Kecskeméti Napló, 1916. március (5. évfolyam, 49-74. szám)

1916-03-01 / 49. szám

2. oldal Jibó'Remjai Jiapió 49. szám. Városi közgyűlés. A város t­. bizottsága kedden délelőtt tartotta rendes havi közgyűlését, melyen gr. Ráday Gedeon főispán elnökölt. Kevéssel 11 óra előtt az elnök meg­nyitja az ülést és kéri Stringovits aljegyzőt a polgármesteri jelentés felolvasására, mely­ből értesülünk, a liszt, a kenyér gondosko­dásáról a városnak. Faragó Béla interpellál a városi tejcsarnokban előforduló állítólagos visszaélések ügyében, amennyiben ott sokan nagy előnyökben részesülnek. Sándor István reflektálva az interpellációra kijelenti, hogy most már mindenki jeggyel kap s igy nem az előbbre tolakodók részesülnek előnyben. Sándor István külön kéri a t­. bizottság tagjait, hogy ha bármi közérdekű eljárást rossz irányú kritikával érint a közönség — ami több példa elmondásával sajnos oly gyakori városunkban — akkor igyekezzenek őket rábeszélni a tényről való meggyőző­désre és járjanak el a mende-m­ondára való adás és rosszindulatú elitélés előtt oly kor­rektül, mint azt Faragó Béla th. b. tag is tette. Ezután Csősz József th. b. tag kéri a főispánt a szölőbetegségek meggátlása érde­kében a kormánynál való szives közremű­ködésre, hogy a kilátásba helyezett 6 vag­­yon kékkövön kívül a küldöttségileg ké­rendő kékkő bocsáttassák Kecskemét ren­delkezésére. A­ főispán a legnagyobb kész­séggel vállalja, hogy a lelkére beszél a földmivelésügyi miniszternek s ha lesz tény­leg rézgálic, akkor Kecskemét minden bi­zonnyal előnyben fog részesülni. Grassely Miklós a lókapák beszerzését és közrebo­csátását ajánlja a polgármester és a tanács pártfogásába, minek módját a polgármester meg is találta s igy e kérés elintézését ki­látásba is helyezte. Több apró ügy elintézése után a köz­gyűlés rátér a tárgysorozat 32. pontjára: a központi választmány megüresedett a tagsá­gi hely betöltésére vonatkozó választásokra. Főispán a szavazatszedő bizottság elnökévé id. Szappanos Istvánt és tagjául Sárközy Lászlót és Horváth Jánost. A szavazatok le­adása és összeolvasása után elnök kihirdeti, hogy a központi választmányba Dr. Rapcsá­­nyi Kálmán dr. Váry István lett beválasztva egyhangú szavazattal. Végezetül Zimay Ká­roly tanácsnok, a jövedelmi adó első fokú megállapítására illetékes adófelszólamlási bi­zottság 2 rendes és póttag megválasztása tárgyában a minisztérium erre vonatkozó rendeletének eleget téve, rendes tagokul Héj­­jas István és Dr. Tassy József és póttago­kul Fleischmann Gábor és Bóka Péter meg­választását ajánlotta, mint a tanács határo­zatát, mit a közgyűlés tudomásul vett és ezzel a közgyűlés d. u. fél 1 órakor befeje­ződött. Hock János képviselő rövid beszéd­ben ismertette az özvegyek kívánságát — A bizalom és a remény hozta fel­­ ezeket a szegény asszonyokat Kecskemétről — mondotta. Megmagyaráztam már nekik, hogy ne sok reményt fűzzenek akciójukhoz, mert bizonyos dolgok keresztülvitele most lehetetlen. Ők azt panaszolják, hogy nagy anomália történik velük Amióta férjeik el­estek, kevesebb segélyt kapnak, mint ami­kor férjeik még éltek és harcoltak. Egy öz­vegy havi tíz korona segélyt kap, egy-egy gyerek pedig egy-egy koronát. Ebből meg­élni lehetetlenség. Hozzájárul a bajokhoz még az is, hogy az úgynevezett túlélvez­­ményt levonják a hatóságok, ami még ne­hezebbé teszi helyzetüket. Tisza István gróf: Az állami segély­hez még hozzászámítandó a katonai segély. Sajnos, ezeket elég késedelmes utalják ki. Egy özvegy: Kegy times uram! Van közöttünk olyan asszony is, akinek öt-hat gyermeke van. Hogy éljen meg az ilyen tizenhat koronából? Tisza István gróf: A hatóságokat már utasítottuk, hogy ne vonják le a többletet. Azonkívül utasítást adunk arra is, hogy a katonai segély előlegeztessék s ezeket az előlegeket csak később vonják le. A túlél­­­vezményt jövőben nem szabad levonni, a legsúlyosabb panaszokon segítettünk. Szűcs L.-né: Próbáltunk már a kecs­­­­keméti hadsegélyző hivatalhoz fordulni, de ott se segítettek rajtunk. Nem fordulhatunk senkihez, csak a magas kormányhoz. Tizsa István gróf: A Budapesten szé­kelő központi hadsegélyzőnek én vagyok az elnöke. Nekünk van egy kis pénzünk. Bi­zonyos kisebb összegeket talán innét is ki­utalhatnánk. A segélyek körül való anomá­liák egyik oka különben az, hogy a kor­mány rendeletei talán még nem érkeztek meg minden helyre és így egyes hatóságok még most is a régi alapon járnak el. Gon­doskodni fogok róla, hogy a kormány in­­tenciáról Kecskeméten is tudomást vegyenek. Tisza azután Szűcs Lajosnétot átvette az özvegyek kérelmét és eltávozott. Az öz­vegyek, akik mindvégig hálálkodva hallgat­ták, megéljenezték a miniszterelnököt,­­ a vetőmaggal tett kosarat a folyadékba, a­­ másik pedig két kezével bent a folyadékban dörzsöli azt és igy jól megmossa. A folya­dék felszínére került üszkös magvakat egy kis szita segélyével lemérjük. Az ilyen mó­don megmosott gabonát vékony rétegekben kell kiteríteni és megszárítani, ez az eljárás teljes védelmet ad kétszög ellen. Nagyon fontos dolog, hogy egy csep­­pel se használjunk több mennyiséget, mint amennyit fentebb mondottunk, vagyis min­den 300 liter vízre egy kilogrammot. Ha ennél erősebb oldatot készítünk, vagyis ha 300 liter vízhez több mint 1 kilogram for­matint adunk, akkor az megtámadja a mag csi­aképességét és esetleg teljesen meg is ölheti a magot. Az előírás szerint készült folyadékban csávázott mag sem csiraképes­ség, sem élvezhetőség tekintetében kárt egyáltalán nem szenved s a csávázott, de elvetésre nem­ került magot nyugodtan le­het emberi vagy állati táplálékul használni. Ezzel a csávázással azonban nemcsak a könszög pusztul el, de egyéb kártételek ellen is megóvjuk a vetőmagot. Az árpán és zabon egy penészgomba is szokott lenni, amely főleg az árpára veszedelmes és főleg annak levelein mutatkozik kártétele, ameny­­nyiben ott hosszú, barna sávok képződnek. Rendszerint már a csírázás kezdetén meg­lepi az árpaleveleket, miért azok fejlődésük­ben visszamaradnak s magot egyáltalán nem hoznak, vagy csak apró szeműt és keveset. De a felsorolt növényeken kívül a pa­­szulyt, a lóheremagot is érdemes formáim­nál csávázni; a paszulyon is van egy pe­nészgomba, amely ha elhatalmasodik, na­gyon csökkenti a hüvelyképződést s a ma­got foltossá teszi, tehát értékét csökkenti. A lóherének pedig az úgynevezett fekélykór betegségét akadályozhatjuk meg a formatin­ban való pácolással. Ez a penészgomba a lóhere szárában mély és besüppedő foltokat okoz, miért az erősen megtámadott növény elszárad A lóherének ez a betegsége nálunk még kevésbé ismert, de némely vidékeken már két év óta jelentékeny károkat okozott, a most felsorolt betegségek gyakorias­­sága tehát indokolttá teszi, hogy a tavaszi vetőmagvakat is elvetés előtt pácolásnak vessük alá, sőt alkalmazzuk ezt az eljárást a lucerna, csillagfürt, cukor- és takarmány­­répa vetőmagjánál is, mert ezáltal számos oly betegséget kerülünk el, amely termése­inkben egy tizedrész, vagy ennél is nagyobb kárt okozhat. Megtehetjük ezt annál is inkább mert, miként az elmondottakból kitűnik, ezen csávázási eljárás nemcsak rendkívül egyszerű de nagyon olcsó is. A kecskeméti hadiözvegyek Tiszánál. A napokban jeleztük, hogy Kecske­mét nehéz helyzetben levő hadiözvegyes küldöttséggel járul a miniszterelnök elé, hogy a havi 14 korona özvegyi nyugdíj helyett, legalábbis addig, amíg rendes fog­lalkozáshoz jutnak, az előtt élvezett, de fér­jeik hősi halála folytán elvont hadisegély­ben részesüljenek. A küldöttség tagjai, számszerint 17-en a fáradhatatlan Szűcs Lajosnénak vezeté­sével vasárnap délután indultak Budapestre, ahol Hock János városunk egyik képvise­lőjét kérték fel a küldöttség vezetőjéül. A küldöttség a kupolacsarnokban he­lyezkedett el s Gróf Tisza Istvánt várták. Hock János az ülésteremben fölkereste Ti­szát és értesítette, hogy a hadiözvegyek óhajtanak eb­be járulni, a miniszterelnök azonnal késznek nyilatkozott arra, hogy a küldöttséget fogadja s az ülésszakot bere­­kesztő királyi kézirat feld­odlása után nyomban a kupolacsarnokba sietett. — Adjon isten! — mondta magyaros melegséggel a miniszterelnök és érdeklődve fordult a feketeruhás asszonyok felé. Védekezés az üszög ellen Nálunk általánosságban elterjedt nézet, hogy az üszög csak a búzában tesz kárt. Igaz, hogy az üszög által búzavetéseinkben okozott kár óriási nagy s évente nem keve­sebb, mint 6—7 millió méter mázsa búzára tehető, de az is igaz, hogy az üszög az árpa, a zab, a köles, muhar és cirok termé­sében is nagy károkat okoz ugyannyira, hogy ha ezeket a károkat összevetjük, meg kell ütközni azon, hogy a magyar gazda ez ellen a sok-sok milliót kitevő kár ellen alig védezik. Ha csávázza is őszi búza ve­­tőmagvait, de már senkinek sem jut eszébe a tavaszi vetőmagvakat is csávázni, holott ezek éppen úgy rászorulnak a csávázásra, mint az ősziek. Nem lehet ma arról szó, hogy rézgáliccal csávázzunk, mert erre a célra rézgálic nem áll rendelkezésünkre. Van azonban egy éppen olyan jó, vagy még ennél is jobb csávázószer, az úgyne­vezett „formaldehid“ (röviden: formalin), amely kellő hígításban a magra tapadó üsz­­köt tökéletesen megöli. Ez a formalin kereskedésben nem tiszta állapotban, hanem 40 százalékos hí­gításban kapható. Ebből 300 liter vízhez egy kilogrammot kell adni, többet nem is szabad, amit ha jól összekevertünk, kész a csávázószer. Miután pedig a formalin igen olcsó anyag és kilogrammja csak 1 korona 85 fillérbe kerül a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (Budapest, V., Alkotmány­utca), a csávázás elenyésző csekélységbe kerül, amennyiben a három hektoliter fo­lyadék elegendő 10 hektóliter búza vagy egyéb anyag eszávázására. Ebben a folyadékban mosni kell a vetőmagot; legjobb erre a célra zsákvá­szonnal bélelt 2 darab fűzfakosarat hasz­nálni, amelyek mindenikébe 12—15 liter búzát öntünk. Az egyik munkás belementi MAPI HÍREK. Kecskemét, 1916. február 29. * Személyi hír. Gróf Ráday Gedeon főispán a d. e. 10 órakor a th. bizottsági közgyűlésre Kecskemétre érkezett. * Eskütétel. A központi választmány két uj tagja, dr. Váry István és Rapcsányi Kálmán ma tették le esküjöket a polgármes­ter előtt. * A kuructéri Kath. Leányegyesület vasárnap délután tartotta meg a tíz pontból álló farsangi kabaréját. A Kath. Egyház dísz­termét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség és miután a kissé később megje­lentek közül igen számosan helyet már nem kaphattak, a kedvesen összeállított teljes műsort márc. 2 án, csütörtökön délután 6 órai kezdettel ugyanott megismétlik. Belépti díj 40 fillér. Az egyesület vezetősége e ka­baré jövedelmét a Vöröskereszt nemes cél­jaira fogja átadni. * Kérjünk fegyenceket gazdasági munkára. Annak idején közöltük, hogy a gazdák mezei munkák elvégzésére fegyence­ket kaphatnak. A jelentkezési határidőt a fő­ispán csütörtökig meghosszabbította, s azért, akiknek munkásra szükségük van, még je­lentkezhetnek a városházán. Megjegyezzük, hogy a fegyencek munkája sokkal többet ér a foglyokénál.

Next