Kecskeméti Napló, 1917. június (6. évfolyam, 65-77. szám)
1917-06-01 / 65. szám
VI. évf. 65. sz. AraSfill. Csütörtök Kecskemét, 1917. junius 1 * mmk JBr ^BHr j^B BS JBf Jjgf JB jajre jjflp » gm ffl BB Mm •« Ml mm H BB MS' Wk |j® JZb jS? IIP J$i J!| jja Sák • j&sm műm v&m BEB Ä H SS SS iBL. ^B flv K BB SS SS^jSSr SB BBk. ^B* ifjm jft tTOé—Be M 8 Ifi vMhg/Br • ■«» Előfizetési trakkr . . . Megjelenik minden héten háromszor ' . »Mh, WHm petén "lé,. független politikai lap. kedden- csütörtökön és szombaton délután. x. 1?_Ezitt itt. . . X 18___ Szerkesztőség és kiadó hivata I pt .... e__hil ér* . . . f___ " Széchenyi-tér 1 sz. —rtítfontum 17 t ,. . . t._ X.ill.é i," . . * Felelős szerkesztő: DIOSZEGJIU JÓZSEF . ftptulajdono. in — 6 ,ft tSS X SME 71 ITJ PL 6- Inpicladó társaság i háború áldásait a tavaszi illatú békeidőben kik fogják élvezni? Talán a hősök akik a lövészárkokban nyomorodtak el ? Talán a szegények, akik a legnehezebb munka mellett a legborzalmasabb nélkülözések közepette éhezték át a háborút ? Vagy a kenyérkeresőjétől megfosztott, gyászban élő hadiözvegyek? Esetleg az apai szív melegét csak egyre halaványuló gyermekkori emléknek ismerő hadiárvák. Korántsem. Hisz’ ha ezek élveznék, akkor azt mondanánk, hogy a háború irtózatosságait a béke expiálja ki. Akkor azt mondanék, hogy amit az balkezes háború rontott, azt a két jobb kézzel adakozó béke kireparálja. Sajnos azonban, hogy a háború áldásait nem azok fogják élvezni, akik erre háborús véráldozattal, szenvedéshalmazzal oly erős jogot szereztek. Az a baka, ki ma hős a lövészárokban, visszatér a békében vagyontalanul. És lesz keservesen élő, semmibe sem vett napszámos vagy valamivel jobb dolga más foglalkozású ember. De a háború szenvedéseiért nem ad neki jutalmat senki, pedig arra ugyancsak nagy érdemet szerzett. A béke a szegényeket, hadiözvegyeket, árvákat sem fogja istápolni, hanem csak elnyomni. Kinek használ arckor a háború? Ki fogja annak áldásait élvezni ? Szomorú, felháborító, ökölszorító tudat, de való, hogy a háború áldásait csakis azok fogják élvezni, akik a háborúban nem honmentes, nem honért halni készségei, nem a magyarságért áldozni akarást, hanem csak gseftet láttak. Akik itthon éltek az egész háború alatt és asztaluk ebéd alatt roskadozott a legfinomabb ételektől. Akik milliókat harácsoltak össze, akik szállították a lövészárokba — pénzért, ami kellett a hősöknek, hogy — életüket áldozhassák a hazáért. A háború kellemes gyümölcseit a békében is azok fogják élvezni, kik a háborút csak egy nagy üzletnek tekintették, akik magyar hadseregszállítók lettek, pedig talán magyarul sem tudtak, sőt igen nagy percentben még nem is magyar állampolgárok. Ezeknek jut a béke minden java s akik a békét vérükkel, testükkel, verejtékes munkájukkal egy rettentő világháborúban küzdötték ki, azok a békében is csak szenvedni, nyögni, küzködni fognak. Mondjuk, hogy ez nem lehet máskép. A háború már ezzel az igazságtalansággal jár. De akkor a békének lesz egy óriási kötelessége! Az, hogy a háború anyagi terheit azokra rójja, akik a háború végét meg fogják siratni. Pl. akiknek a vagyonuk a háború alatt megkétszereződött vagy többszöröződött, azok a vagyonszaporulat ötven százalékát hadiadóképen fizessék — a rokkantak, hadiárvák és egyébb, háborús nemzeti feladatok javára. Ez nem lesz igazságtalanság! Ennek így kell lennie! És — háború után az államnak sok pénz kell — így is lesz ! Szabó József azt indítványozza, hogy írjon fel a közgyűlés a kormányhoz, hogy a magánháztartások is szerezhessenek be gabonát a háziszükségletre. A polgármester a javaslatot oda módosítja, hogy oly irányban írjon fel a közgyűlés, hogy adják meg a városnak a bevásárlási jogot, amely azután gondoskodna a lakosság ellátásáról. A közgyűlés elfogadja ezt a javaslatot. A főispán felvilágosítja a közgyűlést, hogy épen ma kezdődött meg az Ursz Közélelmezési hivatalban az erre vonatkozó tárgyalás s igy rövidesen eldől az ügy. A 10 milliós városi kölcsön. A város sürgős beruházására szükséges 10 milliós kölcsön ügyében a város 12 pénzintézetet keresett meg, melyek közül 3 adott ajánlatot. Ennek a kölcsönnek nagyrésze a fennálló rosszabb kölcsönök kifizetésére s árfolyamveszteségre szükséges. A beruházásokra mintegy mintegy másfélmillió maradna. Minthogy az ajánlatok ügyében még tárgyalások folynak s remélhetőleg kedvezőbbé válnak még az ajánlatok, a pénzügyi bizottság azt javasolja, hogy egyelőre ne határozzon ez ügyben a közgyűlésemért a pénzbőségre való tekintettel remélhető, hogy kedvezőbb feltételeket lehet majd nyernünk. Az ügyben majd egy rendkívüli közgyűlést hívnak össze. A nyugdíjasok segélye. Minthogy az állam a nyugdíjasoknak a jelenlegi nehéz viszonyok közt nem ad drágasági segélyt, a tanács javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a város a nyugdíjasainak megadja a drágasági segélyt. A segélyt azoknak fogják adni, akiknek nincs más keresete és vagyona s így valóban rászorulnak. A gyöngyösiekért. A gyöngyösi tűzkárosultak ellátásának biztosítására a közgyűlés 500 kiló sós szalonnát szavazott meg. A kecskeméti rokkantak földje. A kecskeméti rokkant hősök megélhetésének biztosítására a városi tanács ideiglenes javaslatában indítványozza a közgyűlésnek, hogy a kecskeméti rokkant katonáknak hosszabb haszonbérletet adjon a város. Az erre vonatkozó részletes javaslatot az Országos Hadigondozó tanáccsal egyetértésben megvalósítja majd a városi tanács s annak idején beterjeszti a közgyűlésnek Grassely Miklós felszólalásában azt sürgeti, hogy a tervet minél előbb meg kell valósítani, si város közgyűlése. Meglehetős érdeklődés mellett zajlott le a város törvényhatósági bizottságának május havi közgyűlése. A polgármesteri jelentés felolvasása után Gy. Papp Antal bizottsági tag szólalt fel s kérte a hatóságot, hogy lisztkiosztást még több helyen, a külsőbb üzletekben is végezzék s igy a piactéren levő állandó csoportosulást megszüntetnék. A polgármester válaszában kifejtette, hogy az állandó csoportosulásnak nem ez az oka, hanem az, hogy a lisztadag oly csekély, hogy hamarabb elfogy a megszabott időnél s igy már napokkal előbb hiába próbálkoznak az újabb adagokért.