Kecskeméti Napló, 1914. június (3. évfolyam, 125-146. szám)

1914-06-03 / 125. szám

Egységes gazdaközvélemény. Egységben az erő, széthúzásban a gyengeség és pusztulás. Ezt az örök igazságot tanítja a magyar történelem minden lapja, de fájdalom, ez a nagy eseményekben annyira gazdag nemzeti történelem a nagy igazságnak csak a második felére szolgáltat dokumentu­mokat, mert mindig nagy vala a ma­gyar, amikor egymást kellett pusztítani, de majdnem mindenkor kicsinek mu­tatkozott, mikor egymást kellett volna összetartással erősíteni. Vigasztaló a legújabb két évtize­dének az a felemelő tapasztalata, hogy mióta elhangzottak a gróf Károlyi Sándornak a gönci levélben megirott igéi: „Akié a föld, azé az ország“, a magyar gazdatársadalom a magyar nemzeti társadalomnak az egyetlen té­nyezője, amelyben az egységre való törekvésnek, az egymást megértésnek igazán lelkesítő példái mutatkoznak. Ma* már meg van a gazdák tábora. Kicsiny kezdetekből fejlődött ki ez az imponáló hadsereg. Kis gyülésezések, apró összejövetelek, sokszor több ve­zér, mint közkatona voltak kezdetei ennek a megerősödésnek.. Majd jöttek a nagyobb események, kongresszusok támadtak a nehány lel­kes ember barátságos beszélgetéséből, megszületett a Magyar Gazdaszövetség évi nagygyűlése az ország különböző részein, mint intézménye a magyar gazdatársadalomnak és minden gyűlés előbb vitte a nemzet gerincének egybe- tartozását. Kecskemét, Siófok és Kassa után most Temesvár következik a derék magyar városok között, mely falai kö­zött vendégül látja a Magyar Gazda- szövetség által öntudatos, célratörekvő, gondolkodó egészbe foglalt magyar gazdatársadalmat. Ennek a már min­den évben nagyobb és nagyobb ará­nyokban megismétlődő nemzeti ese­ménynek van egy olyan vonása, amely megadja annak a szinét is. Ebben az országban ugyanis ez az egyetlen eze­reket magában foglaló tömörülése az embereknek, amelyben belső választó vonalak nincsenek. Együtt van itt eze­ken a gyűléseken az ezer holdas a kisbirtokossal, a bőrkabátos a ködmö­nössel, az egyszerű munkás azzal, aki tudásával, a szellemi munkájával igyek­szik előbbre vinni a magyar mező- gazdaságot. Ezt nem termeli sem az iparos, sem a kereskedők semmiféle gyüleke­zete, Mert a nemzeti kereset egyéb ágainál a tartózkodás szerint történik a szervezkedés, a kisiparos nem találja ott honát a nagyiparos szervezetében, a kis és középkereskedő mit keressen a nagy merkantelisták és a bankok gyülekezeteiben, amelyeknek összes böl- cseségük rendesen abban merül ki, hogy a nagytőke igájába miként haj­líthatok be a kisebb existenciák. Egységes ipari és kereskedelmi közvélemény nem is születhetik, de az egységes gazdaközvélemény az igenis már születőben van ebben az ország­ban, azt érlelik a gazdatársadalmi szer­vezetek ezek élén a Magyar Gazdaszö­vetség, amely szervezetében megteste­síti a demokrácia igazi alkotó elemét, azt, hogy nem követelőzések, hanem kölcsönös érdekek felismerése alapján emeltessenek felebb azok, akik az anyagi és erkölcsi boldogulás kevesebb feltételeivel rendelkeznek. Ennek az igazi demokráciának ké­szül ünnepe Darányi ignác elnöklete alatt Temesvárott. Már maga a gyűlés színhelye is érdekes. Ez vegyes nyelvű, főleg ipari és kereskedelmi jellegű régi kulturált város, központja a legnagyobb mezőgazdasági jellegű szervezetnek, virágzó vármegyei gazdasági egyesü­lettel. Ebben visszatükröződik az az igazság, hogy a mezőgazdaságtól nem húzódik sem az