Kecskeméti Polgár, 1918. december (1. évfolyam, 1-12. szám)
1918-12-15 / 1. szám
2 Prograramunk kettős: országos politikai és helyi városi programm. Az országos politikában teljesen azon az alapon állunk, melyre az Országos Függetlenségi és 48 as Párt Magyarország jövőjét reáépíteni akarja. Politikai programmunk azonos Károlyi Mihály pártjának programmjával. Ez a programm, mivel a párt régi programmja nagyrészt beteljesült, éppen most kerül újonnan átdolgozva és kiegészítve nyilvánosságra, miért is még vissza fogunk rá térni s bővebben, részletesen fogjuk ismertetni. De már most is kiemelünk a programaiból,egy pár fontosabb pontot. Nevezetesen : Akarjuk a tartós, becsületes béke mielőbbi elérését, a militarizmus eltörlését, az ország földrajzi és gazdasági sértetlenségét, az ország belső rendjének biztosítását, a magyar népköztársaság megerősítését, a forradalom vívmányainak kibővítését és megszilárdítását, a magyar demokrácia legbecsületesebb megvalósítását, az arra érdemesek földhöz juttatását, a magyar kultúra fejlesztését, a munka megbecsülését, az ország függetlenséginek megőrzését, szociális, népjóléti munkás intézmények létesítését, a ma mindenfelől elnyomott polgári osztály megszervezését. Akarjuk és követeljük a választások minél gyorsabb kiírását és megejtését, a Nemzeti Tanács helyett rendes nemzetgyűlés létrehozását, a közellátás javítását, a kormányakarat egységesítését és tekintélyét, a társadalom lázának csökkentését főképen rendet és munkát, összeköttetések keresését s létesítését a külfölddel, gazdasági helyzetünk orvoslását, követelünk kenyeret, békét, jogot és szabadságot, szociális alapokon nyugvó tisztességes, demokratikus polgári politikát. S mik a terveink a helyi várospolitikában ? Erre egyelőre csak nagy vonásokban felelhetünk : támogatni akarunk minden törekvést, mely a város és a lakosság előnyére válik; tejes erővel pártoljuk a munkások tervbe vett népjóléti és szociális intézményeinek létesítését s erősítését, különös sort helyezünk a tisztviselő és munkáslakások építésére, a közegészségügy rendezésére, közkórház létesítésére, a vízvezeték, csatornázás és kövezés ügyének végleges megoldására, új vasutak, elemi iskolák építésére, a közélelmezés ügyének szervezésére, külön közélelmezési hivatal felállítására, a városi birtokok hasznothajtóbb kezelésére és parcellázására, a közalkalmazottak fizetésének javítására, a közbiztonsági intézmények átszervezésére s minden gazdasági és kulturális célokat szolgáló hasonló tervek mielőbbi megvalósítására. A tanyai lakosságnak gazdasági körvasutat, járható jó utakat, mintagazdaságokat és sok sok iskolát kérünk Ezeknek az intézményeknek a birtokában könnyen megoldható lesz a város közélelmezésének a kérdése is. A városi lakosságnak szüksége van szénre, gyárakra, új iparvállalatokra, polgári fiúiskolára, fürdőre, postára, modern telefonra, fásított, kövezett utcákra, új pályaudvarra, kulturális intézményekre. A földmives osztálynak a kívánságait a kecskeméti Földmives Szövetség pontról-pontra összeszedte, röpiratba foglalta, melyet lapunk első számához mellékelünk. Azt nagy általánosságban magunkévá tesszük s lesz még bő alkalmunk annak részletezésére is. Hasonlóképpen külön fogjuk kifejteni a kereskedők és iparosok, a szellemi és kétkezi munkások jogos követeléseit is Célunk az ellentétes érdekek igazságos kiegyenlítése lesz Hirdetjük, hogy ma mindenkinek össze kell fogni, aki a polgári osztályhoz tartozik, mert a közös nagy cél kell, hogy mindanynyiónkat egybefűzzön Ebben a hitben bizton hisszük, hogy a Kecskeméti Polgár Kecskemét város egész polgárságának legteljesebb támogatására számíthat Programmunkat a fentiekben csak vázlatosan adtuk s épen nem kimerítően, de már ennyiből is látható, hogy szándékaink és céljaink a legnemesebbek. Bízó reménységgel tekintünk nagy terveink küzdelme elé és hisszük, hogy Kecskemét minden polgára támogat bennünket a nagy célok elérésében. A bizalom már félsiker, a teljes sikert pedig majd meghozza a jövő. Ebben a reménységben üdvözöljük Kecskemét polgárságát s kérjük legteljesebb támogatását. Kecskemét, 1918. december 14. Hazafias üdvözlettel: A KECSKEMÉTI POLGÁR szerkesztősége. Bejelentett felelős kiadó: Kovács Sándor, mint a lapbizottság elnöke. Kiadótulajdonos: a Kecskeméti Függetlenségi és a 48-as párt, melynek vezérelnökei Hock János, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és dr. Horváth Mihály. Lapunk hivatalos lapja a Kecskeméti Függetlenségi és 48-as pártnak és a Kecskeméti Földműves Szövetségnek. A kiadóhivatal vezetője Fábián Pál. Telefonszámunk egyelőre: 298. Lapunk előfizetési ára helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve : Egész évre ... 60 kor. Félévre .... 30 „ Negyedévre. . . 15 „ Egyes szám ára : 20 fillér Előfizetéseket és hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Barát-utca (Kéttemplomköz) 9. ajtószám. (Spitzer-nyomda.) Az előfizetők a lapot december hóra ingyen kapják. Végül közölni óhajtjuk, hogy több oldalról ígéretet kaptunk lapunknak cikkekkel, közleményekkel való támogatására vonatkozólag. Azoknak névsora, akiket ekként munkatársaink közé sorozhatunk, igen tekintélyes. Mihelyest a névsor végleges lesz, közölni fogjuk. Szíves támogatást kér a KECSKEMÉTI POLGÁR szerkesztősége és kiadóhivatala. KECSKEMÉTI POLGÁR 1 szára KECSKEMÉTI POLGÁR. — Előfizetési felhívás 1 — A tt ? programmot, melyet itj lapunk megindításakor magunk elé tűztünk, előző cikkünkben már megtalálta az olvasó. Itt, ezúttal csak ismertetni óhajtjuk lapunk sorpzetjét és a kiadóhivatalnak az előfizetésre és a hirdetésekre vonatkozó néhány közlését óhajtjuk a szíves olvasó elé juttatni. Ezúton kívánjuk tehát közölni, hogy lapunk legfőbb szerve a lapbizottság, mely a következőképen alakult meg: Elnök Kovács Sándor. H. elnök : Németh László. Jegyző : Nemes Sándor. Lapbizottsági tagok : Almássy Sándor, Barcza József, Bóka Gyula, Buczkó Mihály, Csősz József, Csősz Péter, dr. Garzó Béla, Gömöry Sándor, Gönczy Gyula, dr. Jeney Pál, Kiss Elemér, Kiss Mihály, Kovács Ferenc, Mayerffy Zoltán, Németh László, Nyirády László, Puliusz István, Révay László, Szabó Lajos, dr. Váry István. A lap szellemi vezetését a szerkesztő- bízofl^^tftféri,amely a követke^fi^plh'^fakult meg: Elnök dr. Horváth Mihály, H. elnök Gömöry Sándor. Jegyző Nemes Sándor. Szerkesztő bizottsági tagok : Almássy Sándor, Barcza József, dr. Garzó Béla Szabó Jenő, dr. Szabó Lajos, dr. Váry István. Lapunk főszerkesztője dr. Horváth Mihály, felelős szerkesztője Gömöry Sándor, társszerkesztője Almássy Sándor és dr. Váry István. Van még remény. Nem kell senkinek sem magyarázni, hogy milyen válságos időket élünk, senki előtt sem titok, hogy Magyarország területi épségét minő rettenetes veszedelmek fenyegetik. Köröskörül mindenütt éles késsel nyesegetik az ország határait, az éles kés mélyen vág bele hazánk eleven húsába és piros magyar vér folyik a kés nyomán, a magyar nép és az ősi székely nép meleg, piros, drága vére. Mégsem szabad kétségbe esnünk! Mégsem szabad már eleve is belenyugodnunk, hogy akár a csehek, akár a románok, akár a szerbek Magyarország élő testéből kiszakítanak, ha mindjárt talpalatnyit is, mert ez már a magyar nemzet, a magyar nép életképességének, nemzeti öntudatának és kitartásának kérdése, melyből a magyar népnek nem szabad egyetlen egy betűt sőt még egy pontot sem engedni — nem csak ma, de évtizedek, sőt évszázadok múlva sem, mert ne feledjük, hogy akár az északi vagy a déli megyéinkkel, akár Erdély kiszakításával a magyarság százezreit, sőt millióit vesztenénk el; húst a húsúnkból és vért a vérünkből. Kecskemét város lakossága ebben a tekintetben olyan szerencsés földrajzi helyzetben van, hogy a magyarságtól való elszakításának veszedelme nem fenyegeti, de éppen ezért százszoros, sőt ezerszeres kötelessége hogy mint szinmagyar város polgárai, ebben a fenyegető veszedelemben együtt érezzen azokkal, kiket a testünktől akarnak elszakítani. Meg kell hallanunk siró panaszát a székely véreinknek, segélykiáltását magyar testvéreinknek és bizony igaza van segélyért kiáltó székely nép szónokának, aki azt mondta, hogy: „Verje meg az Isten azt a magyart, aki nem segíti a székelyeket a küzdelmükben.“ És különben ne feledjük azt sem, hogy minden tőlünk elrabolt megye, járás, vagy