Kecskeméti Napló, 1914. április (3. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-01 / 74. szám
2. oldal 74- szám ét vez az emberek lelkében a házasság erkölcsi felfogása, erkölcsi esménye, annál inkább teljesítik a házastársak egymás iránti kötelességeiket és nem adnak okot egymásnak a házasság felbontására. Az új parlament. A város új erőkkel felfrissített parlamentjének első ülése ugyancsak szép tárgysorozatot hozott a városatyáknak. A 40 pontból álló tárgysorozatban olyan fontos ügyek is szerepeltek, mint a kórház, kunszentmártoni vasút, külterületi posta, stb. A városatyák csak 9 óra után kezdtek szállingózni, de egynegyed 10-re, amikor gróf Ráday főispán az ülést megnyitotta, már 100-on felül voltak a teremben. Az uj városatyák csaknem teljes számban megjelentek, hogy legelőször is gyakorolhassák jogaikat. A főispán üdvözli az utan választottakat s kéri őket, hogy egyedül csak a város érdekét tartsák működésükben szem előtt s minden melléktekintetet tegyenek félre a város érdekeinek szolgálatában. (Halk éljenzés.) • B. Nagy Imre felszólalása. Az újonnan megválasztott th. bizottság nevében Eötvös Nagy Imre mond köszönetet a polgárságnak. A th. bizottsági tagoknak, úgymond nemcsak jogaik, de kötelességeik is vannak, amelyeket egyformán kell gyakorolni. S mi a legteljesebb erőnkkel igyekezünk kötelességeinket teljesíteni városunk érdekében. Mi a működésünkben szigorúan a város érdekeit tartjuk szem előtt s igyekezni fogunk a nagy politikai kérdéseket kikapcsolni a várospolitikai kérdésekből. Kéri a tanácsot, hogy a bizottsági tagokkal együttműködve s vállvetve dolgozzanak városunk boldogításán. Sándor István polgármester köszönetet mond a bizottsági tagnak a felajánlott munkáért, mert a tanács is csakis úgy tud egészségesen működni, ha a th. bizottsági tagok is hozzájárulnak a közös munkához. Figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek a jelen tárgysorozatott, mely az ő programmját már egy részben megvalósítja. Interpelláció: Kovács Sándor th. bizottsági tag meginterpellálja a polgármestert, hogy a vízvezeték csőréről elterjedt kedvezőtlen híresztelésekből mi az igazság. Sándor István polgármester megnyugtatja az interpellálót, hogy mindössze néhány aknasülyedésről s rendes munkaközben előfordulni szokott kisebb nehézségekről van szó, amelyek pótmunkát vesznek igénybe s csupán az a kérdés, hogy a várost terheli-e a költség a vállalkozókat. A kutak várakozáson felül jók s nincs ok aggodalomra. Polgármesteri jelentés: Stringovits Gyula első aljegyző felolvassa a polgármesteri jelentést, mely a közigazgatás múlt havi állapotáról s lefolyt városatya választások eredményéről számol be, ezt, valamint a két konzuli kinevezést tudomásul vesz a közgyűlés. A IV. kerületi választás. Sándor István polgármester jelenti a közgyűlésnek, hogy a IV. választókerületben a kitűzött időben nem volt megtartható a választás, mivel Héjjas Sándor fogalmazó, kiküldött jegyző az előírt időben nem jelent meg a helyszínen s a választási elnök a hivatalos lista és az urna kulcsának hiányában kénytelen volt felfüggeszteni a választást. Jelenti továbbá a polgármester, hogy ebből az esetből kifolyólag Héjjas Sándor fogalmazót állásától felfüggesztette s ellene a szabályszerű fegyelmi eljárás megindittatott. Jelenti, hogy a városi tanács az uj választás napjául április 19-ét hozza javaslatba, mit a közgyűlés el is fogad. Vasutügyek. A közgyűlés hozzájárul a Szentkirály— Újkécske—Kocsér, Halas—kiskunmajsai vasutak előmunkálatainak a kereskedelmi minisztertől kérelmezendő meghosszabbításhoz. A Tiszaugh—kunszentmártoni h. é. vasút építéséhez az intéző városok Kecskemétet is felkeresték, hogy a vasút építési költségeihez 150 ezer koronával járuljon hozzá, mert hiszen a vasút Kecskemét gazdasági érdekeit is nagy mértékben juttatja előnyökhöz. A tanács, illetve a pénzügyi bizottség 100 ezer koronányi hozzájárulást javasol a közgyűlésnek, úgy, hogy kiköttessék, hogy a vasút a tiszaparti rakodó állomásig levezettessék, a város az előmunkálati ügyekbe beleszólhasson s az igazgatóságba is helyet foglaljon. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárul a javaslathoz. A külterületi posta, Sándor István polgármester egyik legkedvencebb eszméi közé tartozott a külterületi postaszolgálat átszervezése, mert hiszen említeni sem kell, hogy micsoda primitív állapotban van a külterületi kézbesítás, ahol egyáltalán létezik. A polgármester ez ügyben sokat utazott s tanulmányozta főleg a szegedi módszert. A napokban azután a posakincstárral is beható tárgyalás alá vetette a dolgot, amely olyan szépen előre jutott, hogy a tanács s a pénzügyi bizottság jelentése teljes képét nyújtja a gyors újjászervezésnek. A külterületet 10 kerületre osztják fel. Minden kerületben 11 postai ügynökséget állítanának fel és minden ügynökséghez 1—1 lovas küldöncöt alkalmaznak, aki hetenként kétszer, illetőleg háromszor járná be a területet és kézbesítené a leveleken kívül az 5 kilónál nem nehezebb csomagokat