Kecskeméti Napló, 1916. november (5. évfolyam, 208-219. szám)

1916-11-03 / 208. szám

2. oldal Kecskeméti Napló 208. szám. n vVW^VWVlfftVrvVTWVWW*if' .IVVVVVVVVVVWVVi fV fft A'Vv*irV^rr^-*^VWWV*VYtirii*'Al*ii*i*i*i*i*«*ii*r* i* Ai 1*11*11*1'**1*1 1*11*i *i*i* i*1 ll»i*i iVi^*iVi*i'*i‘ Halottak ünnepe. A katholikus egyház e kegyeletes, régi szép ünnepét az egész világ küzdő, vérző, szenvedő népei megukévá avatták. A halot­tak napjának fenséges misztikuma megihlette minden népek, minden felekezetek lelkét. Érezzük azt a hatalmas, ellenállhatatlan kap­csot, amely a vérözönlés idején az élőket össze­fűzi azokkal, akiknek a sors hatalma a többiekért való életfeláldozást adta osztály­részül. Ez a nagy, soha nem gyöngülő ka­pocs a kifogyhatatlan, hála­s örök kegyelet azok iránt, akik a hősök mártírhalálával ál­dozták nekünk ifjú s férfi életüket. Ez a kifogyhatatlan hála, kegyelet ülte ünnepét tegnap az egész világon. A szeretet virágai eljutottak a kárpáti bércek közt rej­tőző 200 ezer sírhoz, a doberdói, wolhyniai, galíciai halálmezőkre. Az egész ország kü­lönös megindultsággal rótta le elesett hőseink iránt e szent kötelességet. Kecskemét hazafias­­lelkületű népe pedig mondhatjuk példát adó impozáns keretekben szentelte ezt a napot a hősök emlékének. Délelőtt folyamán a kegyesrendi főgim­názium növendékei Katona József sírjának megkoszorúzása után a Szentháromság teme­tőben levő hősök sírjánál tartottak ünnepélyt. Délben a Kecskeméti Dalárda rótta le a ke­gyelet adóját a hősök szellemének. Díszes, előkelő publikum gyűlt egybe s a Dalárda és a 94-esek zenekarának igazán szép, mű­vészi számai mellett Sándor István polgár­­mester emlékbeszéde alkották a programmot. Gyönyörű, impozáns volt az a mélyen megható ünnepély, amelyet a katholikus egy­ház s a helyi katonai hatósággal karöltve szentelt a Szentháromság temetőben pihenő hősök emlékének. a temetőben nyugovó hősök sírját va­lóságos virágerdővé varázsolták a katholikus Leánykörök s kath Leányklub s a Nővédelm Missió jólelkű leány és hölgytag­jai. Ezrekre menő közönség töltötte meg a Szenthárom­­sági temetőt. Kivonult a kecskeméti helyőrség a tisztikarral, Schlichting ezredes s Prohászka őrnagy vezetése alatt. A városi tanácsot Papp György és Mészáros József képviselték. Pont 4 órakor nyitotta meg az ünne­pélyt a 94-esek kitűnő zenekara, elsőrangú művészettel előadott gyászdarabbal. Utána a 94-esek legénységéből alakított alkalmi ének­kar gyönyörű gyászdalokat énekelt. Ezután Révész István prelátus lépett a gyönyörűen fölvirágozott emelvényre s a kö­vetkező könyeket fakasztó fohásszal rótta le mindannyiónk háláját a hideg sirhantok lakóinak. Nyugvó hős katonák! Dicső mártírok! Eljöttünk ismét sírjaitokhoz magyar ha­zánk dicsőséges mártírjai, hogy imádkozzunk örök boldogságtokért, hogy könyet hullas­sunk, virágot tűzzünk keresztjeitekre azok nevében is, akik ma este ott valahol messze­­messze siratnak titeket s akiknek sírotok he­lyett cserébe talán egy-egy kecskeméti hős­nek sírja jutott. Itt vannak szerető bajtár­saitok is, hogy leróják hódolatuk adóját sir­­kantjaitok előtt, amelyek a hazaszeretetnek, hősi vitézségnek csodás iskolái lesznek min­denkoron. Bár egész itt a Szt.