Kecskeméti Napló, 1914. július (3. évfolyam, 147-177. szám)
1914-07-01 / 147. szám
147. szám, 3. oldal. ******************************************»»« w«»»»»»«»************************************** tartó elveknek és műveltségnek volt hirdetője, ébresztője, hatalmas szavú vezére. Minek támasztanék én nagy igényeket ilyen történelmi visszaemlékezésekkel a „ma“ irányában? Én csak Kecskeméten maradok. De ha Kecskeméten maradva mégis a múltba tekintek vissza, legalább a színházépítési mozgalmakig, tessék elhinni, hogy nincs más szándékom, mint megindokolni a kérdést, megadni annak a súlyt. Tehát 1894-ben színház épült Kecskeméten. Virágos nyelven szólva templom emeltetett Thália istennőnek, hogy papjai és papnői áldozzanak benne a művészet oltárán és áldozataikon jelen legyen, szórakozzék, tanuljon, művelődjön az a közönség, melynek fillérein épült és fillérei tartják fönn az ékes, monummentális hajlékot. Ezért épült a mi színházunk igazgató úr. Ön bizonyosan tudja, hogy azok a százezrek, amelyekbe került és azok az ezrek, amelyekbe évenként kerül, máshol is találhattak volna és találhatnának elhelyezést. Hiszen sok nyomorúság, sok szegény van a „hírös város“-ban és sok hiányzik még nálunk a modern és humánus intézményekből !... De megengedem : haladnunk is kell. És a modern ember szeret szórakozva tanulni, sőt liberális vagyok.... tanulás nélkül szórakozni.... Ezért volt szükség a színházra. Hanem a „Böském“ irányú operettekre még ilyen és százszor ilyen liberális gondolkozás mellett sincs szükség. Ha bárminő fülbemászó dallamok hangzanak el a portássá degradált szent Péter és a kacér zárdalakók ajkairól, még akkor sincs szükség. Ha nagyon-nagyon sokféle meggyőződésű, felfogású, ízlésű publikum tölti meg a páholyokat, a kör- és zártszékeket, a karzatot, még akkor sincs szükség. Mert a művészet igazgató úr kérem — nem sért. A művészet nem kerget szégyen és haragokrt a tisztességes meggyőződésű emberek arcába. Az nem művészet, amelynek láttára az egyik rész diadalmasan tapsol és hahotáz, míg a másik — anélkül, hogy meggyőződött volna tévedéséről — konstatálni kénytelen, hogy itt olyan eszmények, olyan intézmények vannak pellengérre állítva, amelyeket én tiszteletben tartottam, nagyrabecsültem és sem a jelenben, sem a jövőben nincs okom legyalázni! A színművészet kigúnyolhat ferdeségeket, nyegleségeket, gyöngeségeket, bűnt, hirdethet új eszméket, szokásokat, társadalmi rendet az erkölcs, a törvény határain belül, de ma is érvényben lévő és sokaknak, millióknak lelke mélyén féltékenyen őrzött szellemi és érzésbeli kincseket lealacsonyítania, beszennyezni sohasem szabad. Legalább addig nem szabad, míg a köz szolgálatában áll és számot tart általános támogatásra. A „Böském“ igazgató úr ezekben a szempontokban kifogás alá esik. A „Böském“ művészi értéke és ízlése nem is kétséges. Hiszen emlékezhetik rá, hogy minden kétséget eloszlatott az a fütyülésben-dobolásban megnyilatkozó tüntetés, mellyel még nincs is két hónapja, hogy a budapesti Népoperában megakadályozták a „Böském“-előadások folytatását. Önnek tudnia kell, hogy nem csőcselék és nem kibérelt inasok voltak a tüntetők, hanem intelligens, képzett, állásokkal bíró férfiak, akik ilyenformában jelentették el a hiába való hírlapi polémia után, hogy nekik valamivel több szent Péter és tiszteletre méltóbb, becsületesebb, romlatlanabb a zárdaintézmény, mint a „Böském“ gyanús szerzője előtt. Mi célja volt mégis a színrehozatalával igazgató úrnak ? Kulturmissziót akart vele teljesíteni? Szórakoztatni akart? Vagy ütni ? Az utóbbit elérte, mert föltételezve, hogy nem