Kecskeméti Napló, 1915. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1915-05-01 / 99. szám

99. szám­­lás.‚?- oldal mijvwvvvvvtr‚jfvvyvvvvv‘ivv¥,iv,ivk­i*i*i*i*i*i*‘******** *‚†***‚‚ft*ffi**a*ll‚a*h­‚^****************************a******a* * A Kecskeméti Tekéző Társaság tudatja, hogy a tekepálya május hó 1-én megnyillik és attól kezdve a t. tagok rendelkezésére áll. * Harctéri versek. Széchenyi Nagy József harctéri poétánk ismét küldött hozzánk harcias verseket, melyekből néhányat közre­adunk : ARRA KÉREM... Szerkesztő úr arra kérem, Közöljön pár versem nékem ! Valamikor megláthatnám. Örülnék, ha olvashatnám, Mert katonának ez dicső! Mert harctéren szenved Ő, S bár jó hely nincs írásra, Mégis gondol a múzsára. TALPRA MAGYAR. Talpra magyar, Ragadj kardot Hazád védelmére! Ne engedd, hogy szláv nemzetnél Legyen hazád földje. Bőven öntözd a véredet, Minden tenyérnyire! Melyet dicső Árpád apánk Foglalt el örökre. Magyar nemzet szép hazája Nem lesz muszka földje! Mert mi ezért halni fogunk, Örökkön örökre. NEM KELL FÉLNI... Hogy az ember lefeküdik, Néha néha megtörténik, Nem álmodik semmi másról , Csak a kedves családjáról. Vagy kinek családja nincsen: Ki legény mint én vagyok, Álmodásom közepette, Csak muszkákra gondolok. Félni itten az embernek! Semmi képen sem lehet, Az életet nem kell féltni. Örökké élni nem lehet! Nem féltem én az életem, Ha elsőnek nem szenvedem’, Kipihenem fáradalmim, El­felejtem bánataim. * Hová kell a beküldendő fémeket feladni ? a hadügyminiszter rendeletében tudatta, hogy a fémátvételi bizottsághoz kül­dendő fémet a budapesti lipótvárosi pálya­udvarra kell feladni. A tüdőbeteg katonák. A háború nyomora rászakadt az embe­riségre. Nemcsak drágaságot, szükséget, nél­külözést hoz,­­ életet, vért kíván, hanem nyomában járnak a betegségek, az epidé­miák. De mindezzel nincsen vége a háború rémségeinek. A megvakult, megrokkant ka­tonáknál sokkal súlyosabb teherként nehezül az emberiségre a tüdőbeteg katonákkal járó veszedelem. A vak katonákat be lehet taní­tani különféle iparágakra, kefét, harisnyát készítenek, írni-olvasni megtanulnak és így még hasznos munkástagjai lesznek a társa­­­­dalomnak. Számuk nem oly nagy, eddig né­hány száz van az országban, hogy az állam és társadalom könnyű és biztos megélhetést ne tudna számukra biztosítani. Másként kárpótolni az elveszett látásért úgy sem lehet. A rokkantak száma már sokkal nagyobb. Azonban ezek közül megfelelő utókúrával munkaképessé lehet tenni nagy százalékot, és kezelés alá is veszik kivétel nélkül a rok­kant katonákat, gondoskodnak gyógyulásuk­ról, amennyiben lehet, megfelelő mestersé­gekre tanítják őket, és állást, foglalkozást szereznek nekik. Úgy a vakok, mint a rok­kantak és bénák szervezetileg egészséges emberek, családot alapíthatnak, a társada­lomra nézve nem veszélyesek. Másként állunk a tüdőbetegekké! Béke idején is nagy horderejű kérdés volt a tu­berkulózis ellen való védekezés. E rémes betegség felért egy véres háborúval, mert évenként 75—80 ezer embert pusztított el és 150—160 ezert fertőzött meg. a téli hadjá­rat, a sok nélkülözés és fáradalmak sok tü­dőt tettek tönkre a harctéren. A tüdőbetegek száma óriási mértékben fog növekedni és e szegény tüdőbeteg katonák nemcsak maguk mennek tönkre, hanem terjesztik a betegsé­get lépten-nyomon, megfertőzik a családju­kat, környezetüket, a velük érintkezőket. Pár év alatt olyan pusztítást fog hazánkban véghezvinni a tüdőbetegség, ha nem látunk kellő eréllyel hozzá a védekezéshez, hogy fel fog érni eredményében egy vesztett csa­tával! A hatóságoknak és társadalomnak már most védekeznie kell a fenyegető rém ellen, mert nincs megóva a fertőzéstől a Krőzus gyermeke épúgy, mint a koldusé. Utcán, vendéglőben, templomban, színházban stb. leselkedik a tü­dőbacilus, a legszeretettebb, legféltetebb gyermekünket rontja meg, ha nem védekezünk. Ez a járványok királya. Álljunk tehát csatasorba a rém ellen. Gyűjtsünk a tüdőbeteg katonák javára, hogy elhelyezhessük őket gyógyhelyekre, hol ők is egészségesekké lesznek, de félig azért, hogy a pusztító vészt szét ne hurcolják. A tüdőbeteg katonák javára is megindítják a gyűjtést ép úgy, mint a vak és rokkantak javára is elfogadjuk és illetékes helyre jut­tatjuk az adományokat. A nagyközönség önmagát védi, midőn a tüdőbeteg katonák elkülönítésére és gyógyítására adakozik. E célból koronás gyűjtést rendeznek. Minden­kitől egy koronát kérnek kivétel nélkül. Íveket helyeznek el az összes nyilvános he­lyeken, irodákban, egyeseknél és külön ro­­­­vatban mutatják ki az adakozók nevét. Mentsük meg a tüdőbeteg katonákat , és védjük meg családjaikat. HÍREK. Kecskemét, április 30. pasztelen nap. Az a tengernyi véráldozat, amelyet a nemzet fiaitól a mostani világháború meg­követel, nagy és szent kötelességeket ró a Haza minden polgárára, minden hon­leányára. A magyar társadalom igyekszik is kö­telességének megfelelni, de oly sokoldalú és jelentős kötelességek teljesítése szükséges, hogy ezeknek csak vállvetett buzgalommal, nagy áldozatkészséggel tudunk eredményesen eleget tenni, hogy méltók legyünk azokhoz, akik életüket, egészségüket, testi épségüket áldozzák ezért a szent földért és érettünk, a mi jövendő boldogságunkért és jólétünkért. Az elesettek özvegyeinek és árváinak fájó könnyeit felszárítja az idő, a háború által ütött sebeket begyógyítja a társadalom hálás elismerése. De a háború után ezren és ezren maradnak bénák és rokkantak, akik ép testtel álltak ki a haza védelmére s mint nyomorékok, dologra képtelenek hagyják el a kórházakat. Jóllehet, hogy gondoskodik némileg ezekről az államhatalom, de ez a segítség csak minimális lehet, oly sok oldalról van és lesz igénybe véve az állampénztár. A tár­sadalom pedig nem engedheti, hogy ezek a hősök koldusbottal kezükben tengessék életüket. A társadalomnak meleg szeretettel kell felkarolni a rokkant katonák ügyét. A társadalmi akció meg is indult már e szent cél érdekében. Ennek az akciónak keretébe tartozik a füsttelen nap is. A virágfakasztó május első napján mindenki vonja meg magától a dohányzás élvezetét s legalább ezen összeget adakozza a rokkant katonák javára, vagy váltsa meg a dohányzást erre a napra a tőle telhető minél nagyobb összeggel. Csekély az áldozat amit a szent célra kérnek, de ha mindenki megteszi a maga kötelességét, szép ered­ménye lesz ez akciónak.