Kecskeméti Napló, 1914. március (3. évfolyam, 49-73. szám)
1914-03-01 / 49. szám
2. oldal t pasztalta az iszákosság által előidézett nagymértékű szegénységet és gazdasági pusztulást. A cár ezért gyökeres pénzügyi és közgazdasági reformokat kíván országa részére, mert — úgymond — nem engedhető meg, hogy az állami pénzügyek kedvező helyzete az orosz polgárok erkölcsi és gazdasági erejének pusztulásán alapuljon. Hát igaz, hogy a szeszes italokról egy népet leszoktatni máról-holnapra nem lehet, de az is igaz ám, hogy jó törvényekkel, erős nemzeti akarattal, néhány évtizedek alatt igenis lehet. Kitűnő példa rá Svédország. Ez az 50-es években még Európa legiszákosabb népe volt s ma egyik legjózanabb életű nép. Az igaz, hogy ott a községi ügyekben a nőknek is van szavazati joguk s minthogy a község határoz a fölött, hogy enged-e vagy nem szeszmérést nyitni — hát persze, hogy a nők leszavazzák. Bizonyos, hogyha nálunk is ilyen önkormányzat volna, a családanyák a korcsmatilalmakra szavaznának. így azonban csak a bornagytermelők örvendenek (persze könnyen érthető okokból) vannak, hogy Kecskeméten „a házi borkimérések is szépen elszaporodtak s ezen a réven is sok bor elfogy.“ így olvastam nemrég az egyik helybeli lapban egy nagy bortermelő tollából. Engedjék meg kihallgatóim, hogy utoljára még néhány kérő szót intézzek az iskolás gyermekek nevelése s jövője érdekében az összes szülőkhöz és családokhoz. A múlt évben megkezdtük az alkoholellenes tanítást az iskolákban nagyobb gonddal s kifezettebb módon, mint azelőtt. Mi ezzel a tanítással hintjük a gyermek lelkében a jó magot, tehát megteszszük ami a testi és erkölcsi nevelés feladatából reánk hárul, de kérve kérem, tegyék meg a szülők és családok is, nehogy elpusztuljon otthon az, ami jót az iskola termelt. Ezt a jóakaratú s egyertértő közreműködést kérem én gyermekeik boldogsága érdekében és szívemből kívánom, hogy vidám, józan, kedves és becsületes jellemű, egészséges család legyen városunk népének boldogsága. Kerekes József: TÁRCA. Egy rózsabokor. Irta: Kincs István. Sohár Guszti fütyürészve kapaszkodott föl az emeletre s mindjárt a lépcsőtől jobbra, botjával alaposan megdöngette az ajtót. — No szabad, nem szabad ? — tört ki belőle a bomlott jókedv — a kulcs azt mondja, a medve benn van az odújában, csak nem jelentkezik. Azzal egyszerűen benyitott. — Gyuri! — kiálltott a gazdára, ki csak immel-ámmal emelkedett föl az asztal mellől, melyiken írások, könyvek hevertek szerteszét — mi dolog ez ? Hát téli álmot aluszol ? Három hét óta színedet sem láttuk.— Ej, hagyjatok békét !jj — morgott kedvetlenül Gálos György, az életbiztosítási ügynök. — Morogj csak, morogj! Különben el sem tudlak képzelni. Hanem azért ide a kezedet. Szervusz! — Isten hozott! Mi járatban vagy ? — Veheted észre. A te udvarlásodra jöttem egyenesen. — S egyéb semmi? — Ah, látom, érdeklődik a nagyságos úr. No ezt szeretem. Hát igenis, ha tudni akarod, a mackót szeretném kihajszolni az odújából. Estére társaság lesz a vörös bikában. Nők is hivatalosak. Meg kellett ígérnem, hogy téged is elviszlek. — Hoztál istrángot? — Minek az nekem ? — Mert anélkül bajjal lesz valami abból a szállításból. Nem megyek emberek közé. — Ne komoly, Gyuri. Te, aki mindig olyan jókedvű voltál, egész társaságokat elmulattattál, most egyszerre folyatod az orrod vérét. Mit ettél, hogy annyira megfekszi valami a gyomrodat? — Igazságod van, jóllaktam az emberekkel. Gyújts rá! — Ha már olyan szépen kínálsz, miért ne. És Guszti agyarai közé szorított egy cigarettát. — De mégis, kedves barátom — kezdte Sohár újból — hidd el, nem értelek. A mérnöki tudományhoz sem konyitok sokat, de téged még kevésbbé értelek. Mit lóggatod a fejedet, mint a szárnyaszegett madár nem is tudom micsodáját lóggatja ? — Valószínűleg a szárnyát — mosolygot kesernyésen Gálos György. — No hát igenis. Tegyük, hogy a szárnyát. Mert épenséggel lógathatná más testrészét is. Hanem sebaj. Én most rólad beszélek. A te lelked, barátom, olyan, mint a szomorufűz. S ha valami szomorufűz lóggatja az ágat, az legalább lóggatja. Remélem, most nincs kifogásod a hasonlat ellen. — Dehogy van, Guszti, te mindig eltalálod . . . — Szarva között azt a bizonyos másik dolgot. No igenis. Én, barátom, ki nem állhatom a csodálatos embereket. S te, Gyuri lelkem, kezdesz már csodálatos lenni valósággal. Tehát újra fölteszem a kérdést, mondd el őszintén, mi bajod, mert néma gyereknek és az édesanyja sem érti a szavát. — És azt hiszed te, megérted, ha én elmondom? — fakadt ki Gálos türelmetlenül — hiszen olykor magam is úgy vagyok, hogy magam sem érzem magamat. Sohár Guszti hatalmas füstfelhőt fújt barátja orra alá, mintha csak azt akarta volna vele mondani: — Ne bolondulj, Gyuri. — Hidd el, Guszti — folytatta kedvetlenül a gazda — olyanformán érzem magamat, mint aki fölött beborult az ég és nem tudja, fog-e még valaha napsugár keresztültörni ezen a szürkeségen. — Akkor, lelkem, nem ismered a kalendáriumot. Az a borult napokra mindig szép időt diktál. — De az én lelkem égboltja egészen más. — Akkor másképen is tör keresztül rajta a napsugár. De hogy keresztül tör, annyi bizonyos. Száz szivarba fogadok. — Nem szeretem a rossz vicceket. Hagyj békét, barátom, csak látod, hogy beteg vagyok. — Te — ugrott föl Sohár Guszti — te csalódtál valakiben. — Meglehet. — Asszonyban ? — Nem hiszem. — De lelkem, azt nem hinni, hanem tudni kell. — Legalább sohasem szerettem. — Az más. Az asszonyok csak azokat teszik lóvá, kik beléjük vannak bolondulva. Te, talán megroppantál vagyonilag? — Volt egy Gyűjteményre való Kossuth-bankóm, de ha jól tudom, még most is megvannak. — Hát akkor nincs szerencséd a kártyában, podagrás lettél, vagy neki futottál Kecskeméti Napló 49. szám. A telefon reformja. A kereskedelemügyi minisztériumban most dolgoznak a telefon reformján, mely még ez évben életbe lép. Az érdekes reformtervből a következő fontos részleteket emeljük ki, amelynek bizonyára érdekelni fognak mindenkit. A reform szerint először is megszüntetik a mai telefondíjazást, mégpedig az egész ország területén Budapest és Újpest kivételével miniszteri rendelettel, a fővárosban pedig törvényhozásilag. Az új telefontarifa szerint a csomagpostához hasonlóan az országot hat távolsági zónára osztják s e zónák szerint új telefondíj szabást léptetnek életbe. A helyi tarifát úgy állapítják meg, hogy két kilométernyi körzeten belüli beszélgetésekre bárki évi 60 koronáért bérelhet egy telefon állomást s az új előfizetők egy negyedévi előfizetési díjat előre tartoznak fizetni. A helyi beszélgetés tehát lényegesebben olcsóbbá válik, de ezzel szemben megszüntetik a törvényhatósági bérletet s minden távolsági beszélgetés a zónák szerint megállapított tarifa szerint díjköteles. A legalacsonyabb zónában egy 3 perces beszélgetés díja vidékre 20 fillér. Helyben az évi 60 koronáért bérelt állomásról két kilométer körzeten belül minden beszélgetés díjtalan. A posta palota lesz a díjazási központ s körzete két kilométerre terjed ki. Az Interurban beszélgetésekért eddig követelt telefonbiztosítékot teljesen törlik s a postakincstár az interurban beszélgetések diját hitelezi előfizetőinek. Ezek a dijak zónánként emelkednek, de a legnagyobb távolságban sem haladják túl három percenként a két koronát. A posta ezzel az újítással azt akarja elérni, hogy a vármegyei hálózatok túlterhelését megszüntesse, ami pedig a legnanagyobb mizériáknak az okozója. Ha minden vidéki beszélgetés díjköteles lesz, az ok nélküli beszélgetések elmaradnak, ettől pedig a szakemberek a vonalak tehermentesítését várják . Így jobban kielégíthetik a közönség igényeit gyors és pontos kapcsolással. Nevezetes újítások még az éjjeli előfizetés életbeléptetése kedvezményes tarifával, mert éjjel a vonalak kevésbbé foglaltak. Igen érdekes és praktikus a társaselőfizetési rendszer. Például egy ház lakói együtt bérelhetnek évi 60 koronáért egy telefonszámot lakásonkint külön állomással s ezek az előfizetők egy közös vonalon, de a saját külön telefonjukról beszélhetnek. Ennek természetesen az a hátránya, hogy a közös beszélgetők egymás beszélgetéseit kihallgathatják, de különböző foglalkozási körű emberek igen olcsó telefonhoz juthatnak. Lesznek időszaki állomások s egy-egy telefon bizonyos hónapra is bérelhető. Lényeges és nagyjelentőségű újítás az automata, vagy zsebtelefon életbeléptetése. Ez az elmés új találmány egy miniatűr, zsebben hordható telefonkészülék, mely 400 beszélgetésre alkalmas és a posta 40 koronáért árusítja. A zsebtelefonon, ha a felállítandó konnektorokba kapcsolják, bárhonnan bárhova lehet beszélni. Ezzel a konnektor rendszerrel az előfizetők lakásuk bármely szobájából beszélhetnek. Hat korona külön díj ellenében a telefon állomás éjjelre kikapcsolható a forgalomból. Egy 4 koronáért bérelhető dugasz készülék alkalmazásával vidékre a megfelelő díjtétel ellenében a posta hivatalos óráin túl is kap kapcsolást az előfizető. * * A cséplőmunkások a munkásbiztosítóban. A kereskedelemügyi miniszter leírt az összes törvényhatóságokhoz a gazdasági gépmunkások baleset ellen való biztosítása tárgyában. A leirat elrendeli, hogy az 1912 VIII. tc. 5 §-a értelmében a gazdasági gépek tulajdonosai bárminő gazdasági gép mellett alkalmazott összes munkásokat a vizsgázott gépész kivételével az Országos Gazdasági Munkás és Cselédpénztárnál kötelesek baleset ellen biztosítani. A szóban levő egyének iparosoknak tekintendők, akik munkakörüket tehát csakis iparigazolvány váltása mellett gyakorolhatják.