csupán egy katholikus hallgató, vagy néző volt jelen a vasárnapi előadáson, bizony nem kielégített műélvezettel és nem duzzadt önérzettel léptek ki Thália templomából, hanem alaposan megfordítva. Csakhogy az ilyen föltálalásokhoz azonkívül még szavunk is volna. Azon az alapon, hogy Kecskemét polgárságához számítjuk magunkat. Azon az alapon, hogy a közteherviselés jogot ad elveinknek, meggyőződésünknek, világnézetünknek megbecsüléséhez, a megbecsülés követeléséhez mindenki részéről — azokon a helyeken, amelyeket a föntebbi cím alatt mi is a magunkénak mondhatunk. De ne tessék azt gondolni, hogy a vasárnapon ránk dobott követ kővel fogjuk viszonozni. Nem tesszük. A katholikus moral mást tanít. A katholikus ízlés nem áll bosszút a művészeten, még akkor sem, ha a művészet álarca alatt, a saját pénzével kifizetett belépti jegy ellenében teszik gúnytárgyává a maga szent és tiszta meggyőződését. Szóval nem kívánunk mi az antikatholikus „Böském“ előadása után pld. antiszemita darabot — még ha lenne is ilyen — hanem követeljük, hangsúlyozva követeljük, épen a művészet érdekében, hogy ne engedje azt igazgató úr mellékvágányokra terelődni a maga egyenes biztos útjáról. Követeljük, hogy az a színház mindaddig, amíg városi tulajdon és városi támogatást élvez, ne olyan területekre vezesse publikumát, ahonnan egy jó résznek orrbefogva, szemlesütve, bukdácsolva kelljen kievickélni, hanem tartsa meg a nívót, teljesítse nemes értelemben vett hivatását és olyan tereken mozogjon, ahol mindenki jól érzi magát, friss levegőt szív és felüdül testében lelkében egyaránt. Ugyebár igazgató úr nem tetszik rossz néven venni ezt az én szerény referádámat a vasárnapi előadásról. Kérdéssel kezdtem és a vége referáda lett, részletes kritika nélkül. Mert a „Böském“-ről és társairól nem tudok másképpen írni. Mert arra gondolok, hogy komoly katholikus gondolkozású apák és anyák, romlatlan, fehérlelkű katholikus leányok és becsületes törekvésű katholikus ifjak is el-el szoktak menni a színházba. Próféta nem vagyok. Nem jósolok, de nem is kívánok önnek sem fütyülő, sem doboló tüntetést. Aki művész, az mást érdemel. De kérem arra, hogy vagy-vagy... Vagy a „Böském et Comp“ száműzessék, vagy sajátíttassék ki az a zöldelő bokrok között pompázó csarnok a közintézmények sorából és láttassák el fölirással. Akármilyen fölirással — hogy tudjuk kinek a korcsmája! ****************************** H I R_E K. Kecskemét, június 30. * A június 30-iki törvényhatósági közgyűlésről szóló közléseinket a rendkívüli eseményekre való tekintettel a helyszűke miatt a következő számunkban fogjuk közzétenni. * Személyi dír. Dr. Tassy József kedves családjával tegnap délben üdülés céljából 4 heti tartózkodásra Cigali-Sansegóba utazott. Távollétében helyettesítését dr. Pataky Zoltán orvos volt szíves elvállalni. Kellemes üdülést kívánunk! * Halálozás. Zsigmond Kálmán mint férje, ifj. Zsigmond Kálmán mint fia, özv. Zsigmond Károlyné szül. Haulich Klára mint anyósa, Keck Sándor és neje szül. Farkas Katalin, valamint gyermekeik Mancika és Lacika, Zsigmond Ferenc, úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is, a szív legmélyebb fájdalmával tudatják, hogy a forrón szeretett és felejthetetlen hitves, illetőleg jó anya, meny, sógornő, nénike és rokon Zsigmond Kálmánná szül. Éder Adél f. évi június hó 27-én, délután háromnegyed 6 órakor, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek felvétele után, életének 43-ik és boldog házasságának 23-ik évében, az Urban csendesen elhunyt. Az elköltözött kedves halott földi maradványa f. évi június hó 29-én délután 5 órakor fog az I. ker. farkasréti temetőhalottaskápolnájából a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és az ottani sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent frise-áldozat a drága halott lelki üdvéért f. évi julius hó 1-én, reggeli 10 órakor fog az országúti szt-Ferencrendieknek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1914. jan. hó 28-án. Emléke legyen áldott! Béke poraira! * Nem beteg a király! Budapestről a legilletékesebb forrásból szerzett hivatalos értesítés szerint ő Felsége betegségéről, sőt haláláról forgalomba került hírek teljesen alaptalanok. * A Kecskeméti Katholikus Egyletben minden vasárnap és ünnepnap délelőtt 10 órakor frissen csapolt sör lesz kimérve. Ezúton is értesítjük az igen tisztelt tagokat, hogy a tekepálya — mely mindenkor kellemes szórakozást nyújt — a tagok rendelkezésére áll. * Footballmérkőzések: Vasárnap a III. ker. TVE csapatával mérkőzött a KAC s változatos játék után 5 : 0 arányban vereséget szenvedett. Hétfőn UTE komplet csapatával szemben szép eredményt értek el footbalistáink 1 : 1 arányban, eldöntetlenül végződött a meccs. A gólt Lefkovics II. rúgta. * A szombati vihar. Szombaton délután óriási vihar, felhőszakadás és jégeső vonult végig a város felett. A villám sok helyen lecsapott, többek közt a városi szegényházba is. * A nagy esőzések következménye. A Klapka utcában 18. sz. alatt levő Goitein Miksa tulajdonát képező házat a mostanában lévő nagy esőzések annyira megrongálták, hogy a kilakoltatás válik szükségessé. * Orvosi dir. Vragassy Lipót dr., Operateur, kórházi sebész főorvos, orvosi rendelését Rákóczi-út 34. sz. földszinti lakásán (Fodor-féle ház, a mozival szemben) megkezdette. Fogad hétköznapokon d. u. 24-ig. ******************************* Ügyvédi iroda áthelyezés. Értesítem ügyfeleimet, hogy ügyvédi irodámat Rákóczi-út 32. sz. alá, a Fodor-féle emeletes bérpalotába, az I-ső emeletre helyeztem át. A mozival szemben. Telefon 129. : Tisztelettel: dr. Szigethy Zoltán köz- és váltó ügyvéd. ****************************** SZÍNHÁZ ÉS MOZI. Katonadolog. Nem volt szerencsés ötlet első előadásul a Katonadolog ressze: az e fajtájú darabok először az újság ingerével hatnak, hatásuk azonban tünékeny, rövid élvezetet szerez, hamar lejárja magát, nincsenek is maradandó sikerre szánva. A ház üres volt s e körülménynek nem maradt el hatása a színészekre sem. Turchányit nagy örömmel volt alkalmunk a viszontlátás alkalmából újra üdvözölni. Lukács Sári, Vigh Mancia régi jó színésznők, Uray Blanka erősen érezteti Balázs Rózsi hiányát, Sz. Pozsonyi Lenke szépen megfelelt feladatának. Szalóki Dezső, Gulyás utódja elsőrangú ízlésű rendező és kitűnő színész, akit művészérzéke megóv minden túlzástól. — Matolcsi, Feleki, Bán mit sem változtak azóta. Léni néni. Nagy sikere volt tegnap ennek a szellemes, fordulatos énekes vígjátéknak. Nagyon ügyes zenéje van, a szöveg maga csupa ötlet. A színészek Szalókival élükön frappáns együttest adtak. Katonabecsület a címe annak a kiváló filmdrámának, melyet ma este mutat be a Mozgóképház elsőrangú kisérő műsor keretében. A három, tartalmas és érdekfeszítő felvonásra tagozódó dráma sujetje, a modern katonai életből van merítve és megható jelenetekben két testi-lelki jóbarátnak küzdelmeit mutatja be. A műsoron még egy kisebb dráma is szerepel, melynek „Harangoznak“ a címe. Nagy tetszésre tarthat számot „A szerelem iskolája“ c. humoros, „Két legény egy leány“ c. vígjáték, „Meghalt az anyósom“ c. végtelenül mulatságos bohózat. A „Gazda tó“ c. poétikus tájfelvétel egészíti ki s mindvégig nagyszerű előadás műsorát.