnek, írhatnak, suttyomban dolgozhatnak a XX. század egyik legnagyobb veszedelme — az apáca intézmény ellen. Még lenne egy mód: boszorkánypöröket indítani. De mi lesz a felvilágosultsággal ? Utóvégre egy kis affektáció nem árt a modern embernek sem. De finoman, parfümös puskaporral lehet lövöldözni az invázió ellen. Vége az emberies életnek! Vége a felekezetközti békességnek ! Vége a haladásnak ! Elpusztul a magyar női típus! Beleszédül, belesavanyodik abba a sűrű ködbe, ami körülfollja a sárkányok réztengelyen forgó kastélyát,a zárdát. Szegény kis apácák ! . . . Ugyan gondoltatok-e valaha rá, hogy a világ észrevesz és országok, erős torkú emberek rémüldöznek tőletek?! Ti elvonultok házatok csöndes falai közé. Életek hivatástoknak. Lelketek az ideálok magas régióit járja. Nem érzitek, csak szemlélitek a nagy küzdelmeket, melyek a rohanó élet porondjáról annyi embert taszítanak a mélységbe, a sárba. Onnan a magasból, hová tiszta lelketek szárnyai emeltek, jobban kivehetők a küzdő felek. Jobban láthatjátok, hogy ez miért győz, amaz miért bukik. És jó, hogy látjátok, mert hiszen tanulni járnak hozzátok gyönge teremtések, törékeny lelkek — a gyermekszobákból, az édesanya ölelőkarjaiból. Íme nyomon kiséri őket a szülők reménysége és aggodalma. Ti pedig szeretettel hajoljatok le hozzájuk és fölemelitek őket. Irányt adtok a fejlődő lelkeknek. Helyes-e az irány, van-e benne élet, tartalom, kultúra, sikk — én nem vitatkozom fölötte. Nekem elég, ha azt látom, hogy önfeláldozó munkátok nyomán a női eszmény jelenik meg a társadalomban. Nem bágyadt, holdba néző idióta, hanem értelmes, művelt leány, akinek viselkedésében, mint a virág harmatcseppje, mint a lepke himpora, úgy tükröződik vissza szemérmetessége és tisztultabb világnézete. És a pontot már föl is tehetném, de még egyet. Sok minden változhat a világon. Változhatnak a közlekedési eszközök. Homoktenger helyett keramiton járhatunk. Vonat helyett repülőgépeken. A divat orgiákat ülhet a változatosságban, de a női ideál, legalább a magyar nőé a XX. században is a tiszta, szemérmes, gyöngéd lélek, melynek van erkölcsi tőkéje, van esze, és van korának megfelelő műveltsége. Ezért üdvözöllek „hírös város“ Kecskemét. Megérezted, hogy mi hiányzik még kultur intézményeidből. És mivel érzed, hogy szükséged van rá épen aXX. század sokféle áramlata között, nem alszol, hogy rémképeket álmodj, nem fülelsz felelőtlen hangokra, hanem még a felekezeti különbséget is félretéve egyesülsz, hogy amit az idő és korszellem sürget, annak megteremtéséhez segédkezet nyújts! Ez is az erőt, az élő életet hirdeti benned, melynek adja Isten, hogy a jövőben egyik szerény, hasznos tényezője legyen a falaid között épülendő katholikus leánynevelő intézet. K. J. Betekintés a szülői házba és iskolába. Folytatás 11 Van még egy pár tanulságos adatom. Kérem, szívleljék meg ezeket is. Kérdőívünk feleletet kívánt arra is, hogy ki nyújtotta először a tanulónak a szeszesitalt ? Azt hiszik talán kihallgatóim, hogy többnyire a szülök tudta nélkül rokonok vagy idegenek? Oh, dehogy! A gyermekek őszinte vallomásából kiderült, hogy az esetek 59-6‰-jében a szülők, 38’7° C-jében bátyjuk vagy rokonuk. Istenem ! de kevés szülő gondol arra, amikor gyermeke kezébe az első poharat adja, hogy jobb kedve legyen — milyen végzetessé válhatik ez majd a gyermek további életére s hogy az elzüllött vagy megfagyott részegnek utolsó pohara az első pohárnak a folyománya volt. Két dologgal pedig t. hallgatóim, legyünk tisztában s ne feledjük soha : 1- ször, hogy majdnem minden iszákos ember a mértékletes iváson kezdte s úgy merült bele jobban-jobban. 2- szor, hogy a szeszes italoktól való teljes önmegtartóztatás soha, egyetlen esetben sem vált még ártalmára senkinek. Most olvasón a hírlapban, hogy az orosz cár leiratot intézett országa pénzügyminiszteréhez, melyben fölemlíti, hogy legutóbbi útja folyamán mély sajnálattal ta Udvardy János elektrotechnikai, elektroerőátviteli és felszerelési vállalata KECSKEMÉT, Nagykőrösi u. 10. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, hogy a Nagykőrösi-utca 10. sz. alatt (Fleischman házban) egy a mai kornak megfelelő elektrotechnikai vállalatot nyitottam. Vállalatom működése kiterjed: villanycsengő, villanyvilágítási, villanyos motorok, házi telefonok stb. berendezésére, azok szállítására, javítására és jó karban tartására. Üzletemben kaphatók a legszebb (árjegyzék szerint kiválasztott) csillárok, továbbá a valódi, (75 %-ot megtakarító) „Fémszálas“ lámpák, melyeknek minőségéért szavatosságot vállalok. Vállalatomat a n. é. közönség szíves jóindulatába ajánlva, vagyok kiváló tisztelettel UDVARDY JÁNOS