-Háromság temető­jének az a táblája még­is egy kis város im­már gyászsirotok sokasága, egy kis erdővé lett hantjaitok virága, egy kis patakká lenne sírotokra hulló kertyeinknek árja. De hová lett, hová tűnt el sírotokról e sz. estének ezerfényü lángja? Hiszen így halottak estéjén a koldus is mécset gyújt szerette sírjára. Megirigyelte ezt is, kioltotta ezt is a háború lelketlen sötét szelleme, mely nem tűri a derűt, a fényt s mely azt akarta, hogy ha már sötét a csatatér borzalmas szenve­déseivel, ha már sötét a feldúlt családi ott­hon árvaságával. Én már sötét itt hagyott atyá­tok, anyátok hitvesetek és gyermekeitek szive bánatos, mélységes fájdalmával, legyen sötét a halottak estéje, a hősök sírja is. De vigasztalódjatok, ez a sötétség nem sokáig tart, mert amint halhatatlan telketek­nek a „Lux perpetua“ az örök világosság fé­­nyeskedik, úgy mostan sötét sírotokat is fényözön veszi körül nem sokára. Oh, mert átfogja lelkünket az az édes sejtelem, az a boldog remény, hogy pirkadni fog nem sokára, hogy közelget az az epedve várt nap, amelyen allelujás érzelmekkel sietünk sírotokhoz, hogy örömittasan kiáltsunk le annak mélységébe: „Testvérek győzött a magyar! Testvérek szabad a magyar! Test­vérek, hős mártírok, a magyar szabadságért titeket áld örökre minden magyar!“ ... és akkor a sötét sírokat nem csak hálás szere­tetünk lángoló tüze veszi majd körül, de körül övezi a magyar szabadságnak az áldott, sz. békének glóriája is. Gyászoló híveim ! E sz. reménytől meg­telt lélekkel keressünk fel gondolatban a világ szétszórt tájékain minden sírdombot, amely alatt magyar hősnek szive pihen és leborulva hőseink szentelt porai fölött szi­vünk egész melegével imádkozunk. Élők s holtak hatalmas Istene, kinek védő karját csodásan érzi félvilággal küzdő magyar nemzetünk, óh küldj fényt e mártír sírokra, óh küldj fényt szenvedő lelkünkre! Óh add meg az itt nyugvó hősöknek az örök nyugodalmat, nekünk meg az igaz békét a mi Urunk Jézus Krisztus által Ámen. Kecskemét, 1916 nov. 1. A prelátus szivek mélyére szóló fohásza után ismét az énekkar, majd a zenekar inter­pretáltak szebbnél-szebb gyászdalokat. A feledhetetlen szép ünnepély után az ezrekre menő közönség bejárta a hősök pi­henő helyét s valósággal virággal borította be a sírokat. Majd kigyultak az örök vilá­gosság megkapó szimbólumai, az imbolgó fényű kis gyertyácskák. A kegyeletes lelkű nép hozta az ismeretlen hősöknek. Mert a hála, a szeretet nem ismer akadályt, hiányt akkor, amikor a szívekből fakadó szent érzé­sek törnek utat maguknak a külső megnyi­­atkozásban. Kecskemét­ 100 goldon felöli birtokosai. Bende László adótelekkönyvi nyilván­tartó most állította össze a kimutatást Kecs­kemét 100 holdon felüli birtokosairól. A ki­mutatás szerint 165 olyan kecskeméti birto­kos van, akiknek földbirtoka meghaladja a 100 holdat. Névsoruk a következő: 106 holdon felüli birtokosainak név­sora 1916. október hó 31-én. Apolló Iro­dalmi R.-t. Budapest, Apró János V. Csong­rádi­ utca 24., Balogh János I. Kisfaludy-u. 21., özv. Bánó Gergelyné 1. Dobó-u. 11., Baranyi László VII. Egressy-u. 4., Bartha Gergely 11. Kőhid-u. 15. Bánó Antal HI. Gáspár A.