Kecskeméti Napló, 1915. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1915-02-04 / 27. szám

F IV. évi 27. sz. ára 4 fill. Csütörtök K Kecskemét, ISIS. február 4. El­ő­fiz­etési árak: r-- . l-i-i • ■/ ^Megjelenik minden nap délután Jielyben házhoz küldve: Vidékre postán küldve : Független politmai napilap — vasár- és ünnepnap kivételével. — Egész évre N. 12__ Egész évre . . J­. 16__ S 2 e P k­eSZfDSDg 6 S klddohlVdfdl hét évre .... 6.— Fél évre . . . „­8— .Arany János­ utca 6. sz. — Telefonszám: 27b. Negyedévre . . . 3.... Negyedévre. . . 4.— Fplplns S7Pnkps?10 ■ PiflS7FF KU 1F17SFF ~~ Laptulajdonos és kiadó:­­­Egy szám b fll. Egy szám b fill. 00 S • U UdA L jJTjf jUldLF a „NE CS NEM ÉTI NAPLÓ" lapkiadó társaság. Előnyomulásunk a Kárpátokon át Vyskovot és Ludvikovkát visszafoglaltuk Budapest, február 3. (Hivatalos) A toronyai vonalon folytonosan üldözve az oroszokat elfoglaltuk Vyskov és Ludvikovka Galicia községeket. Az oroszok fejvesztett menekülését m­egnehezíti a méternél magasabb hó. A meredek hegyoldalakon való­sággal tehetetlenek és visszavonulásuk óriási veszteségek­kel jár. Vyskovnál az oroszok két ágyút hagytak hátra. Katonáink százával kisérik visszafelé az elcsigázott orosz foglyokat Hatóságaink az egész vonalon visszatér­­tek helyükre. Höfer, altábornagy %«££*••'• a vezérkar főnökének helyettese %­é OrosZ'Lengyelországban a Visztulától délra a német seregek sikeresen előnyomulnak Budapest, febr 3. Orosz-Lengyelországban és Wyugat-Ga­­liciában tegnap élénk harci tevékenység folyt A legtöbb helyen uralkodó kedvező kilátási viszonyok következménye­­képen számos felderítő ütközet és csatározás volt, amelyek számunkra némely szakaszon helyi sikereket eredményeztek. A Kárpátokban az általános helyzet a legutóbbi napok eseményei óta változatlan maradt. A lupkovi nyeregtől nyugatra újabb orosz támadásokat visszavetettünk. Az erdős hegységben lefolyt ütközetben az ellenség öt tisztjét és 808 emberét elfogtuk, 2 ágyút és 2 géppuskát zsákmányoltunk. Bukovinában semmi lényeges esemény nem történt. A déli hadszíntéren a helyzet nem változott. A kelet-poroszországi határról nincs újság. A Visztulától északra, Mlavától délnyugatra az oroszo­kat néhány helységből, amelyeket egy nappal előbb arcvo­nalunk előtt megszállottak volt, kiszorítottak. Lengyelországnak a Visztulától délre fekvő részében továbbra is tért nyertünk. Olaszország tengeri háborút fog kezdeni Berlin, február 3 A „Mattino“ a következőket írja Olaszországnak a vi­lágháborúban való állásfoglalásáról: Franciaország, Anglia és Oroszor­szág szárazföldi leveretése után el fog érkezni a pillanat, amikor Olaszország­nak is be kell avatkoznia a háborúba és gyarmati hadjáratba kell indulnia, a­mellyel nem ellenkezik az olasz nép­hangulat Olaszországnak a tengeri há­borúba való beavatkozása az angol­­francia középtengeri flottának a leg­gyorsabb visszavonulását eredményezné Bisertába, Toulonba és Gibraltárba úgy, hogy Olaszország a Földközi-tenger ura lenne. Semmi sem nevetségesebb, mint az olaszoknak az a félelme, hogy part­jait az ellenség lövethetné. A monarchia balkáni törekvései Az osztrák-magyar monarchiát, mint összetett államot politikai eszme fűzi egybe. Ez az eszme a karlócai békekötésig a török elleni védelem, azóta az orosz áradat feltartóztatása. A pragmatika szankció megvalósítása annak a nemzeti missziónak, melyet a legnagyobb dunai állam, Magyaror­­szág egy évezreden át teljesített és teljesít;­­az északi és déli szlávság egyesülésének megakadályozása, melyet a magyarság egymagában nem tud élvezni, ezért csatlakozik a paritás alapján a szomszédos nyugati dunai államtesthez, Ausztriához. Ennek a szövetségnek temészet­­ellenes voltát a külföldi sajtó és tudo­mányos­­ irodalom állandóan hangoz­tatta. Érveik történelmi, földrajzi s ethnológiai alapra támaszkodnak. A következőkben rövidesen bebizonyítjuk a monarchia geográfiai egységét. Európának egyetlen országa sem mutat fel annyi különféleséget, a fe­lületi formáknak, éghajlatnak, növény­zetnek akkora változatosságát, külön­böző néptörzseknek összefüggését és fejlődését, mint a monarchia. Európa közepén fekszik s a kontinens legkü­lönbözőbb részeit magában foglalja, ugyanazokat az ellentéteket és átme­neteket mutatva fel kicsinyben, mint amaz nagyban. Hóval borított magas hegyek még földekkel határoltatnak, csupasz, vad felületek örökzöld tenyé­­szetű tengerpartra lejtenek, erdőktől sötét hegyek termékeny szántóföldet öveznek. Középeurópának enyhe klí­mája lassan-lassan átmegy a szarmata síkság excessiv éghajlatába s e kettő találkozik a meleg, de nyaranta tik­kasztó Földközi tengeri éghajlatban. Európa valamennyi tengerébe indul a monarkiából egy-két folyó s a mo­narchiába szorul Európának valamennyi néptörzse. És amint hegyei és síksá­gai a szomszéd országokból nyúlnak át, folyói a szomszéd országokba ha­tolnak, népei a szomszéd államok la­kóival rokonok, épugy egész földrajzi területek többé-kevésbbé ehhez vagy ahhoz a szomszédos országhoz tartoz­nak fiziográfiai tekintetben. Ezért az idegeneknek úgy tűnik fel, hogy ma-

Next