­­ * Milyen idő várható ? Enyhe, el­vétve csapadék. * Személyi hírek. Dr. Téry Ödön közegészségyi főfelügyelő tegnap városunkban volt hivatalos ügyben. — Gr. Ráday Gedeon főispán ma d. e. 10 órakor városunkba ér­kezett, hogy délelőtti közgyűlésen és a dél­utáni közigazgatási gyűlésen elnököljön. * Uj pénzügyigazgató. Sörös Béla kir. tanácsost és pénzügyigazgató helyettest előléptették pénzügyigazgatóvá . A füsztelen nap országos mozgalma, mely a rokkant katonák felsegitését célozza, nálunk Kecskeméten is május 1-én délután és május 2-án vasárnap folyik le. Szombaton délután a róm. kath. nagytemplomi első má­jusi ájtatosság után, amelyen Papp Sarolta úrasszony énekében is lesz alkalmunk gyö­nyörködni, a kijáratoknál levő urnáknál kez­dődik meg a gyűjtés s vasárnap, május 2-án egész nap a város központi helyein elhelye­zett urnák és mozgó­ perselyek fogadják el a szíves adományokat. Adjunk a nemes célra jó szívvel, örömmel. Sok könny vár felszá­­rításra, sok seb gyógyírra! * Pályázatok beérkezése. Habár a tisztújítást meghirdették, pályázatok eleinte alig-alig érkeztek be, de mostanában annál tömegesebben jönnek, így eddig az állásokra a következők pályáztak: I.o. rendőrkapitányi állásra: dr. Szalontay Barnabás, Harkay Béla. — II. o. rendőrkapitányi állásra : dr. Szalon­tay Barnabás, Harkay Béla. Építészeti ta­nácsnoki állásra: dr. Nyúl Pál, dr. Szalontay Barnabás, Harkay Béla, Garzó Sándor. — I-fő aljegyzői állásra: dr. Nyúl Pál,dr. Sza­lontay Barnabás, Harkay Béla, Garzó Sándor. — II-ik aljegyzői állásra: dr. Szalontay Bar­nabás, Harkay Béla, Garzó Sándor. — III-ik aljegyzői állásra: dr. Szalontay Barnabás, Harkay Béla, Garzó Sándor. — I. o. fogal­mazói állásra: Garzó Sándor. — II. o. fo­galmazói állásra: Garzó Sándor. — Árva­­széki I. ülnök: Szappanos Sándor. — Árva­­széki Il-ik ülnök: dr. Nyúl Pál. —Árvaszéki III. ülnök: dr. Nyúl Pál. — árvaszéki jegy­zői állásra : dr. Nyúl Pál. — Adópénztárnok : Szabó István. — Adóhivatali ellenőri állásra: Szabó István, Sima Sándor. — Számvizs­gálói állásra: Sima Sándor. — Adótelek­könyvi nyilvántartó: Sima Sándor. —Segéd­­nyilvántói állásra: Sima Sándor. — Eddig még csak ezekre az állásokra érkeztek s a mint láthatjuk, pályázatok a többiekre még ezideig betöltetlenek. * Mikor kapjuk a hivatalos jelen­­­tést a vetések állásáról ? A hivatalos je­lentést a vetések állásáról, mellékelve a szőlészeti és borászati felügyelők jelentésével a földmivelésügyi miniszter május 1-én szom­­­baton d. u. fél 2 órakor fogja kiadni. _ Kecskemét Városi _ # | Mozgóképház. | # 1 pénteken I. Az útszéli csárda;1 9 bűnügyi dráma 3 felv. ] | Féltékenységből kigyógyitva ]! # humoros. ! [ Autó kirándulás látványos ! | A diáknő vígjáték ! • A SIVATAG : cow­boy dráma 2 dráma. ! » ^ « Az előadások vasár-s ünnepnap l ffit 4 délután 3, hétköznap este 8 C m órakor kezdődnek ! GÉPÉSZ Ki több oklevéllel és kitűnő bizonyítványok­kal rendelkezik, ajánl­­kozik cséplésre vagy állandó munkára ura­­ságokhoz vagy bárhova Címe megtudható a kiadóban

Next