-u. 11., Bencsik Boldizsár örök I. Gamjanich-u. 1 , Beretvás Pál I. Katona József-tér 3., dr. Knndfeld Lajos Kiskunfé­legyháza, Bodri Béni, Borbás Béla, Bódogh Ferenc, dr. Bóka Béla, dr. Braun Lajos Baracs Fejér- m., Breuer Gusztáv, Budapest Titai h. é. vasút, Csabai János, Csabai Mi­hály, Cseh György, Csendes Sándor, Csorba László, Csorba Mihály örök, Csősz Imre, Danics István, Dékány Imre, Demján György Dömötör Sándor, Dragoslovich László, Első Kecskeméti szőlő és gyüm. term. szöv., Egri székes káptalan, Farkas József, özv. Fazekas Józsefné, Fazekas Sándor és Zsuzsanna, Fe­­rency Ida, Fürst Jenő, Gál Dezső, Gál Sán­dor, Görög Mihály őr, özv. Gyenes£ Elekné, Gyenes Imre, Gyenes István, B. Gyenes Sán­dor, Győrffy Balázs, ifj. Győrffy János, Győrffy József, Hajnal Hamar János, Hajnal Hamar László, Hajnal Hamar Sándor, Halász Mihály, Héjjas Ferenc, özv. Héjjas Istvánná I., Héjjas István I., Héjjas József IV., Héjjas Mihály I., özv. Héjjas Pálné, Hollósy Zsig­­mond, Horváth Béla, Jenei István, özv. Je­nei Lajosné, özv. Juhász Gyuláné, Juhász József, dr. Kamrás J­zsefné Komárom, özv. Kara Pálné, Kecskeméti Egy. Gőztésdagyár R. -t., Kecskeméti Kegyestarutórend, Kecske­méti Mihály, Kecskeméti Reform. Egyház, Kecskeméti Róm. Kath. Egyház, Kecskemét r.-k. plébános földje, Kele István, Kele Pál, Kelő Mihály, özv. Keresztes Já­nosné, B. Kis Aladárné Nagykőrös, dr. Kis Béla, Kis Ferenc, H. Kis István, dr. Kiss János, özv Sz. Kiss Mihály­né, özv. B. Kiss Mihály­né, Kiáber Mór, Knaule Lajosné, Koncz József, özv. Kovács Andrásné, Sv. Kovács Dániel S. Kovács Gábor, ifj. Sv. Kovács István, Cs. Kovács János, özv. S. Kovács Józsefné, özv. Sz. Kovács Józsefné, S. Kovács Kál­mán, ifj. M. Kovács Károly, S. Kovács Mi­hály, Kovács Sándor, özv. Sv. Kovács Sán­­dorné, Sv Kovács Sándor, Kőrös János, Kra­­tochvilla Aurél Czegléd, Laczi István, Lázár János, Losonczy László, özv. Lázár Sándorné M. kir. állami Miklós szőlőtelep, M. kir. államvasutak, Marozsi Ferenc, Mester László Mészáros József, Mónus László, Muraközy Gyula, özv. Muraközy Jenőné, özv. Mura­közy Józsefné, Nagy András, Nagy Elek, ifj. Nagy István, Nagy Lajos, V. Nagy Mi­hály, Nyirádi László, Nyúl Pál, Olasz Sán­dor Nagykőrös, Országos Elmegyógyintézet Ötvös István, Ötvös János, özv. Paksi Lász­­lóné, ifj. Pataki Antal, Patonai Pálné Nagy­kőrös, Pátkai Lajos, öz. özv. Pető Mártonná, ifj. Poór István, Poór Mihály, Poór Sándor, Sándor György, Sándor László, Sárközy Pál Simonyi Gábor, Szabó Balázs, Szabó Ferenc dr. T. Szabó Győzőné, Szabó János, S. Szabó János, Szabó Sándor, id. Szappanos Elek, Szappanos István, ifj. Szappanos Ist­ván, Szappanos János, özv. Szekér Sándorné Szelei Imre, Székely Lajos Lajosmizse, Szőke Mihály, Szőke Mihály, Szőlőtermelő R.-t. Tamárki Gedeonné, özv. Tatay Jenőné, Tóth Pálné, özv. id. Sz. Varga Jánosné, Varga József, Varga Lajos, Varga Sándor, özv. Vágó Lászlóné, Végh Gergely, Végh Imréné Zaboretzky Ferenc, Zombori Imre, özv Zombory Lászlóné. * Világítás-megváltás. A halottak estélyi világítás megváltására Hegyesi Ist­ván a hadi árváknak, Orbán Nándorné pe­dig a Vöröskeresztnek 10—10 koronát ado­,­mányoztak lapunk útján. Rendeltetési helyükre juttatták.

Next