Kecskeméti Napló, 1914. április (3. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-01 / 74. szám

2. oldal 74- szám­ ­ét vez az emberek lelkében a házasság erkölcsi felfogása, erkölcsi esménye, annál inkább teljesítik a házastársak egymás iránti kötelességeiket és nem adnak okot egymásnak a házasság fel­bontására. Az új parlament. A város új erőkkel felfrissített parla­mentjének első ülése ugyancsak szép tárgy­­sorozatot hozott a városatyáknak.­­ A 40 pontból álló tárgysorozatban olyan fontos ügyek is szerepeltek, mint a kórház, kun­szentmártoni vasút, külterületi posta, stb. A városatyák csak 9 óra után kezdtek szállingózni, de egynegyed 10-re, amikor gróf Ráday főispán az ülést megnyitotta, már 100-on felül voltak a teremben. Az uj városatyák csaknem teljes szám­ban megjelentek, hogy legelőször is gya­korolhassák jogaikat. A főispán üdvözli az utan választotta­kat s kéri őket, hogy egyedül csak a város érdekét tartsák működésükben szem előtt s minden melléktekintetet tegyenek félre a város érdekeinek szolgálatában. (Halk él­jenzés.) • B. Nagy Imre felszólalása. Az újonnan megválasztott th. bizott­ság nevében Eötvös Nagy Imre mond kö­szönetet a polgárságnak. A th. bizottsági tagoknak, úgymond nemcsak jogaik, de kötelességeik is vannak, amelyeket egy­formán kell gyakorolni. S mi a legteljesebb erőnkkel igyekezünk kötelességeinket telje­síteni városunk érdekében. Mi a működé­sünkben szigorúan a város érdekeit tartjuk szem előtt s igyekezni fogunk a nagy poli­tikai kérdéseket kikapcsolni a várospolitikai kérdésekből. Kéri a tanácsot, hogy a bizott­sági tagokkal együttműködve s vállvetve dolgozzanak városunk boldogításán. Sándor István polgármester köszöne­tet mond a bizottsági tagnak a felajánlott munkáért, mert a tanács is csakis úgy tud egészségesen működni, ha a th. bizottsági tagok is hozzájárulnak a közös munkához. Figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek a jelen tárgysorozatott, mely az ő programmját már egy részben megvalósítja. Interpelláció: Kovács Sándor th. bizottsági tag meginterpellálja a polgármestert, hogy a vízvezeték csőréről elterjedt kedvezőtlen híresztelésekből mi az igazság. Sándor István polgármester megnyug­tatja az interpellálót, hogy mindössze né­hány aknasülyedésről s rendes munkaköz­ben előfordulni szokott kisebb nehézségek­ről van szó, amelyek pótmunkát vesznek igénybe s csupán az a kérdés, hogy a várost terheli-e a költség a vállalkozókat. A kutak várakozáson felül jók s nincs ok aggodalomra. Polgármesteri jelentés: Stringovits Gyula első aljegyző felol­vassa a polgármesteri jelentést, mely a köz­­igazgatás múlt havi állapotáról s lefolyt városatya választások eredményéről számol be, ezt, valamint a két konzuli kinevezést tudomásul vesz a közgyűlés. A IV. kerületi választás. Sándor István polgármester jelenti a közgyűlésnek, hogy a IV. választó­kerület­ben a kitűzött időben nem volt megtart­ható a választás, mivel Héjjas Sándor fo­galmazó, kiküldött jegyző az előírt időben nem jelent meg a helyszínen s a választási elnök a hivatalos lista és az urna kulcsának hiányában kénytelen volt felfüggeszteni a választást. Jelenti továbbá a polgármester, hogy ebből az esetből kifolyólag Héjjas Sándor fogalmazót állásától felfüggesztette s ellene a szabályszerű fegyelmi eljárás megindittatott. Jelenti, hogy a városi tanács az uj választás napjául április 19-ét hozza javaslatba, mit a közgyűlés el is fogad. Vasutügyek. A közgyűlés hozzájárul a Szentkirály— Újkécske—Kocsér, Halas—kiskunmajsai vas­utak előmunkálatainak a kereskedelmi mi­nisztertől kérelmezendő meghosszabbításhoz. A Tiszaugh—kunszentmártoni h. é. vasút építéséhez az intéző városok Kecs­kemétet is felkeresték, hogy a vasút építési költségeihez 150 ezer koronával járuljon hozzá, mert hiszen a vasút Kecskemét gazdasági érdekeit is nagy mértékben jut­tatja előnyökhöz. A tanács, illetve a pénzügyi bizottség 100 ezer koronányi hozzájárulást javasol a közgyűlésnek, úgy, hogy kiköttessék, hogy a vasút a tiszaparti rakodó állomásig le­vezettessék, a város az előmunkálati ügyekbe beleszólhasson s az igazgatóságba is he­lyet foglaljon. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárul a javaslathoz. A külterületi posta, Sándor István polgármester egyik leg­kedvencebb eszméi közé tartozott a külte­rületi postaszolgálat átszervezése, mert hi­szen említeni sem kell, hogy micsoda pri­mitív állapotban van a külterületi kézbe­­sítás, ahol egyáltalán létezik. A polgármes­ter ez ügyben sokat utazott s tanulmányozta főleg a szegedi módszert.­­ A napokban azután a po­sakincstárral is beható tárgyalás alá vetette a dolgot, amely olyan szépen előre jutott, hogy a tanács s a pénzügyi bizottság jelentése teljes képét nyújtja a gyors újjászervezésnek. A külterületet 10 kerületre osztják fel. Minden kerületben 1­1 postai ügynöksé­get állítanának fel és minden ügynökség­hez 1—1 lovas küldöncöt alkalmaznak, aki hetenként kétszer, illetőleg háromszor járná be a területet és kézbesítené a leveleken kívül az 5 kilónál nem nehezebb csomago­kat és a pénzküldeményeket 100 koronán alul, azonfelül felvenne hasonló csomago­kat és pénzküldeményeket. A kerületek igy lennének: I. Bugacmonostor. Ez az ügynökség Félegyházán venné át a postát. A küldönc hetenként kétszer járná be a területet. II. Lakiteleki kerület a környékkel. Itt már posta van és csak lovas-küldönc kell. III. Szentkirályi kerület. Ehhez tartozik Borbás is. IV. Koháriszentlőrinci kerület. V. Páka és környéke. Ebben a kerü­letben is csak kétszer járná be a lovaskül­dönc a pusztát. VI. Helvéciai kerület. Ide tartozna : Széktó, Ballószög, stb. Ide csak küldönc kellene. VII. Ágasegyháza és környéke. A kül­dönc csak kétszer járná hetenként a területet. VIII. Kisnyír és környéke. IX. Katonatelepi kerület és környéke. X. Máriavárosi kerület. Ide tartozna a várostól északra eső külterület. Itt napon­ként kézbesítenének. Az egész berendezés költségei közel 16 ezer koronára rúgnak, amiből a város 6000 koronát térítene meg 10 éven keresz­tül a postapénztárnak. A közgyűlés egy­hangúlag elfogadja a javaslatot. Megjegyzendő, hogy ha a forgalom oly nagy lesz, hogy a postának kifizeti a költségeit, a postakincstár bizonyára el fogja engedni a hozzájárulást. A zeneiskolánál megüresedett két tanári állás betöltése és az ideiglenes hegedű tanári állás véglegessé szervezése iránt a városi tanács javasolja, hogy az állást véglegesen szervezzék s a pályázat meghirdethető legyen. A Kecskeméti Atlétikai Klubbal kötött szerződést a tanács bemutatja s ja­vasolja, hogy garantálja az egyesület köl­csönzőinek az évi bizonyos 4000 koronát, amelyik a mozijövedelemből folyik be min­den esztendőben, vagy ha ez az összeg nem lenne teljes, a KAC maga pótolná a saját pénztára terhére. A közgyűlés elfogadja a tanácsi javaslatot. A kórház A polgármester bejelenti, hogy a fő­ispán máskorű hivatalos elfoglaltsága miatt már nem sokáig lehet jelen, azért javasolja, hogy a tárgysorozat legfontosabb pontját, a kórház ügyét vegyék tárgyalás alá. Lapunk hasábjain már a legnagyobb­­részletességgel ismertettük a kórház terveit, a miniszter kifogásait s az újonnan készí­tett tervezeteket. Mint megírtuk, a közegészségügyi bi­zottság oly három alternatívát állított fel, amelyek közül egyet bizonyosan magáévá tesz a miniszter, úgy nem kell félni az eset­leges újabb elutasítástól. A városi tanács ennélfogva a pénzügyi bizottsággal együtt javasolja mind a három alternatíva elfo­gadását. A közgyűlés ilyen értelemben határoz. Automobil közlekedés. Fodor Jenő kecskeméti lakos bérautó közlekedésre kér iparengedélyt a várostól. A közgyűlés 5 autóbusra ad engedélyt s egyben utasítja a tanácsot az erre vonat­kozó szabályrendelet elkészítésére. Az áruvásár. Mivel a kísérletek rendkívül kedvezők voltak, a tanács javasolja az áruvásár vég­leges behozatalát. A kintmaradt kocsigyártó, köteles és szíjgyártó iparosok is behozat­nának, ha beleegyezésüket adják. Farkas József indítványozza, hogy a kötelesek és szíjgyártók feltétlenül kintma­radjanak. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadja. A gyümölcspiac. Közöltük azt az újonnan készített szabályrendeletet, mely kötelezővé teszi a gyümölcspiacon a kilogramm kizárólagos használatát. Révay László kifogásolja a javaslatot s indítványozza, hogy a kilogramm ne le­gyen kötelezővé. Sándor István polgármester szerint a régi rendszer úgy az eladóra, mint a ve­vőre káros. Kéri a javaslat elfogadását, melynek előnyeit érvekkel igyekezett bizo­nyítani. Mivel azonban érthetetlen indokból nagy az ellenszenv, dacára, hogy csak ez lehet a helyes, javasolja a napirendről való levételét, úgy azonban, hogy utasítást kér a tanács egy részletes piaci javaslat ki­dolgozásához. Horváth Mihály kifogásolja a súlyrendszert s szintén ajánlja a javaslat napirendről való levételét. Tóth Zsigmond hosszú és alapos be­szédben indokolja meg a javaslatot keres­kedői szempontból. Szeiszkál Ottó nagy körültekintést kér az új tervezet elészítésénél. A szabályren­deletet úgy kell megalkotni, hogy torlódás esetén sem legyen akadályozva a forgalom. A városnak nagy csomó mázsát, ugyan­annyi embert kell odaállítani s a termelőket mázsadijjal megterhelni s a piacon torló­dást idéz elő. Javasolja, hogy az új terve­zetet előzőleg közöljék az összes tb. bi­­zottsági tagokkal, hogy egy előre meg­­meglatolhassák a szabályrendelet egyes tételeit. Még néhány hozzászólással rendkívül hosszúra nyúlt vita után végre is a köz­gyűlés nagy többséggel leveszi a szabály­rendeletet a napirendről azzal, hogy kellő időben az egész gyümölcspiacra vonatkozó teljes szabályrendeletet dolgozzon ki. A kórház új telkei, Mészáros tanácsnok jelenti, hogy a kórházhoz szükséges telkek tulajdonosai közül kettővel sikerült megegyezni, míg a többi telekre vonatkozólag bírói úton való kisajátítását javasolja. A Vásári-utcára vonatkozólag hasonló az indítvány. Mindkettőt elfogadja a köz­gyűlés. A gazdasági udvar. A Vásári-utca kisajátítása folytán az eddigi gazdasági udvar eltűnik a föld szí­néről s igy uj gazdasági udvar építésére van szükség.

Next