és a pénzküldeményeket 100 koronán alul, azonfelül felvenne hasonló csomagokat és pénzküldeményeket. A kerületek igy lennének: I. Bugacmonostor. Ez az ügynökség Félegyházán venné át a postát. A küldönc hetenként kétszer járná be a területet. II. Lakiteleki kerület a környékkel. Itt már posta van és csak lovas-küldönc kell. III. Szentkirályi kerület. Ehhez tartozik Borbás is. IV. Koháriszentlőrinci kerület. V. Páka és környéke. Ebben a kerületben is csak kétszer járná be a lovasküldönc a pusztát. VI. Helvéciai kerület. Ide tartozna : Széktó, Ballószög, stb. Ide csak küldönc kellene. VII. Ágasegyháza és környéke. A küldönc csak kétszer járná hetenként a területet. VIII. Kisnyír és környéke. IX. Katonatelepi kerület és környéke. X. Máriavárosi kerület. Ide tartozna a várostól északra eső külterület. Itt naponként kézbesítenének. Az egész berendezés költségei közel 16 ezer koronára rúgnak, amiből a város 6000 koronát térítene meg 10 éven keresztül a postapénztárnak. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja a javaslatot. Megjegyzendő, hogy ha a forgalom oly nagy lesz, hogy a postának kifizeti a költségeit, a postakincstár bizonyára el fogja engedni a hozzájárulást. A zeneiskolánál megüresedett két tanári állás betöltése és az ideiglenes hegedű tanári állás véglegessé szervezése iránt a városi tanács javasolja, hogy az állást véglegesen szervezzék s a pályázat meghirdethető legyen. A Kecskeméti Atlétikai Klubbal kötött szerződést a tanács bemutatja s javasolja, hogy garantálja az egyesület kölcsönzőinek az évi bizonyos 4000 koronát, amelyik a mozijövedelemből folyik be minden esztendőben, vagy ha ez az összeg nem lenne teljes, a KAC maga pótolná a saját pénztára terhére. A közgyűlés elfogadja a tanácsi javaslatot. A kórház A polgármester bejelenti, hogy a főispán máskorű hivatalos elfoglaltsága miatt már nem sokáig lehet jelen, azért javasolja, hogy a tárgysorozat legfontosabb pontját, a kórház ügyét vegyék tárgyalás alá. Lapunk hasábjain már a legnagyobbrészletességgel ismertettük a kórház terveit, a miniszter kifogásait s az újonnan készített tervezeteket. Mint megírtuk, a közegészségügyi bizottság oly három alternatívát állított fel, amelyek közül egyet bizonyosan magáévá tesz a miniszter, úgy nem kell félni az esetleges újabb elutasítástól. A városi tanács ennélfogva a pénzügyi bizottsággal együtt javasolja mind a három alternatíva elfogadását. A közgyűlés ilyen értelemben határoz. Automobil közlekedés. Fodor Jenő kecskeméti lakos bérautó közlekedésre kér iparengedélyt a várostól. A közgyűlés 5 autóbusra ad engedélyt s egyben utasítja a tanácsot az erre vonatkozó szabályrendelet elkészítésére. Az áruvásár. Mivel a kísérletek rendkívül kedvezők voltak, a tanács javasolja az áruvásár végleges behozatalát. A kintmaradt kocsigyártó, köteles és szíjgyártó iparosok is behozatnának, ha beleegyezésüket adják. Farkas József indítványozza, hogy a kötelesek és szíjgyártók feltétlenül kintmaradjanak. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadja. A gyümölcspiac. Közöltük azt az újonnan készített szabályrendeletet, mely kötelezővé teszi a gyümölcspiacon a kilogramm kizárólagos használatát. Révay László kifogásolja a javaslatot s indítványozza, hogy a kilogramm ne legyen kötelezővé. Sándor István polgármester szerint a régi rendszer úgy az eladóra, mint a vevőre káros. Kéri a javaslat elfogadását, melynek előnyeit érvekkel igyekezett bizonyítani. Mivel azonban érthetetlen indokból nagy az ellenszenv, dacára, hogy csak ez lehet a helyes, javasolja a napirendről való levételét, úgy azonban, hogy utasítást kér a tanács egy részletes piaci javaslat kidolgozásához. Horváth Mihály kifogásolja a súlyrendszert s szintén ajánlja a javaslat napirendről való levételét. Tóth Zsigmond hosszú és alapos beszédben indokolja meg a javaslatot kereskedői szempontból. Szeiszkál Ottó nagy körültekintést kér az új tervezet elészítésénél. A szabályrendeletet úgy kell megalkotni, hogy torlódás esetén sem legyen akadályozva a forgalom. A városnak nagy csomó mázsát, ugyanannyi embert kell odaállítani s a termelőket mázsadijjal megterhelni s a piacon torlódást idéz elő. Javasolja, hogy az új tervezetet előzőleg közöljék az összes tb. bizottsági tagokkal, hogy egy előre megmeglatolhassák a szabályrendelet egyes tételeit. Még néhány hozzászólással rendkívül hosszúra nyúlt vita után végre is a közgyűlés nagy többséggel leveszi a szabályrendeletet a napirendről azzal, hogy kellő időben az egész gyümölcspiacra vonatkozó teljes szabályrendeletet dolgozzon ki. A kórház új telkei, Mészáros tanácsnok jelenti, hogy a kórházhoz szükséges telkek tulajdonosai közül kettővel sikerült megegyezni, míg a többi telekre vonatkozólag bírói úton való kisajátítását javasolja. A Vásári-utcára vonatkozólag hasonló az indítvány. Mindkettőt elfogadja a közgyűlés. A gazdasági udvar. A Vásári-utca kisajátítása folytán az eddigi gazdasági udvar eltűnik a föld színéről s igy uj gazdasági udvar építésére van szükség.