Kecskeméti Napló, 1917. március (6. évfolyam, 26-38. szám)

1917-03-02 / 26. szám

Három a magyar igazság. Sajnos ez a három magyar igazság, amelyről most szó­lunk, rettenetesen pusztít, akárcsak a harcterek öldöklő szerszámai Miként a katonákgyilKos eszközei között vezér szerep jut az ágyúnak, gépfegyvernek és puskának, akként szerszáma a vi­dáman és megállás nélkül embereket arató halálnak a tüdővész, a venereás betegségek és az alkoholizmus. Ezzel a hárommal olyan rendet vág az ér­tékes magyar nép soraiban, hogy ösz- szeborzadunk a tömegesen lehanyatló fejek nagy számának láttára. Minden ágyú, gépfegyver és puska pusztításá­nál is kegyetlenebb ez a három be­tegség. Mert a tüdővész, vagy az al­koholizmus nemcsak a betegséget ma­gában hordozó egy embert pusztítja el, de átplántálja a betegséget az utó­dokra is. Mig a gyilkos golyó egy embert öl meg, addig ez a három be­tegség családokat, egész genarációkat pusztít el lassan ható, gyilkos mérgé­vel. Ma még csak az orvosok ismerik fel ennek a front mögötti életet ritkító betegségnek a jövőt fenyegető nagy veszedelmét. A nagy társadalom, az emberek sokasága ma még közönyös Tekintete elsiklik azok mellett a szo­morú számok mellett, amelyeket a halálozás statisztikája mutat fel. A nö­vekvő és terjedő veszedelem feléb­resztette az államot is álmából. Siető­sen kezd hozzá a védekezés módjához. A tüdővész elleni mozgalom élére kor­mánybiztost állított Müller Károly dr. orvosprofesszor személyében, hason­lóan a venereás betegségek elleni vé­dekezésre is megtette a szükséges kezdő lépéseket, kinevezte Nékám La­jos dr. egyetemi tanárt. Lassan, foko­zatosan megindul a védekezés mun­kája, amely erős gátat kíván emelni a rohamléptekben terjedő veszedelem­nek. A harmadik pusztító rém az ah- koholizmus ma még korlátlánul grasz- szál. Gyönyörű emberépületeket dönt romba. Szépen indult munkás élete­ket fojt a züllés poshadt mocsarába. És mig fiatal életek pusztulnak igy korai halálba, kétszeres, sőt sokszoros veszteséget okoznak, mert örökségként hagyják vissza a betegséget utódaikra. A terheltség, azok a bizonyos kény­szerhelyzetek, amely alatt a legrette­netesebb bűnök teremnek, ebben a betegségben találják meg forrásukat. Az alkoholizmus az eredendője leg­többször a venereás betegségnek és tüdővésznek is. Azért a háború alatt kétszeres erővel kell hozzáfogni az al­koholizmus pusztításának letörésére. Hogy az embersorokat ritkító há­rom rém ellen eredményesen fel le­hessen venni a harcot, ahhoz elsősor­ban a társadalom megértésére, az egyes emberekneK az álmos közö­nyösségből való felébredésére van szükség. Át kell menni a köztudatba a három felsorolt betegség minden jelentőségének és borzalmának. A gyer­meknevelésbe bele kell vinni az al­kohol rémét, amely kegyetlenebb min­den halálnál. A városokban a szeszes italok vizsgálatát állandósítani kell. Ha az egész ország, ha minden város és minden embér megmozdul és fel­ismeri a három magyar szomorú igaz­ságnak rettenetes hatását, nemzeti éle­tünkre és jövőnkre, akkor sem fogjuk tudni valamennyi emberéletet meg­menteni, de biztosítani fogjuk a jövőt, amely ma a temetők ijesztő árnyékát veti előre. * * Február havi népmozgalom. Az anyakönyvi hivatalban február hó folyamán 139 születéssel szemben 154 halálozást je­lentettek be s igy februárban mindössze 15-el fogyott a lakosság lélekszáma. A béke garanciái. VI. Ama körülmény, hogy Európában ma már nem található fel a régi kath. hitegység, — nem állja ulját annak, hogy a pápa a fejedelmek fejedelme és itétőbirája legyen. A rendKivüli joghatóságot ugyanis a pápa? nem mint az egyház feje, nem mint főpap, — hanem mint oly szuverén nyerné, akinek elődei már akkor szuverének voltak, amikor a mai dinasztiák még nem is léteztek. A pápa ma is tiszteletbeli elsőbbséggel bir a többi szuverén telett (Primus inter pares). A pápa, kinek ezidőszerint nincsenek alattvalói nem eshetik az érdekeltség gyanújába, ö róla, mint a ki magát Krisztus helytartójá­nak nevezi, már aprióri feltételezhető, hogy mindenkor a jog, az igazság, az igazságos­ság és méltányosság szabályai szerint itél ■ kezik. A most felsorolt szempontoknál fogva a pápa legnagyobb tekintélynek örvend az összes szuverének közt, — s ennélfogva — mert az emberiség java sürgetni látszik, — hogy egy fejedelem a többiek fejedelme le­gyen — s mivel egyedül a pápa látszik al­kalmasnak, — sőt a középkori gyakorlatból kifolyólag — némileg jogosittatnak is erre a rendkívüli hatalomra: józanul egyetlen szu­verén sem ütközhetnék meg azon, ha a pá­pának a fejedelmek felett való jelenlegi pri­mátus honorisa, — primátus jurisdictionis rangjára emeltetnék. Az eddigelé tartott nem­zetközi kongresszusok történetéből is két olyan momentum magaslik ki, amely kívá­natossá, de sőt szükségessé teszi a pápának a fejedelmek fölötti joghatóságát, a kong­resszusok tartása alkalmával kitűnt, hogy a tanácskozásoknál a nagyobb dinasztiák kép­viselőinek szava ért legtöbbet. Más részről azonban a congresszus határozatát, a szuve­| rének csak annyiban tartották meg a meny­nyiben nekik tetszett. Tehát a kongresszusok történetéből azt a tanulságot lehet levonnunk, hogy egy legfőbb hatalmú és a többiek fe­lett álló szuverénre volna szüksége az embe­riségnek ; még pedig oly legfőbb hatalmú szuverémre aki képesültséggel bir, ítéleteinek és határozatainak érvényesítésére, Így legfőbb hatalmú szuverén csak a római pápa lehetne, ha vissza állíttatnék ama középkori hatalom, melynél fogva a fejedelmek felett bíráskodott s az ítélete előtt meg nem hajló szuverént fejedelmi méltóságától megfoszthatta. VI évf. 26. sz. Ara efill. Péntek Kecskemét, 1917. március 2. Elő fi intést arak r .. ............., Megjelenik minden héten háromszor hftnnaflnn ni) ITIPrtI rtD hétfőn, csütörtökön és szombaton délután. ».#** ttail.t it,ott Vióarra rétién ktlch» I I fJU 1111 riO. IQ fJ% ... , . i . i . , i x 12 _íté.i . . jf. rff___ SzerResztoseg es kia d o h i va t a I iS tort .... 6 Hl tort .... 5. ^ Széchenyi-tér 1 sz. — le/efcnazém: 274 Jtmsd tort . . . Felelős szerkesztő: DIOSZEGJfy JÓZSEF t „ ~1 9Sév 6 a f JitGJiStMSTI Jl PL 0" lapkiadó féraaaá 9

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék