Kecskeméti Napló, 1916. február (5. évfolyam, 25-48. szám)

1916-02-08 / 30. szám

2. oídaí Jíecskemjfi Jwpló 30. szám. HÍREK. Egy kecskeméti tudós dicsérete. Dr. Székány Béla főreáliskolánk kiváló professzora a város támogatásával adta ki Kecskemét csillagászati, fizikai és mathema­­tikai földrajzát, melyről annak idején bőveb­ben irtunk lapunban is. A tudományos szempontból elsőrangú s ezen téren egyedül álló, úttörő munkáról a „Földrajzi Közle­­mények“-ben napokban jelent meg a tudo­mányos kritika, mely nemcsak kiválónak je­lenti ki a nagy ambíciójú fiatal tudósnak e munkáját, hanem a magyar tudományos irodalomban ez irányban egyedülállónak mondja. Igazán a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk Dr. Székány Bélának, aki Kecske­métet a tudományos munkálatok tárgyává tette s a város közönségének érdekében áll, hogy ezirányu további működésében támo­gatásban részesítse. A hivatalos kritika a következőkép szól: Dr. Székány Béla: Kecskemét föld­rajza. Kecskemét, /914, 57 oldal, több kép­pel és táblával. A földrajznak az exakt tudományok felé való haladását talán semmi sem mu­tatja határozottabban, mint ez a tanulmány, amely a kecskeméti áll. főreáliskola 1914— 15-i értesítőjében jelent meg. Kizárólag ter­mészettudományi szempontból tárgyalja a kérdést, de ebből az egyoldalú szempontból olyan alaposan, annyi komoly készültséggel, tudással és szorgalommal, hogy ezt az érte­kezést mintául választhatnák mindazok, akik Magyarország egy-egy vidékéről geofizikai leírást akarnak készíteni. Székány dr. érte­­kezésénék bevezetője, csillagászati és mate­matikai része, általános tudományos tétele­ket és Kecskemétre vonatkozó érdekes ma­tematika-földrajzi adatokat tartalmaz, ame­lyeket a szerző maga számított ki, részben saját mérései alapján. Megismerjük benne a város egét, a világtérben évenkint megtett útját, földrajzi koordinátáit és egyébb főkö­rökhöz való helyzetét. A koordinátákat le­hetőleg sok városban ineg kell határozni, a többiek számításával azonban más helyek leíróinak fölösleges lesz fáradni, azokat elég az országnak egy-két p mtjára vonatkozólag ismernünk. A fizikai résznek tartalma ellen­ben olyan, hogy hasonló leírásra szükségünk van Magyarország minden vidékére vonat­kozólag, ha hazánk földrajzát alaposan is­merni akarjuk. Kecskemét ebből a szem­pontból különös érdeklődésre tarthat számot. Mint a földrengések mutatják, az alatta fekvő rétegek nincsenek egyensúlyban s ez bírhatta rá Eötvös Loránd bárót arra, hogy itt is végezzen nehézségi méréseket. Egy­részt a természeti érdekességek, másrészt a magyar geofizika magas színvonalának köszönhetjük, hogy alig van Földünknek olyan vidéke, amelyről hasonlóan pontos ismereteink volnának, mint Kecskemétről. A többi fizikai tényezőkről szintén részlete­sen és alaposan számolt be Székány dr. Ha minden harmadik-negyedik városunk környékéről egy-egy hasonló leírás jelenne meg, kiegészítve oro-hidrografiai és antro­­pografiai szempontból, akkor Magyarország földrajzát jobban ismernők, mint bármely más államét. Dr. P. A. ***A*V**iiV»V<A*<»*itVW*i»«H**WW¥* Meghódított országunk. A szerb föld gazdasági értéke. a meghódított Szerbiáról általában azt hiszik, hogy szegény ország, amely tele \an terméketlen hegyekkel és erdőségekkel. Ez pedig egyáltalában nem úgy van, mert Szer­bia földjét gazdaggá teszik a természet ál­dásai, de a szerb nép nem igyekezett a föld gazdagságát a maga javára kiaknázni, a nép szívesebben foglalkozott a kényelmes állattenyésztéssel, ami azonban egymagában még nem tudja fenntartani mindazokat az állami kiadásokat, amelyekre elengedhetetlen szükség van. De azért Szerbia, kiviteli ke­reskedelmében az utóbbi negyven év alatt jelentős haladás mutatkozott. Amig 1862-ben kivitele csak 16 millió korona volt, addig 1910-ban 116 millió korona értékű árut szállítottak külföldre. Szerbiában a művelhető területnek csak negyedrészét művelték. Ez a magyará­zata annak, hogv például 1911-ben, a bal­káni háború előtt, Szerbiában 4 millió mé­ter mázsa búza, 6 és fél milliő méter­mázsa kukorica, 750 ezer métermázsa zab, fél millió métermázsa rozs és 1 millió mé­termázsa burgonya terrrfett. (Nálunk átlag 45 millió métermázsa búza, 12 millió mé­termázsa kukorica, 15 millió métermázsa árpa, 12 millió métermázsa zab és 60 mil­lió métermázsa burgonya termett.) Nagy mennyiségben termeltek kendert és lent is. Ezekből az adatokból könnyű már most ki­számítani, hogy milyen fölösleggel rendel­kezett volna Szerbia, ha az összes alkalmas területet művelik. Csak búzából négyszer­­annyi, azaz tizenhat millió métermázsa ter­mett volna! A szerb búza — amelynek főbb piacai béke idején; Sabác, Szemendria, Pozsarevác, Nis — jó minőségű, ha nem is olyan, mint a mi tiszamenti búzánk, de a román búzával teljesen egyenrangú. A szerb szilvatermés világhírű és a búzatermelés meg a sertéstenyésztés mellett Szerbiának ez hozta a legtöbb jövedelmet. Csaknem egész Európába volt szilvakivitele és az utóbbi időben még Amerikába is más­fél millió métermázsát vittek ki. A szerb szilvatermés négyféle alakban került piacra: aszalva, Íznek feldolgozva, mint friss gyü­mölcs és mint szeszfőzésre szánt anyag. Főbb piacai, melynek egyszersmind a szil­vatermő vidékek középpontja is: Belgrád, (Jbrenovác. Sabác és Prokulje. 1911-ben a szilvatermés 4 millió métermázsa volt. Ki­tűnő szőlőtermő vidék van* Negotin, Zaje­­csár és Szemendria környékén. Szerbia hegyei ma még legnagyobb­részt kiaknázatlanok. Bányászata fejletlen volt, pedig van íöbbhelyütt szene és vasa, a Morava völgyében pedig reze. a moravai rézbányákat belga és francia vállalkozók néhány év óta kezdték művelni, a napi ter­melésük 200—300 métermázsát tett ki. A valjevói kerületben Podgorác környékén van nagy rézbányaterület és vannak kisebb réz­bányák Kraljevó környékén is. Az ország három nagy szénbányája belga vállalkozók kezében volt a háború előtt, akkor évente két millió métermázsa szenet termeltek ki belőle. Ezüst, antimón és lignit is nagyobb mennyiségben van a szerb föld mélyében, ezek a bányatelepek azonban jórészt még kiművelésre várnak. A majdanpeki és rudna­­glevai vasércbányák feltárását a világháború akadályozta meg. A legutóbbi években vett nagyobb iendületet a vasutak építése is. Francia pénzen kezdtek épülni az újabb vasúti up­­nalak, amelyek között nagyszabásúnak ígér­kezett a Dunától az Adriai tengerig vezető vonal, mert a tenger felé terelte volna a szerb forgalmat. Zajecsáron át Knyazse­­vácig ki is épült 119 kilóméteres vonal, a Knyazseváctól Nisig terjedő vasúti pálya építése a háború kitörésekor megszakadt. Szerbia egész vasúti hálózata különben ma még nem több ezer kilóméternél. A szerb ipar fejlődését a közlekedésnek ez a hiá­nyossága nagy mértékben hátráltatta. Szerbiának hires sertéstenyésztése mel­­jett jelentékeny szarvasmarhatenyésztése is volt. Kivált ökrük volt sok, úgy hogy száz ökörre alig huszonöt tehén jutott. Régebben ebből való kivitelének túlnyomó részét ná­lunk helyezte el. Hasonlóképen nagy volt a szerb sertésbehozatal is. Hazánkba régebben 300 ezer sertést szállított Szerbia, de az utóbbi években alig százezer darabot. A nagymérvű sertéstenyésztésnek igen nagy előnyére voltak a sumádiai óriási tölgy- és cserfaerdők, melyekben a makkoltatás jófor­mán semmibe sem került. Juhai, kecskéi is szép számmal voltak (1910-ben 4 millió juh és háromnegyed millió kecske volt Szer­biában.) A szerb ipar az országot ellátni nem tudta és ezért külföldről vittek be nagy­mennyiségű szövetet, vásznat, kötött árukat, bőripari cikkeket, vasárukat és gépeket. 1911-ben 113 millió korona értékű árut vá­sároltak a szerbek külföldről. Szerbia tehát, amely maga sem szegény, a béke idején kitűnő piaca lehet a mi fejlettebb iparunk­nak, földje pedig kellően megművelve sza­poríthatja az Európa élelmezése számára szükséges gabonanemüeket. Kecskemét, február 7 A hadsegélyző bizottság ülése. A hadsegélyző bizottság kedden 8-án délután 5 órakor tartja rendes heti ülését a folyó ügyek elintézése végett. * A Protestáns Egyesület kávé­uzsonnája. A megszokott intim melegség­­séggel folyt le a Protestáns hgyesület tég­­napi kávéuzsonnája. Az érdeklődők zsúfolá­sig megtöltötték a hatalmas termet s a legnagyobb gyönyörködéssel hallgatták végig a pompásan összeállított műsort, melynek kiemelkedő pontja volt Faragó Bélánénak inelegszivvel, emelkedett gondolkodással, magas látókörrel megirt felolvasása a háború várva-várt végéről s tanulságairól. A közön­ség szűnni nem akaró tapssal nyilvánította háláját a lebilincselő előadásért. Megelőzőleg Fekete Béla énekelt s az ő ismert kitűnő hangjával gyönyörködtette az őt mindig örömmel hallgató közönséget. A zongoraki­­séretet Dávid Nándorné zenetanárnő látta el. Utánna Qyenes Tériké szavalt bájos köz­vetlenséggel, nagy tetszés mellett háborús verseket. Végül következett a zamatos kávé kaláccsal, édességekkel s a vendégek a leg­kitűnőbb hangulatban csak az este beálltával kezdtek oszladozni. * Tegnapi Felhívásunk ugylátszik érző szivekre talált Gyapjas István hadba­­vonalt tüzkárosult szerencsétlenül járt csa­ládja részére a mai délelőttön a következő újabb adományokat kaptuk: Dr. Hor­váth Mihályné 10 K. Móca Imre nyug. es­­peres-plebános 10 K. Bállá Erzsiké iskolás­leány gyűjtése 4 kor. 50 f., egy úri kisleány 5 Kor. * Az uj kenyérjegyek. A február 14-től. további négy hétre szóló kenyérje­gyek kiadása a mai napon megkezdődött. * Miniszteri leiratok. A kereskede­lemügyi minisztertől ma a városhoz leiratok érkeztek bizonyos bőrfajták készítésének, felhasználásának, forgalombahozatalának kor­látozásáról, továbbá a beolvasztásra és cso­magolt vas gyártására szolgáló ócskavas beszerzésének korlátozásáról. * Január hó bűnösei. A rendőrség bűnügyi osztályának vezetője, Fiivessy Imre h. főkapitány január havi jelentéséből a kö­vetkező közérdekű adatokat közöljük: Ja­nuár hóban 1Í3 bűneset, 2 öngyilkosság hozatott a rendőrség tudomására, mig de­cember hóban 97 bűneset és 2 baleset for­dult elő. Ekként a bűnesetek 16 esettel, az öngyilkosságok 2 esettel szaporodtak, a bal­esetek 2 esettel fogytak. Januárban a bűn­esetekből a belterületre 72. a külterületre 41 esik. Ezek közül januárban lett elkövetve 83, mig 3U eset az előző időben követtetett el, de most hozatott a rendőrség tudomására. a bűnesetek — minőségüket tekintve — a következők: Könnyű testisértés 2, súlyos tes­tisértés 4, becsületsértés 2, csalás 1, sik­kasztás 4, lopás 54, vagyonrongálás 2, hiva­tali visszaélés 1, gondatlan emberölés 1, személyes szabadság megsértés 1, orgazda­ság 2, királysértés 1, vétség összesen 75. Súlyos testisértés 1, emberölés 1. sikkasztás 2, lopás 30, rablás 1, magánlaksértés .'1, magzatelhajtás 1, hadiszállítás körüli vissza­élés 1, bűntett összesen 38. A 113 esetből a tettesek kipuhatoltattak 38 esetben, mig 24 esetben kipuhatolhatók nem voltak, 51 eset nyomozás alatt maradt. Nyomozott még a rendőrség az előző időkből nyomozó eljá­rás alatt maradt 50 esetben, miből a tettesek 28 esetben kiderittetek, 20 esetben kideriihe­­tők nem voltak. 1 eset nyomozás alatt ma­radt. Ezzel együtt nyomozás alatt maradt január hó végén 53 eset. A benyomozott esetekben 54 férfi és 41 nő vonatott kér­dőre, kik között rovott volt 14 egyén. Az elidegenített tárgyak értéke 16643 koronára rúgott, előkerült 3315 korona érték. * Elcserélt boa. A Kath. Leányklub teadélutánján tévedésből elcseréltek egy boát. A ruhatáros igen kéri az illetőt, hogy kicse­rélés végett hozza be kiadóhivatalunkba.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék