Kecskeméti Napló, 1917. február (6. évfolyam, 14-25. szám)
1917-02-02 / 14. szám
VI. évf. 14. sz. Araef ill. Péntek Kecskemét, 1917. február 2 Előfizetési értk:r ..... Megjelenik minden héten háromszor Vidékr. ,«*, Független politika!lap% hétfőn c8i»örtökönés szombaton délután. . Ji. ?Z._ Ffi.1 irr. . Jt.iS.__ d Z 9 r R 6 S Z J Ö S 9 g 9 S k 13 d Ó h i V 3 f a I »4 t*n .... ff fii irr. .... S— ^ Széchenyi-tér 1 sz. — Ttifonnim: 274 Felelős szerkesztő: DlOSZEGJfjJ JQZ&EF “ c „ w ^", “ tfy uéo O y » Ji t S Ji á t JH £ T / J{ /} p C 0" Itphiidó Urem I i JJJmunka Szerepe és fontossága Munkabíró férfiaink majdnem mind a harctéren teljesítik életüket kockáztató, nehéz feladatukat. Csak a nők, a férfiak közül pedig többnyire az öregek és gyermekek maradtak itthon. Kapnak ugyan a gazdák kisegítésére, rövidebb időre, nagyobb munkaidőben pedig mintegy 50000 katonát és körülbelül 300000 foglyot, de ezek a hiányzó négy millió erőteljes magyar férfi munkáját nem képesek pótolni. Különben a kisegítők nagy része a gabonatermelő nagyobb birtokosokhoz kerül, hogy a mindennapi kenyér legyen biztosítva, mert táplálkozásunkban a mindennapi kenyér biztosítása az első. Ezért imádkozunk a Miatyánk-ban is. Magunknak, akik itthon maradtunk, kell tehát a munkához fogni. Ebből az igazán háborús munkából nem szabad magát kihúznia senkinek, aki még mozogni tud. Legyen öreg, vagy gyermek, úrinép vagy földműves vállalkoznia kell, mindenkinek a mindnyájunkat föntartó és az éhenhalástól megmentő termelési munkára. Épen a főzelék növények tenyésztésénél és az apró marha gondozásánál igen sok olyan munka van, melyet a gyermekek és az öregek egészen jól elvégezhetnek. De különösen a sok javakorú nőnek van fontos és döntő szerepe a háborús munkák elvégzésében. E tekintetben — hála Istennek — vannak vidékek, vidékünk is hol az itthon maradt hitvesek és a felnőtt leányok a gazdaságban majdnem minden férfimunkát elvégeztek eddig is a háború óta is ernyedetlen szorgalommal igyekeznek minden általuk meghirt munkát végezni ma is. Dicséret nekik és elismerés. Van azután ebben a jó földjéről híres magyar Kánaánban sok olyan vidék is, ahol a harcban küzdő férjek feleségei — a hadisegéllyel támogatva — eddig nem nagyon serénykedtek még az általuk jól elvégezhető gazdasági munkákban sem, sőt a háború óta dologtalanabbak lettek, mint azelőtt. Egyáltalában a magyar alföld nagy részén körülbelül egy millióra tehető a száma azoknak a földművesosztályhoz tartozó asszonyoknak, akik — régi elvük szerint — férjhezmenetelük után már megszégyenítőnek tartják a munkát és úgy vélekedtek, hogy őket most már kötelesek eltartani — dolog nélkül is. Ezek az egész délutánt a ház küszöbén, tereferéléssel szokták eltölteni, mialatt házikertjüket a dudva veri föl. Egymillió erős, munkabíró, de henyélő nő! Még kimondani is borzasztó. Mily sikert tudnának ezek fölmutatni, ha csak házikertjeiben zöldség és főzeléknövények termesztésével foglalkoznának. Saját szükségleteit bizonyára egészen előállíthatná, sőt a fölöslegből még pénzelhetnének is. Isten és önmaguk ellen való vétket követnének el, ha a régi tunya életmóddal most — a háború keserves napjaiban — sem szakítanának és hozzá nem látnának a táplálkozásukat biztosító munkához. Hinni és reményleni akarom azonban, hogy a magyar nők, kivétel nélkül, méltóak akarnak lenni a harcban oly hősiesen küzdő férjeikhez, fivéreikhez , buzgósággal, teljes erejüknél fognak tehát ahoz a fontos munkához mleg valamennyiüket az éhhalál szörnyétől lesz hivatva megmenteni. Aki ezen hazafias és családja iránti kötelesség alól kivonja magát attól a az illetékes hatóság joggal vonhatja meg a törvény által engedélyezett hadisegélyt, melyet nem a lustaság előmozdítására, hanem a megélhetés biztosítására osztanak ki. Kétszeresen meg kell tehát most — ezen szomorú időkben — az írás szavait fontolni, hogy „aki nem dolgozik, az ne egyék“! A magyar földet a földm hrvelők védik, a nagybankok bérlik. Ezt nevezik nálunk demokratikus birtokpolitikának. Vártuk a földbirtokpolitikai akció terén a demokráciát s megjelent egész hatalmával a banktőke. A bankok tízezer hold számra veszik bérbe a nagyobb birtoktesteket s legújabban értesülünk, hogy egyik nagybank megint növelte több ezer holddal bérleti birodalmát a szép magyar Alföldön, a nagyok példáját követik a kisebbek s a bankok versenyezve foglalják le a magyar földet a hadimilliomosokkal, akik a földbirtok segítségével akarják pénzeszsákjaik kellemetlen cégérét feledtetni. Ez a földcsuszamlás, ez a birtokforgalom már kezd aggasztóvá válni. Míg a nemzet jobbjai a nemzeti és demokratikus birtokpolitika megoldásán törik a fejüket, addig a Legjobb tőkebefektetés és takarékossági kényszer a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank 1917. jan. 1-én megnyílt heti befizetésű koronás betéti csoportja. Belépni mindennap lehet.