Kecskeméti Napló, 1914. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1914-09-01 / 204. szám

2- daaiajfámal Spie 204. szám S mégis furcsa tünetek jelentkeznek az itthon maradottak között. Gyáva természetesen senki sem akar lenni. S mégis itt is, ott is a gyávaság üti fel a fejét. Miben nyilatkozik meg a gyávaság ? A kételkedő kishitűségben, mely a megfontoltság s nagyképűsködés köpenyébe burkolózik. Sok, és hatalmas az ellenségünk, a belga, a francia, az angol, a szerb, az orosz, a japán — mind nekünk támad. Ki tudja, hogyan fog még végződni a dolog ? ! Ennek a gondolatnak nem szabad beférkőzni a szivekbe. Aki győzni akar, annak lelke talpra áll s azt mondja, ha törik, ha szakad, ha még több is volna az ellenségem, mint amennyi van, ha a pokollal is kellene szembeszállanom, győzni fogok, mert győzni akarok. Milliónyi ilyen akarat legyőzhetetlen tényező főleg akkor, mikor a mindenható Isten is a pártján van. Ámde a régiek mondása való igaz, audaces fortuna iuvat. Magyarul ezt így mondhatjuk : „Segíts magadon, az Isten is megsegít.“ Amit az Úr a lelki csatákról mond: „A mennyek országa erőszakot szenved s csakis az erőszakosok ragadják magukhoz“ — az a háborúra is áll. Aki győzni akar, annak talpra kell állnia, lelkét a lelkesedés tüzéve kell befütenie, annak meg kell feszítenie minden erejét s ha ezt teszi, az Isten is megsegíti. Nekünk meg nagy vigasztalásunkra szolgál, hogy a páratlanul hatalmas Vilmos a szövetségesünk. Azért tapasszuk be a lelki sivárságot, a gyávaság száját mindenütt s mindenkor, ahol s amikor csak jelentkezni merészel. Ez a lelki betegség fertőző baj, mint a sarlach, tífusz, vagy kolera. Ahogy a testi fertőzésnek útját álljuk, úgy kell vigyáznunk, hogy a gyáva Remegő Jánosok hitvány kishitűsége a levélbeli vagy szóbeli érintkezés útján át ne ragadjon a hadseregre. A magyar katonának ma szentül meg kell győződve lennie: én győzni fogok, mert győzni akarok s mert az Isten is pártomat fogja! ... A lelki hitványság másik szomorú tünete a rémhirek koholása. „Kétezren repültek a levegőbe a szávai hídon,“ „18 ezren estek már el Szerbiában a mieink közül“ stb., stb. Oly biztosan beszélnek e pletykakovácsok, mintha egyenes telefon összeköttetésük volna a harctérrel s a hadvezetőségnek nem volna egyéb dolga, mint e gyáva vén asszonyoknak megtelefonálni a veszteségeket. Hát hiszen való tény, hogy nincs háború sebesültek s holtak nélkül. Két milliónyi harcosunk közül 10 százalék eleshetik, más 10—20 százalék megsebesülhet. Ámde az alkohol és tüdővész, a közönséges tüdőgyulladás jóval többet öl meg egy év alatt, mint a háború. A betegségek áldozataiból semmi sem fakad, a háború áldozatából pedig szabadság, béké s haladás születik. A hitvesek, az apák, az anyák aggodalma kedveseik életéért természetes érzés. — Ezt nem lehet erőszakkal kitépni a telkekből. De nem is szükséges. Csupán egy szükséges, hogy a szeretet aggodalma a keresztény hősiesség glóriás fénykörébe emelkedjék. Mikor Jóbnak azt jelentették, hogy összes fiai és leányai is egy órában meghaltak, akkor is azt mondta az Istent szerető lelke : „Isten adta, Isten elvette. Legyen áldott az ő akarata.“ Hol fakad ez a hősies lelkűlét? A Kálvárián, a kereszt tövében. Ott függ a gyalázat fáján a legjobb Fiú, ki valaha csak élt a világon. Ott áll a kereszt tövében a legjobb anya, kinél jobban senki sem szeretett. Ez a szerető anya a leggyalázatosabb halál útján veszti el Fiát. De nem remeg gyáván, nem zúgolódik. Érzi a fájdalmat, de felmagasztosítja anyai fájdalmát. Szive oltár, melyen áldozatot mutat be a Felségesnek. „Te adtad fiamat, Neked adom vissza. Egy világ üdvösségéért hal meg, legyen hát meg szent akaratod ! “ Ha egy apa, egy anya, egy szerető hitves hírül veszi, hogy az, kit szeretett, odaveszett a csatában, ne zúgolódjék, ne essék kétségbe. Menjen lélekben a Kálváriára, álljon a fájdalmas Anya mellé s vele együtt mondja : „Istenem! Te adtad. Te vetted el. Legyen meg a Te akaratod. Fiam, férjem egy ország életéért és szabadságáért halt meg. Amint az isteni Megváltó halála szükséges volt, hogy belőle üdvösség, örök élet fakadjon, úgy az én kedves fiam, férjem halála szükséges volt a haza életéért és szabadságáért.“ Ez is hősiesség, a hősiesség koronája. Meghalni sokan tudnak, a hősiesség e magaslatára kevesen emelkednek. De ahol sok szülő, sok hitves lelkében él ez a hősiesség, ott az igazi hősiesség legyőzhetetlen szelleme lakozik. Az otthonmaradottak jól teszik, ha e nagy napokban imádságaikkal ostromolják az eget, míg hozzátartozóik a csatatéren harcolnak. De ne csak övéik életére kérjenek oltalmat, ne csak magyar fegyverek győzelméért imádkozzanak, hanem a keresztény megadás hősiességét is kérjék az Itsentől, amely népben ez a hősiesség él, annak a népnek van ereje az életre. gyóntató, a szent kollégium titkára, hat ceremoniárius, két orvos, egy gyógyszerész borbélyok és az általános kiszolgálást végző inasok (baiuviscopatores) lépnek be a konkláveba. A konklávé őrzése a major domuson, a jelen esetben Ranuzzi di Bianchi érseken kívül az anyaszentegyház marsalljára van bízva, amely a Chigi Albani hercegek családjában örökletes. Régi szokás szerint a major donus és a marsall családi címereikkel érmeket is verethetnek a választás emlékére. Az első nap estéjén háromszor megszólal a camerlenge harangja a konklávé bezárásának jeléül. A cerimoniárusok extra omnes kiáltással körbe mennek. Azután bezárják a konklávé egyedüli ajtaját, mégpedig négy kulccsal, amelyek közül a két külsőt a marsall, a két belsőt a camerlenge zárja el. Ezt az ajtót csak akkor nyitják ki, ha egy bíbornok három napon belül utólag érkezve be akar lépni, vagy ha valaki betegség miatt el akarja hagyni. Volt azonban arra eset, hogy igen magas egyéniségek előtt megnyílt a konklávé ajtaja, így II. József császár előtt, aki gróf Falkenstein név alatt időzött Rómában. Egyébiránt a konklávé elzárása teljes. A bíborosok leveleit a bíborosrendek fejei olvassák el és szóbelileg még szolgáikkal, akik az ételek beadásához szükséges forgóládáknál megjelennek, is csak oly hangosan beszélhetnek, hogy a minden nyílást őrző prelátusok, akiknek a svájci testőrök segédkeznek, minden szavukat megérthessék. A tulajdonképpeni választási hely a Sixtina kápolna. Itt van az evangéliumi oldalon a jövő pápa trónusa. A falak mellett a bíborosok trónszékei állanak, zsinóron járó baldachinok alatt. Az elhunyt pápa által kreált bíbornokok trónszékei violaszínűek, a régebbieké zöld takaróval van lebontva. A kápolna berendezéséhez tartozik a kályha, melynek kürtője az egyik ablakon jár ki és ennek füstjéből, a fumatából tudják meg a rómaiak, hogy eredményes volt-e a választás vagy nem. A bíbornokok életrendjét a konklávén belül szigorú szabályok határozzák meg. A konklávé 31-én este veszi kezdetét a pápaválasztó gyülekezet, a konklávé, melyet elzártságáról neveznek így. A konklávé főbb szertartásait a következőkben ismertetjük : A megkezdés napján, tehát augusztus 31-én a bíboros dékán, vagy valamelyik idősebb bíboros Veni Sanctet mond, utána pedig egy kijelölt prelátus mond beszédet latin nyelven, de eligendo pontifice. Ez a szertartás a Vatikán Szent Pál-kápolnájában történik és onnan vonulnak át a Sixtinába, ahol elolvassák a választásra vonatkozó rendeleteket, melyekre esküt tesznek. A bíborosok ekkor még visszatérhetnek magánlakásaikba. Délután ismét összejönnek, amikor megesketik a konklávé őreit és egyébb résztvevőit. Ezek az úgynevezett konklavisták, akiknek száma a bibornokokkal együtt körülbelül kétszázötven. Minden bibornok, hacsak nem beteg, két konklavistát vihet magával, akik laikusok is lehetnek. Ezeken kívül egy sekrestyés, egy A MÁV intézkedései. Az áruforgalom szabályozása. A m. kir. államvasutak igazgatósága a kereskedelemügyi miniszter engedélye alapján 1914 szeptember 1-től kezdődőleg visszavonásig a következő intézkedéseket léptette életbe. I. A kirakodási határidőt hat (6) nappali órában állapítja meg. A déli órák sem képeznek megszakítást. II. A teherárukra a leadásnál engedélyezett 4 napi fekbérmentességet 48 órára — két napra — szállítja le. III. Az átvevő által kirakandó árukra kedvezményileg engedélyezett fekbérmentességet felfüggeszti. IV. A nyitott kocsiban szállítandó áruk fekbérét 100 kilogrammonként és naponként két (2) fillérről tíz (10) fillérre, egyéb teheráruk fekbérét hat (6) fillérről harminc (30) fillérre emeli föl. V. A kocsiálláspénzt kocsinként és óránként 40 fillérről 80 fillére emeli föl.