Kecskeméti Napló, 1914. október (3. évfolyam, 229-255. szám)

1914-10-02 / 230. szám

111-ik évfolyam, 230. szám. F~étitok Kecskemét 1914. október 2. * Előfizetési árak: •*1 . Megjelenik minden nap délutá Halyben házhoz küldve. Vidékre postán küldve, f­üggetlen politikai Tiapildo­s vasár- és ünnepnap kivételével. Egész évre K 13.- Egész évre K 16.­ — Szerkesztőség és kiadóhivatal fél évre „ 6. Fél évre „ 8. Arany János­ utca 6. Telefonszám: 374. Negyedévre .. 3.­ Negyedévre „ 4— felelős szerkesztő: DIÓSZEGH­ JÓZSEF. * Laptulajdonos és kiadó : Egy szám 4 fill. Egy szám 4 fill. a ,,Kecskeméti Napló“ lapkiadó-társaság^ A németek támadnak Páris alatt Berlin, szept. 30. A Rotterdamische Courantnak a francia hadseregnél levő haditudósítója jelenti a francia főhadiszállásról. Joffre főparancsnok a Páristól északke­letre folyamatban levő hatalmas küzdelem állásáról ki­adott hivatalos jelentésében elismeri, hogy a a néme­tek immár megkezdték a támadást a francia hadállások ellen. (Min. sajtóoszt.) Erélyes német ostromok. — Mecheln a németeké! Amsterdam, szept. 30. A Telegraf jelenti Amsterdamból teg­napi kelettel. A németek tegnap délután megkezdték Yaelhan Saed­ Vaer erődének bombázását. A hivatalos belga közlések szerint a németek az éjszaka bevonultak Mechelnbe. (Min. sajtóoszt.) A belgák saját városukra lőttek. Brüsszel, szept. 30. A Wolf ügynökség a Mecheln körüli harctérről közli, hogy a németek nehéz tü­zérsége határozott parancsot kapott, hogy ne tüzeljen a városra hogy a székesegyház kímélhető legyen. A belgák azonban a Mechelntől északra levő Valhan erődből nehéz gránátokat lőttek a németek által meg­szállott városra. (Min. sajtóoszt.) Frigyes főherceg jelentése: Az orosz offenziva összeomlik. — Német csapatok Galíciában. Lázongás, nyomor, éhínség Szerbiában. Bécs, szept. 30. Hivatalosan jelentik: A császár és királyi hadsereg fő­parancsnoksága a következő hadsereg parancsát adta ki: A helyzet reánk és a szövetséges német hadseregre kedvező. Az OFOSZ Offenziva Galíciá­ban összeomlás előtt áll. A német csapatokkal együtt az ellenséget, amely Kraszniknál, Samosénál, Antenburg­­nál vereséget szenvedett ismét le fogjuk győzni és meg­fogjuk semmisíteni. A franciák ellen operáló német főerők feltartózha­­tatlanul mélyen benyomultak ellenséges területre, ott ismét nagy győzelem áll küszöbön. A Balkán hadszínterén szintén az ellenség országában harcolunk. A szerbek ellenállása bénulni kezd. Belső elégedet­lenségek, felkelések, nyomor és éhínség ellenségünket hátba fenyegeti, míg a monarchiának és Németországnak csapatai győzelmesen és bizalommal állanak egymás mellett, hogy a gonoszul reánk kényszerített háborút győzelmesen végig küzdjük, ez az igazság a helyzetről. Kihirdetendő valamennyi tisztnek, a legény­ségnek pedig anyanyelvén. Frigyes főherceg gyalogsági tábornok. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.). A legfőbb probléma. Általános a panasz a hadviselő államokban, hogy az ipari munkások körében nagy a munkanélküliség, ellen­ben a mezőgazdaságnak sok munkás­­kézre van szüksége. Az iparban ugyanis az üzemek részleges szünetelése foly­tán a régi állapot alig változott, a fal­vak munkabíró lakossága azonban jó­formán kivétel nélkül bevonult anél­kül, hogy a mezőgazdaságban üzem­szünet vagy akárcsak korlátozás is áll­hatna elő. A laikus is jól tudja, hogy a me­zőgazdasági munkákat évről-évre és időről-időre szabályszerűen el kell vé­gezni, hogy az egész évi termés és ezzel a legfőbb társadalmi feladat, a lakosság élelmezése biztosítható legyen. A mezőgazdasági termelés sajátos vonása, hogy feltétlenül a munka foly­tonosságát igényli, és így a vetés és kapálás késedelmes elvégzése vagy abbahagyása katasztrofális lehet. Rendes időkben is alig elegendő a rendelkezésre álló munkáskéz, mert állandó a városokba való vándorlás, amelyet a jobban jövedelmező ipari munka idéz elő. Most — nálunk épp úgy, mint mindenhol — az asszo­nyokra és gyerekekre maradt a mezei munka, kik természetesen nem tudják megfelelő módon és mértékben elvé­gezni. Ez a probléma, amely a hadveze­tőséget épp úgy kell hogy érdekelje,, mint a kormányt és a nagyközönséget, mindenfelé nagy fejtörést okoz. Gon­doltak arra, hogy a fölösleges ipari munkaerőt, akár kényszerrel is, mező­­gazdasági munkára osszák be, ez azon­ban egyáltalán nem olyan egyszerű megoldás, mint amilyennek látszik. A mezőgazdasági munka ugyanis sok gyakorlatot és képzettséget igényel, habár nincs is olyan rendszeres szer­vezete, mint az ipari munkának. A megfelelő gazdasági munkás ritka és máról holnapra nem terem.­­ Akár­milyen intelligens is tehát az ipari munkás, a mezőgazdaságban esetleg használhatatlan lehet, mert nem bírja a kaszálás, kapálás vagy kévehányás fáradalmait. E szerint tehát mezőgaz­dasági munkálatokra csak azokat az az ipari munkásokat lehet alkalmazni.

Next