ipar, sem a kereske­delem, hanem abban létének jelenté­keny feltételeit találja meg. Ez a ve­gyes nyelvű, iparos és kereskedő város készül igazi magyar vendégszeretettel fogadni a magyar gazdákat, akik Te­mesvárott bizonyára jelentékeny állo­másához érnek el a szervezkedésüknek, A magyar szabadságharc nagyemlékű pontján a magyar gazda valószínűleg uj felszabaditási harchoz fog fegyvert, kezébe veszi a modern, fegyvert, a szer­vezkedés fegyverét és éltető vért önt eddigi törekvéseibe azzal, hogy innen, ebből a gyűlésből fogja belső értéké­nek teljes súlyával megkövetelni a tör­vényhozásba készülőktől, hogy ennek az országnak az egyetlen igazán vi­rágzó nemzeti iparát a mezőgazdaságot többé ne tekintsék magára hagyható, segítség nélkül való egyszerű kereseti ágnak. A már megszületett, most pe­dig teljesen megszervezendő egységes magyar gazdaközvéleménynek erre meg is lesz a kellő súlya. Nagyközségekből nfbzövárosok Annak dacára, hogy a községi reform megalkotását beláthatatlan időre elodázták, nagy csalódás volna azt hinni, mintha a belügyminisztériumot nem foglalkoztatnák a községek szervezetével kapcsolatos kér­dések. A községi igazgatás alapos és annak minden elágazását felölelő reformjára sem a közel, sem a távolabbi jövőben ugyan semmi kilátás nincsen, mindamellett nem lehetetlen, hogy a városi törvény reformjá­val kapcsolatban a nagyközségeknek lehe­tővé fogják tenni, hogy fejlettebb és sza­badabb mozgást biztositó szervezethez jus­sanak. Mint tudjuk, sehol oly abnormis köz­ség és városalakulási viszonyok nincsenek, mint hazánkban. Kicsiny, 1500—3000 lélek­számú helyek költséges rendezett tanácsú városi szervezettel bírnak s még azt sem lehet ezen kis lélekszámú helyek mindegyi­kére ráfogni, mintha a városi léthez szük­séges karakterrel rendelkeznének. — Ezzel szemben nagyobb lélekszámú, haladni vágyó és haladásra képes nagyközségeink száz és százszámra találhatók, melyek a községi .szervezet szűkös béklyóiba szorítva nem képesek azon kulturális, gazdasági és szo­ciális erők kifejtésére és érvényrejuttatására melyek felvirágzásukat ,és előrehaladásukat biztosíthatnák. Hogy csak többet ne említsünk, 62 tízezer lélekszámon felüli nagyközség van hazánkban s ezzel szemben van 54 olyan rendezett tanácsú város, melynek lakossága nem éri meg a 10 ezer lelket. A rendezett tanácsú városok közt van 25 olyan, mely­nek lakossága nem haladja meg az 5 ezer lelket s több olyan, mely 3 ezer lelket sem számlál. Bizonyos az, hogy községeinknek már régen más közigazgatási szervezetre volna szüKSége. Ezt belátták az illetékes tényezők is s legutóbb a belügyi költségvetés parla­menti tárgyalása alkalmával többen hangoz­tatták, hogy szükség van egy harmadik községi típusnak, az úgynevezett mezővá­rosnak a r. t. városok és nagyközségek közé való beállítására. * Előfizetési árak: * . . Megjelenik minden nap délután Helyben házhoz küldve: vidékre postán küldve: Független politikai napilap vasár- és ünnepnap kivételével. Egész évre K 8.— Egész évre K 14.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fél évre „ 4.— Fél évre .. 7.— Arany dános-utca 6. <+. Telefonszám: 274. Negyedévre „ 2.— Negyedévre „ 3.50 Felelős szerkesztő: ÖYENES SÁNDOR dr. ^ Laptulajdonos és kiadó : **» Egy szám 2 fill. Vasár-és ünnepnap 4 fill. a „Kecskeméti Napló" lapkiadó-társaság. IIl-ik évfolyam, 125. szám. S)Z&T(Íci Kecskemét, 1914. junius 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék