Kecskeméti Napló, 1916. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1916-04-01 / 75. szám

75. szám kecskeméti csapja 3. oldal m­ getés, mire a központ bontja a kapcsolást és így akár a másik pillanatban már újra kérheti a központot más kapcsolásra bárme­lyik b­eszélő fél. Ha már most nem is je­lentkezik a felhívott a központ kapcsolása és másodszori felcsengetése után sem, akkor legjobb ha a felhívó egy rövid lecsengetés­­sel szétkapcsoltatja magát, mert így pár perc múlva újból felkérheti azt, kivel beszélni óhajtott. Fő az, hogy a csengetésekre nagyon vigyázzunk, mert minden egyes csengés megannyi útbaigazító jelzés a­ központ részé­re. Így tulajdonképpen egyszeri beszélgetés­nél a fölhívó kétszer (felhívás és lecsenge­­téskor) és a fölhívott egyszer csengessen a lecsengetéskor. Minden többi közbeeső csen­getés a lecsengetést jelzi és igy ne csodál­kozzunk, ha beszéd közben a központ szét­kapcsol, vagy kénytelen a figyelőt szétbon­tani és meghallgatni, hogy beszélnek-e, mely eljárás nemcsak hogy nagyon fáradságos neki de még ráadásul meg is gyanúsítják, hogy hallgatja a beszélgetést stb. Eltekintve attól, hogy a sok fölösleges és ideges csengetésekkel csak egymás fülébe csengetünk és hogy a központi kapcsoló kö­zeg a füléhez erősített kagylón állandóan kénytelen élvezni a hiába való csengetése­ket — mint fentebb is említettem — csak a folytonos félreértésekre ad okot, amiknek folyománya az, hogy folyton hadilábon ál­dunk a központtal és ők velünk. Pedig ezek után világosan láthatjuk, hogy neki van gaza. Amellett az össze-vissza való csengé­ss által beszélni sem tudunk úgy és olyan gyorsan, mint ahogy szeretnénk és lehetne és még ebből kifolyólag a postafőnök is meg van terhelve a gyakori panaszok elintézé­sével. Belátja a postafőnökség és lássuk be mi is, hogy a telefonkapcsolónk nem a leg­­modernebb módszerű, de a leírt módon való használattal azért épp úgy megfelel a cél­nak, mint a fővárosi kapcsoló. Vigaszul csak azt adhatjuk az előfize­tőknek, hogy az új postapalota felépítésével Kecskemét m­ég a fővárosi kapcsoló készü­léknél is tökéletesebb módszer­t fog kapni, hol mindjárt az előfizető maga kapcsolhatja magát azzal, kivel beszélni óhajt. Tehát tü­relem addig is. Fő az, hogy ne csengessünk többször, mint a­hogy kell és akkor min­den jó lesz. —ver.— NAPI HÍREK. Kecskemét, 1916. március 31. Dr. Künsztler Károly : Fáj a szivünk, mikor e nevet kiírjuk, mert birtokosa váratlanul tűnt el az élők sorából. Künsztler Károly városunk kir. tanfel­ügyelője meghalt. Hűlt teteme még ott nyugszik Budapesten, hol váratlanul érte a halálnak senkit sem kímélő keze, de szel­leme ott van már az igazságos Biró előtt, aki számadásra von minden halandót földi sáfárkodásáról. Véges elménk az örök igazság ítéletét nem ismerheti meg, de nem is nyúlhatunk avatatlan kézzel ahhoz a mérleghez, mely­nek csészéibe az isteni igazságosság erénye­inket és gyarlóságainkat rakja. Egyet azon­ban nyugodtan mondhatunk Künsztler Ká­roly ravatalánál, hogy szerette Istenét, sze­rette hazáját! Szerette Istenét, egyházának hűséges tagja sőt egyik vezérférfia volt. Lelkének alaptónusa a keresztény felebaráti szeretet volt. Hűséges protestáns volt, az elfogult­ság, a türelmetlenség minden árnyalata nélkül. Társadalmi életében nem ismerte a vallási válaszfalakat. Érintkezett azokkal, akikhez szíve vagy becsülése vonzotta, igen jól tudván azt, hogy ugyan azon társada­lomban élő embereknek csak kölcsönös megbe­csülés és türelmességgel lehet a köz javára hasznosan munkálkodni. Szerette hazáját, nem mellverő hangos szeretettel, de szerette tettekkel, ha kellett áldozatok árán. Hivatalos kötelességeit lelkiismeretesen teljesítette. Illetékes minisztériuma részéről teljes elismerés kísérte egészen a múlt évig, amikor megtörtént sajnálatos áthelyezése, de még ennek indokolására sem tudtak semmi mulasztást felhozni ellene, első volt előtte a magyar tanügy, melyet nem akart áldo­zatul dobni sem a politika áramlatának, sem a személyes stréberkedésnek, sem a személyes elfogultságnak. Fedhetlen lévén, az igazságot mindig megmondta bárkivel szemben. Két fiút adott a magyar hazának, kik közül az egyiket bénává roncsolta az ellen­ség gyilkos lövege, akinek látogatására tette meg utolsó útját és ott halt meg rajongón szeretett hős fiának közelében. Szeretnénk Künsztler Károly síremlé­kére e néhány szót véselni: „Jó keresztény, ha magyar és gondos családapa volt“! * * * Egész városban mély megdöbbenést s őszinte, általános részvétet keltett dr. Künsztler Károly kir. tanfelügyelőnek tragé­diája. A Kecskeméti közélet egyik legszilár­dabb jellemű törhetetlen elvű, megalkuvást nem ismerő oszlopos tagját vesztette el azon tragikus szerencsétlenség által, mely a budapesti Tanítók Házában játszódott le. Nekünk, akik közelebbről ismertük életkö­rülményeit, a közel­jövőre vonatkozó fon­tos intézkedéseit, terveit, feltétlen meggyő­­zésünk, hogy halálát végzetes szerencsétlen­ség okozta, annyival is inkább, mert leve­let sem hagyott hátra. Dr. Künsztler Károly tegnapelőtt a legnyugodtabb hangulatban távozott Kecs­kemétről, hogy az egyik fővárosi kórházban levő súlyosan sebesült fiát meglátogassa. Éjjelre a Tanítók Házában szállt meg. A portásnak meghagyta, hogy reggel 7 órakor keltse fel. A szolga reggel be is zör­getett az ajtón, választ azonban nem kapott. Azonnal jelentést tett Kapy Rezsőnek, a ház igazgatójának, aki a gépésszel feltörette az ajtót s ott találták a tanfelügyelőt ágya előtt — holtan. A szoba tele volt lámpagázzal. Azonnal értesítették a mentőket, akik azon­ban már csak a halált konstatálhatták. Kétségtelen, hogy tragikus, végzetes szerencsétlenség történt, öreg ur nem értett a gázlámpa kezeléséhez s a csapot nyitva felejtette. Ugy látszik az erős gázszagra álmából felébredt s menekülni akart. Aszthmás tü­deje azonban elfulladt s amint az ajtó felé tartott, elájult s rövidesen kiszenvedett. A fővárosi rendőrség nyomozást indí­tott aziránt, hogy nem-e a szolgaszemélyzet gondatlansága ok­zza-e a szomorú szeren­csétlenséget. Holttestét családja minden bizonnyal hazaszállittatja.­­ * Személyi hír. Bogáth Emil altábor­­nok hadtestparancsnok városunkba érkezett és ma délben látogatást tett Sándor István polgármesternél. * A főispán Kecskeméten. Gróf Rá­day Gedeon főispán ma délelőtt városunkba érkezett hogy a th. közgyűlésén és bizottság ülésén elnököljön. * Hadsegélyző bizottság gyűlése. A Kecskeméti Hadsegélyző Bizottság gyű­lését április havától kezdődőleg kéthetenként tartja és pedig minden hó első és harmad­i hetében kedden délután 4 órakor a városi székház bizottsági termében. * A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság ma délután tar­totta rendes havi ülését a főispán elnöklete alatt. * Rákóczi pályázat. „ A föld népének részvétele 11. Rákóczi Ferenc szabadsághar­cában“ című s 1916. évre kitűzött városi pályatételre a lejárati napig két pályamunka érkezett be. * Szabályrendeletet kérnek. Temes­vár ma érkezett átiratában az iránt kereste meg a várost, hogy az esetleg fenálló ház­bér fillér szabályrendeletet a város küldje meg részére. * A Jótékony Nőegylet hangversenye A „Kecskeméti Jótékony Nőegylet“-nek szom­baton és vasárnap este a városi színházban a helybeli rokkant katonák alapja javára rendezendő hangversenye a legteljesebb er­kölcsi és anyagi sikerrel kecsegtet, ennek oka részint az az elismerés, amellyel a nagy­­közönség a Jótékony Nőegylet munkálkodá­sát kíséri és honorálja ; részint pedig a vál­tozatos és nívós programm, amelyet a ren­dezőség ez alkalomra összeállított. Az esté­lyen a régi s már előnyösen ismert műked­velők is fognak szerepelni, akik a próbák után ítélve egy csapásra fogják a közönsé­get meghódítani. Röviden közöljük még, hogy az első este programját Farkas Irénke pro­lógja, dr. Meczner Sándor kedvelt tilinkó­­játéka, Mihó Iduska sok gyönyört keltő ének­száma, egy-egy felvonásos vígjáték s látvá­nyos kép fogják alkotni. Roppant nagy ér­deklődéssel tekintenek Fazekas Gyula egy felvonásos „Beszéljen a mamával“ című bo­hózata iránt, amely sok kacajt, derültséget lesz hivatva kelteni. „Tavasz ébredése“ című élőkép s benne Kis Hajnalka táncjelenete méltóképpen fejezi be a tartalmas program­­mot. Jegyek még korlátolt mértékben kapha­tók Réthey Ferenc üvegkereskedésében. * Titkárváltozás a moziban. A Kecs­keméti Városi Mozgóképháznak 2 és fél éven át volt ügybuzgó titkára. Gerőffy J. Béla a tegnapi naptól kezdve állásától megvált s Egerbe távozott. Helyét Sebestyén József foglalja el Egerből. A távozott titkárnak sok érdeme volt a helyi mozgóképház körül, a melyeket főleg jótékonycélu műkedvelői elő­adások alkalmával tanúsított, nagy ambíció­jával érdemelt ki. — az új titkárt szintén a legjobb hírek előzik meg, úgy, hogy ez a személyváltozás nem lesz hátrányos a mo­zira nézve. * A bevonulás elhalasztása. Ma ér­kezett honvédelmi miniszteri távirat szerint azok a gazdálkodók akik február 29-ig kér­vényüket felmentés iránt beadták s arra még eddig válasz nem érkezett, április 5-én nem vonulnak be s az illetékes hatóság engedé­lyének elnyerése után itthon maradhatnak. Ez a rendelkezés, melyre vonatkozólag bő­vebb felvilágosítást a város katonaügyi osz­tálya ad, csupán a mezőgazdákra vonatkozik. * Választmányi ülés. A Kecskeméti Vadásztársaság választmánya 1. évi április 2. napján (vasárnap) délelőtt 11 órakor a városháza bizottsági termében ülést tart. Tárgy az 1915/16. évi zárszámadás és az 1916/17. évi költségvetés megállapítása. * Szerb fogságban elhaltak. A Ha­difoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal közlése szer­int Miklós György 29. honv. gy. e.-beli közlegény s Tóth István 29. honv. gy.­e.-beli közlegény fogságban elhaltak. * Hősi halál. A 29. honv. gy. e. pót zászlóaljától érkezett hivatalos értesülés sze­rint hősi halált haltak. Márton István (szül. 1880.), Faragó János (1876.), Diós Pál (1885), Kis Sándor (sorozták 1900-ban), Szentkirály János (1880.) * A márciusi adózás. A város adó­pénztárába március hónapban 257075 ko­rona folyt be. Ebből 234135 korona az ál­lam által utalt rokkant és hadisegély volt. Egyenes adóra mindössze 19288 kor. 38 fill. esett a fenmaradt néhány ezer korona pedig a mellékadókra. Egy ellesi cikk, mely több, mint tíz év óta nem drágult meg , a valódi Yes-szappan Ára 1 korona 50 fillér. Legtökéletesebb és legkellemesebb illatú pipere-szap­pan, mely minden házban nélkülözhetetlen. Yes púder 1, 3,5 kor. dobozonként. Yes-krém 3 kor. tégelyenként. Mindenütt kapható. ~W| Magyarországi főraktár: ERÉNYI BÉLA Diana gyógyszertára Budapest, Károly­ körút­­.

Next