Kecskeméti Napló, 1915. november (4. évfolyam, 251-274. szám)

1915-11-03 / 251. szám

Kragujevác elesett Kövess hadsereg eddigi zsákmánya:20tiszt,6600 főnyi legénység, 42 ágyú, 9 géppuska, sok hadiszer Délkeleti hadszíntér: A nagy Moravától nyugatra levő területen a szövetséges seregek helyen- kint heves utóvédharcok árán elérték a Milanováctól és Kragujeváctól délre és délkeletre emelkedő magaslatokat. Ka reggel 7—8 óra között a kragujeváci arzenálra és kaszárnyára kitűzték az osztrák-magyar és röviddel utóbb a német lobogct. A Korává és a.Resava közötti szögiéiben német csapatok heves harc után elfoglalták a vidéket uraló Tricunovo-Brdo magaslatot. Bolgár haderők a Paracin felé vivő utón Planinicától nyugatra és Nisava völgyében Palánkától nyugatra elfoglalták a magaslatokat Kövess tábornok német és osztrák-magyar csapatainak eddigi összes zsákmánya : 20 tiszt, körülbelül 6600 főnyi legénység, 32 ágyú, 9 géppuska, több mint 30 lőszerkocsi, egy fényszóró, sok fegyver, sok tüzérségi lőszer és nagyon sok gyalogsági lőszer, Ezenkívül 45 régi ágyucsövet zsákmányoltunk. Visszavert orosz támadások. Orosz hadszíntér : A Scara menten cs és kir csapatok egy éjjeli támadást heves kézi tusa után visszautasítottak. A Kormin arcvonalon visszavertünk több erős éjjeli támadást. A Sztripa mentén, Bieniavától északra egy visszavert támadás után újból, heves harcok fejlődnek. Az északkeleti hadszíntéren a cs. és kir. főparancsnokságnak aláren- j delt október havi zsákmánya: 142 tiszt, 26 ezer főnyi legénység, 44 géppuska, 1 ágyú, 3 légi jármű és egyéb hadianyag. Győztünk a két hetei Iionzó'Ciatában. Olasz hadszíntér: Az olaszoknak tengermelléki arcvonalunk ellen‘október 18-án megin­dított és október 28-án friss csapatokkal megújított harmadik támadása már lankadni kezd Tegnap az ellenség a doberdói fensik északi széle ellen na­gyobb, több más helyen pedig gyengébb erőkkel még előre tört hiába. -- Támadása azonban már nem általános. Az újból fellobbanó harc után az olasz hadvezetőség által nagy hangon előre bejelentett, a. főharcvonalon legalább 25 gyalog hadosztállyal megkísérelt offenziva, a győzelem biztos tudatában harcoló csapataink rendíthetetlen falán megtört. A kéthetes Isonzó-csata fegyvereink győzelmével végződött. Csatavona­lunk általában változatlan, Hasonlóképpen szilárdan kezükben tartják Tirol és Karinthia védői a háború kitörése óta hősiesen tartott állásaikat. Ezekkel a sikerekkel fegyveres erőnk bebizonyította, milyen hiú és tarthatatlan volt az egykori szövetségeseknek a délnyugati határszéli területekkel szemben támasz­tott minden követelése, és az a hite, hogy alattomos hátbatámadással megszerezheti.* Az október hó második felében lezajlott harcokban az ellenség legalább százötvenezer embert vesztett. R felmentettek. A hadi szolgálattól fel mentettek­nek igen sokféle fajtáját lehet megkti- lömböztetni s ezek a közöttük fennálló különbözeteknek megfelelően más és más lélekkel viselik a részükre hivata­losan kiutalt kivételes helyzetet, viszont az éber szemmel vigyázó, sőt kutató közönség se egyforma türelemmel vi­seltetik az itthon maradt „alkalmasók“ irányában. A közhit a háború első hónapjai­ban abban a tetszetős felfogásban rin­gatózott csendesen bölcselkedve, majd pedig magából kikelten vitatkozva, hogy a háborúnak egyedüli áldozatai, egye­dül szánandó szereplői a katonák, akik tűzben, golyózáporban játszanak testi épségükkel és egyetlen életükkel. Ez­zel a kétségtelenül páratlan áldozattal szemben nagyon lekicsinyelte, lenézte, leszólta azoknak munkakörét és fára­dozását, akik itthon haláltól mentes irodákban, de napról-napra holtra fá­radva vezették a kormányzás, a köz- igazgatás ügyeit, végezték a közokta­tás idegölő munkáját és nyögve visel­ték a közgazdaság fáradalmait. Az bizonyos, hogy a halál a leg­nagyobb rossz, amelynél nagyobb már nem is érheti az embert, azért mind­azokat igen nagy tiszteletben kell tar­tanunk, akik a hazáért, a nemzetért, értünk ezt a legnagyobb rosszat ma­gukra vállalják. A hősöknek járó tisz­telet azonban semmiképpen se hozza magával, hogy minden ép testű polgári ruhás embert szemérmetienüi végig fixirozzanak azok, akik a katonásko­dásból törvény szerint, vagy természet­szerűleg ki vannak zárva. Még ke- vésbbé szép dolog, hogy az elhunyt hősnek, hozzátartozói oly vakmerőén idegesek, hogy az utcán ily szavakkal támadnak rá az olyan férfira, akinek szerintük a harcban kellene lenni; — Mit lóg itthon, mikor mások szenvednek és véreznek ? Ilyen kis események, bár a jelen körülmények között nem teljesen vá­ratlanok és valamennyire indokoltak is, gyilkos módon hatnak a szegény felmentettek megviselt idegeire és sok­szor próbára tett kedélyére. — És az nem egészen az ő pri­vát ügyük. Nem mondhatjuk: IV óvl 251. sz. £ra 4. fill. Szerda Jdecskeméf, 1915. november <?. m Előfizetési hrak: sá r . , , . Megjelenik minőén nap délidén ukh.r vidákr»poeién kotdvo. rüggeflen pohtmai napilap — *• 0™,^ .■= ||ta tfM X F,3é02 erre 7 . S1 bzerk eszfbség és kiadó ivat ah fii érre .... 6 __Fii évre .... 3.__ ^ Xrahy János-ufca 6. sí. —— 'Ta'&fohsiém: 27& M.„aétara J._ diaiad é,ro, . 4 Felelős szerkesztő: DIÓ SZEG JíjJ JÓZSEF “ crSV*V^7JlrhéÍ6LL ,, “ Mff Mása 4 fllll 4 ff//. a ECSJíEcM ÉTI JE J/ P É 0 lapkiadó társaság

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék