Kecskeméti Napló, 1917. április (6. évfolyam, 39-51. szám)

1917-04-01 / 39. szám

2. oldal Kecskeméti Napló 39. szám. tűd segíteni. Örvendetesnek tartom azért is, mert így a kielégítők és a kielégítendő közt meg lesz a megértés, könnyebben eltaláljuk a helyes mértéket. Természetes és kézen­fekvő eljárás ez, mert ha az állam és társa­dalom ki akarja elégíteni a rokkantakat, ak­kor első­sorban tisztában kell lennie azzal, hogy a rokkantak mivel érzik magukat ki­elégítve.­­ A lapokban olvastunk már többféle tervről. Vannak, akik földdel gondolják leg­célszerűbben kielégíthetni a rokkantakat, má­sok ezt nem tartják jónak, mert nem min­­denki ért a gazdálkodáshoz és ilyennek nem­hogy hasznára lenne ez a kielégítés, hanem ellenkezőleg, egyenesen anyagi romlását vonná maga után. Nézetem szerint meg kel­lene kérdezni minden rokkantat, hogy kell e neki a föld és ha a rokkant kifejezetten ezt kér, csak abban az esetben adjanak neki földet. A többtermelést, amit szintén bekap­csoltak a rokkantkérdésbe, csak így lehet elérni. Aki nem ért a gazdálkodáshoz és nincs is hozzá kedve, annak ne adjanak föl­det, mert annak a kezében a föld heti tőke marad. — Én ahhoz a csoporthoz számítom magam, akik kizárólag a föld által remélik jövő boldogulásukat elérhetni. Nemcsak a paraszt a földesúr, hanem általában a ma­gyar ember.­­ Nézetem­ szerint én is képesnek ér­zem magam arra, hogy gazdálkodással fön­­tarthatom magam és családomat, sőt tágabb látóköröm és intelligenciám révén mintául is szolgálhatnék a többi kisgazdának, hogy kell a többtermelés jelszavát aprópénzre váltani. — Prohászka tetszésre talált tervezete szerint örökbérlet, mások szerint örök tulaj­donul kapnák a rokkantak a földet. Én ke­vesebbel is beérném. Adjanak földet haszná­latra csak az én életem tartamára, vagy ha hamarább elhalnék, mint gyermekeimet föl­neveltem, addig, m­íg annak a földnek a jö­vedelméből gyermekeim felnőnek és saját keresetük után is meg tudnak élni. A hábo­rúban én csak a magam munkaképességét vesztettem el, gyermekeimét nem, épen ezért nem tarthatok igényt arra, hogy az állam vagy a társadalom gondoskodjék még az unokáimról is. Ha kapunk földet örök tulaj­donul, annál jobb. Házasak leszünk érte. De az előbbire igényt tartunk. • Az adandó föld mennyiségére vonatko­zólag kívánatosnak tartanám, hogy ne a ka­tonai rangja szerint kapjon a rokkant több vagy kevesebb földet, hanem élőbbem tár­sadalmi állása szerint. Sőt tekintetbe kell venni azt is, hogy a föld nem mindenütt egyforma. Eddig a levél. Kommentárt nem fűzünk hozzá. Bencze Gyula, Hindenburg-ezredbeli rokkant őrvezető írta a másikat. Nagy vo­násokban igy szól: — A rokkanttá vált katona saját kere­setéből, de még ha van is kevés vagyona, abból, hogy az fenn is maradjon, megélni nem tud. Hogy itt segíteni kell, azt mindenki tudja és belátja. Ezen ügy rendezése nehéz, nagy feladat. Segíteni az állam, a társadalom hivatott, kiért munkaképtelenné lettünk. A háború alatt sok, főleg nagy embereket hal­lottunk ez ügyhöz szólni, kik, ha komolyan is, de egyesek nem helyesen foglalkoznak vele.­­ A nagyobb feladat az államé, de szükséges, hogy a rokkantak segítségére mások is legyenek, kik így az államnak is segítenek. Ezek lehetnek elsősorban a vár­megyék, melyek saját területükön és hatás­­­­körükben nagy segítséget fejthetnek ki. Vá­rosok és községeknek is szükséges hogy ebben kötelességet lássanak, mert ismerhetik rokkan­tjaink viszonyait, igen üdvösen lehet­nek segítségükre, hogy alkalmazást adnak a rokkantaknak, arra azonban ügyelni kell, ne­hogy sok munkára és kevés fizetéssel, szó­val üzletileg használják ki őket. Papok, ma­­r­gányosok adományokkal,alapítványokkal kell, hogy hozzájáruljanak az ügy rendezéséhez. A társadalom minden rétege­­és egyéne tart­ja kötelességének, hogy segíteni kell, ha különbözőkép is, de rója le mindenki köte­lességét. -- A rokkantaknál a nősülési kérdés sem olyan egyszerű, mint azt sokan elkép­zelik. Ma még ott tartunk, hogy ha egy sú­lyosabb rokkant feleséget kapott, erről az újságok is írnak. Adjon a rokkant feleségé­nek az állam hozományt, melynek alapul szolgálhat a rokkantsági százalék. Ha egy százalékra 100 koronát adnának, egy 50 szá­zalékra m­egállapított pl. egykorú rokkant fe­lesége 5000 koronát kapna (csak a legény­ségi állományra gondolok). Azzal is sokat lehetne segíteni az ügyön, ha a női álláso­kat az államnál úgy szerveznék, hogy az al­kalmazott nő férjes lehet és ezen állásuk betöltésénél feltűnően előnyben részesítenek, kinek rokkant férje van. * így vélekednek a rokkantak. Amit ír­nak, amit mondanak, abból meríthetnek va­­i­lantit­­ az illetékesek. Kell is hogy me­rítsenek. Védekezés a fertőző be­tegségek ellen. Minthogy az országban több helyen fertőző megbetegedések, különösen hólyagos himlő és kiütéses tífusz mutatkoznak és tar­tani lehet attól, hogy a mezei munkákra idegen helyekről ide elszegődött munkások e betegségeket elhurcolhatják, a belügymi­niszter a távirati rendelkezése értelmében a polgármester elrendelte, hogy a városi törvényhatóság területére idegen helyek­ről érkező mezei munkások megérke­zésükkor azonnal tetvetleníttessenek s ha és amennyiben a legutolsó öt év alatt újraoltásban nem részesültek volna, himlő ellen beoltassanak. Felhívja és figyelmezteti tehát a vidéki mezei munkásokat foglalkoztató szőlő és földbirtokos gazdákat, hogy ha és amennyi­ben idegen községekből szőlő avagy mezei munkára munkásokat szerződtettek, avagy szerződtetnek és azokat munkába állítják, ezen körülményt a rendőrkapitányi hivatal, mint elsőfokú egészségügyi hatóságnál, avagy a tiszti orvosi hivatalnál haladéktalanul beje­lenteni kötelességüknek tartsák és hogy addig is, míg a szükségesnek mutatkozó óvintéz­kedések befejezést nyernek, azokat a helybeli polgári lakosságtól elkülönítve, külön cso­portban foglalkoztassák. Egyben azt is elrendeli, hogy az így bejelentett munkások 14 napra orvosi megfi­gyelés alá helyeztessenek és hogy azoknak legalább két­hetenként való orvosi vizsgála­táról, élelmezésük és elhelyezésük egészség­­ügyi ellenőrzéséről a rendőrkapitányi hivatal mint illetékes egészségügyi hatóság és a tiszti orvosi hivatal gondoskodjanak s a kö­zöttük előforduló megbetegedésekről hozzá H­ÍREK. * Virágvasárnap. Holnap, virágvasár­napján kezdődik a nagyhét, az egyházi év legszomorúbb, megható időszaka. A Megváltó szenvedéseinek véglelen sorozatára emlékez­tetnek ezek a szomorú, fenséges egyházi szertartások. Virágvasárnapja Krisztus Urunk­nak Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonu­lásának emléknapja. E napon barkaszentelés lesz s ünnepélyes nagymise, melyet a nagy­templomban Révész István prelátus fog vé­gezni ünnepi assistenciával. * Áthelyezett káplán. Sztankó Albert segédlelkészt megyéspüspökünk Erzsébetfal­­vára helyezte át s helyébe dr. Wiener Tibor kiskunmajsai káplánt disponálta Kecske­métre. A távozó segédlelkész, bár rövidebb ideig volt Kecskeméten, mégis­ úgy a hívek, mint a társadalom teljes rokonszenvét nyerte meg s távozása széles körben keltett sajnál­kozást. Behívott kegyesrendi tanár, Dutschák András kegyesrendi tanárt tábori lelkészi szolgálatra hívták be s a mai napon már búcsút is mondott a főgimnáziumnak. * Dr. Szabó Lajos előadása. Dr. Szabó Lajos tb. aljegyző holnap, vasárnap d. u. 5 órakor tartja nagyszabású előadását az aktuális rokkantkérdésről. A rendkívül tanulságos előadásra felhívjuk a figyelmet. * Sikari Kovács Zoltán temetése. Tegnap helyezték nagy katonai pompával örök nyugalomra Sikari Kovács Zoltán tar­­alékos hadnagyot, ifj. Sikari Kovács Mihály és neje egyetlen gyermekét. A temetésen a mélyen sújtott családnak rengeteg tisztelője,, százakra menő gyászoló közönség jelent meg. A temetési szertartást Révész Isván prelátus végezte. A sírnál jogászifjuság ne­vében Csépi Lajos búcsúzott meghatott sza­vakban a korán sírbaszállot hős ifjútól. * A pápa a magyar és osztrák ha­difoglyokért. Rómából jelentik a Reichspost­­nak, hogy a pápa elrendelte, hogy nevében és költségére ajándékot adjanak az olasz fogolytáborokban tartózkodó magyar és osz­trák hadifoglyoknak. Az ajándék egy kis csomag s tartalma dohány, szivar, cigaretta,, déligyümölcs, sütemény, hús és egy-egy üveg bor. Ilyen csomagot minden egyes hadifo­goly kap. * A Kada Gyermek-Otthon vezető­sége hálás köszönettel nyugtázza a befolyt természetbeni adományokat: Gyenes Sán­­dorné­­ és egynegyed kg. tarhonya, Grosz Emilké 6 pár kisgyermek cipő, 6 drb ruha­nemű, Györfi Józsefné 5 kg. tarhonya, 1 és fél kg. szalonna, 90 deka kolbász, 25 d­­b tojás, Grassely Miklós 5 kg. liszt, 1 és ne­gyed kg. füstölt szalonna. * Előmunkálati engedély. A belügy­miniszter a kecskemét—ceglédi villamos és a halasi vasút előmunkálati engedélyét 1 évre meghosszabbította. * A délutáni hivatalszünet. A teg­napi t­. bizottsági közgyűlés elfogadta a ta­nácsnak azon javaslatát, hogy április 16-tól október 15-ig a hivatalos órák 8­ 1-ig le­gyenek, haladéktalanul jelentést tegyenek. A munkások bejelentése, tetvetlenítés és beoltása minden vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között a tiszti orvosi hivatalban esz­közöltetnek.

Next