Kecskeméti Napló, 1915. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1915-06-02 / 124. szám
IV. évf.24. sz. Jlra 4 fill. Szerda K Kecskemet, 1515. junius 2. Előfizetési árak: p. . . . . .Megjelenik minden nap délután Jf.lyben kézhez küld... Vidékre pesten küld... Keggetlen politikai Hapilap “ ~ é° ki,él.lével. tfé.2 é,r. . K 12_Égés? é,r. . . Jt. 16.— S z e r k e s z t ó s é g és kiadóhivatal M kr» .... 6 Fél évre .... 8 ^ Arany János-utca 6. sz. —■ Talafonszám: 274. Jhgy.d i,r. . . . Jf.gy.d é,r. 4 Felelős szerkesztő: DIGSZEGJIU JÓZSEF “ M§g 91 ám 4 fill• Egy 82ám 4 fill. a ,,J E G 5 Ji E »M E TI Ji efl P L 0 lapkiadó társaság Stryj vidékén több helységet rohammal bevettünk Véresen visszavertük az alpesi ezred támadását Budapest, június 1. (A K. N. eredeti távirata.) San mentén és e folyótól keletre tegnap nem voltak komolyabb harcok. Przemysl északi és délnyugati arcvonalán, valamint Dnyeszter felső folyásánál harcolunk. Stryj vidéken szövetséges csapatok heves harcban több helységet rohammal bevettek és elfoglaltak egy orosz üteget, egyébként északkeleti hadszíntéren a helyzet változatlan. Délnyugati hadszíntér: Tegnap délelőtt a Lavaronai fensíkon levő erődítményeink egyik szakaszán egy alpini ezred támadását véresen visszavertük. Panevegeiótól északkeletre egy ellenséges osztag beásni kezdte magát, de járőreink tüzelése elől nyomban meghátrált. Karintiai határon ránk nézve sikeres kisebb harcok fejlődtek. Karfreittől keletre az ellenség hiába kísérelte meg a Krn lejtőjének megmászását. Tengerparti határterületen folyó tüzérségi harcba nehéz tüzérségünk is kezd beavatkozni. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Arrasnál és a Bois de Petreben véresen meghiúsult a francia áttörési kísérlet Berlin, június 1. (A K. N. eredeti távirata) Nyugati hadszíntér: Nagy főhadiszállás jelenti . Tegnap a franciák úgy Arrastól északra, mint Bois de Petrében nagy erőkkel arcvonalunk áttörését kísérelték meg. Arrasnál az ellenség az utóbbi napokban árkászai útján közelebb jutott a Neuville Roelincourti arcvonalhoz, e vonalon várták a támadást, miután az ellenség kísérlete kudarcot vallott. Przemysl ostroma 17 Budapest, június 1. Sajtóhadiszállásról jelentik: Przemysl északi és délnyugati frontján tegnap óta heves harcok vannak folyamatban, úgyszintén a Przemysltől délkeletre Dnyeszterig húzódó területen is. Ezekben a harcokban kilátásaink határozottan kedvezők, a Lubaciykánál tegnapi nap viszonylagos csendben telt el, az oroszok nem támadtak többé. Stryjnél az oroszoknak néhány támaszpontját foglaltuk el, nekik nagyveszteségeket okozva. Az oroszok kiürítik Lemberget A Mittagzeitungnak jelentik Koppenhágából. A pétervári távirati ügynökség a következő hivatalos közleményt bocsátotta ki: A Galíciai orosz főkormányzóság Lembergből Brodyba tette át székhelyét. Lembergből minden katonai raktár elköltözött kelet és észak felé. A gabonakirályok. A kormány, nagyon helyesen elhatározta, hogy a háborúra való tekintettel a jövő termést is rekvirálni fogja s igy óvja meg az országot alehetetlen áraktól és az élelmezési kérdés óriáskígyójától. A közvetítők, hadseregének, a gabonakirályoknak természetesen ez az intézkedés a fogyasztó közönség zsírján megkövéredett húsukba vág s sehogy sem tudják magukat beleélni abba a tudatba, hogy az idén elessenek a busás haszontól, amelyhez évtizedeken keresztül hozzászoktak s amelyből rövid idő alatt nagytőkések lettek. Megkezdték tehát a munkát a lefoglalás ellen. Csendben, szívós mozgalmat fejtenek ki, gyüléseznek, ankéteznek s minden elképzelhető módon kapálóznak a kormány intézkedése ellen. A sajtó egy része pénzért mindig kapható. Ez a rész tehát szintén a pártjukra állt s erősen üti a vasat a gabona szabad forgalma mellet mert hiszen úgyis csoda bő termés lesz, felesleges tehát a gabonakereskedelem korlátozása. Hamis termésbecsléssel állnak elő s azzal iparkodnak tervüknek tért hódítani s megakadályozni a termés lefoglalását. Ujságpapiroson 125 millió métermázsát termesztenek a monarchiában, amiből 33 millió métermázsa felesleges gabonája lenne az országnak szövetségese részére. A hiba azonban abban rejlik hogy ilyen termés minden században csak negyvenötször fordul elő és legkevésbbé az idén lesz, amikor erő hiányában egyáltalán nem lehetett úgy megmivelni a földet, mint békében. Ilyen szemfényvesztő munkával iparkodnak rávenni a kormányt, hogy elálljon a lefoglalástól s hogy a háború közepette is eldorádójuk legyen a gabonakirályoknak. És a következménye ? Szabad forgalom esetén az új termés nem volna elegendő a monarkia szükségletére sem, az árak pedig még a maiaknál is magasabbra szöknének. Szóval az utolsó vércseppig kiszipolyáznának bennünket, s amellett még kukoricakenyérzavarok is lennének. Reméljünk, hogy ez az aknamunka, nem fog sikerülni a kormány