Kecskeméti Polgár, 1919. március (2. évfolyam, 50-69. szám)
1919-03-01 / 50. szám
II. évfolyam. 50 számára 20 fillér. Szombat, 1919. március . KECSKEMÉTI POLGÁR Politikai, közgazdasági és társadalmi napilap. A Kecskeméti Függetlenségi Károlyi Párt hivatalos lapja. Megjelelt mindennap, hétfő és ünnep utáni nap kivételével. Előfizetési árak helyben házhoz hordva, vidékre postán küldve. Egész évre . 60 korona Fél évre . 30 „ Negyedévre .15 „ Egyes szám ára: 20 fillér. Főszerkesztő : DR. HORVÁTH MIHÁLY. Felelős szerkesztő: GÖMÖRY SÁNDOR. Társszerkesztők : ALMÁSSY SÁNDOR és DR. VÁRY ISTVÁN Laptulajdonos a Kecskeméti Függetlenségi Károlyi Párt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Barát-utca (Kéttemplom-köz) Sajtószám, hová a lap szellemi és anyagi részére vonatkozó cikkek, előfizetési és hirdetési díjak intézendők. Telefonszám: 298. TELEFON — TÁVIRAT. A Kecskeméti Polgár budapesti és bécs tudósítójának telefonjelentései: Hock János nem akar váci püspök lenni! Budapest, febr. 28. Károlyi Mihály köztársasági elnök ma kihallgatáson fogadta Hock Jánost, akinek felajánlotta a váci püspökséget, azonban Hock János, nem fogadta el. Olaszország 12 milliárdot követel. Budapest, febr. 28. Olaszország párisi jelentés szerint bejelentette, hogy Ausztriától 12 milliárd hadikárpótlást követel Azonban pénz helyett hajandó természeti kincseket is elfogadni. Kérdés azonban, hogy a volt monarchia népei hajlandók-e fizetni? A polgárság sztrájkol Lipcsében. Budapest, febr. 28. Lipcsében a polgárság általános sztrájkot határozott el. A sztrájk tegnap már meg is kezdődött és most a munkások tárgyalnak a polgársággal a sztrájk megszüntetése céljából. Valószínű, hogy ma ma létre jön a megegyezés a polgárság és a szocialisták között. A nemzetgyűlési választások, Budapest, febr. 28. A kormány tagjai ma délután minisztertanácsra ülnek össze és határoznak Nagy Vince 36 óra alatt készített választási törvény tervezete felett. A nemzetgyűlési választások április hó 5-én és 6-án lesznek. A választásokat az egész ország területére írják ki, azonban csak a meg nem szállott területeken tartják meg, és pedig a meg nem szállott területeken 220 képviselőt fognak választani. Eszerint az új parlament „csonka parlament“ lesz. Valószínű, hogy az öszszes polgári pártokat a választás egyesíteni fogja. földosztás. Megkezdődött végre a földosztás országszerte, hogy a föld népét hozzájuttassuk végre ahhoz, amihez a dölgos kezeknek joguk van : a földhöz. És a földosztással immár megásott sírjába dől a régi feudális világnak a földmives magyar népet rabláncon tartó társadalma is. A magyar nép nem lesz már ezután koldus apái földjén, mit ezredéven át a nép vére öntözött és tartott meg az utódoknak. A kisbitokok rendszeresítésével és megalkotásával lassanként második Dániává változik Magyarország, második paraszt Eidorádóvá és mégegyszer annyi népnek terem kenyeret a föld, mint azelőtt. A földnélküli Jánosokból kisgazdák lesznek, akik nem másnak fogják kétkezük munkájának áldásos gyümölcsét termelni. Itt Kecskeméten ez a kisgazdaságokat rendszeresítő folyamat már évtizedekkel ezelőtt megindult és a mai földosztás csak a már megindult folyamat folytatása. Mégis több szempontot kell itt szem előtt tartanunk, ha érdemes munkát akarunk végezni a földosztással. Jelenleg csak egy szemponttal akarunk foglalkozni és pedig azért, mert ez a legfontosabb és ennek van a legnagyobb jövője. Ez a zöldségtermelés. Kecskemét magyar népe már a múltban is megmutatta, hogy a zöldségtermelésben tud annyit produkálni, mint a sokat emlegetett bolgár kertészek és itt nálunk nem is tudott gyökeret verni egy bolgár kertész sem. Tehát mit kell tennünk a földosztásnál ? ! Azokat a földosztásra kerülő földeket, melyek alkalmasak a zöldségtermelésre, 4-5 holdas parcellákba kell felosztani a jelentkezők között, mert 4 hold zöldségkertészet több jövedelmet hoz, mint 30 hold szántóföld. És befektetés is kevesebb kell 4— 5 holdas zöldségüzemhez. Elég egy ló, ásó, kapa, jó bővizű kút és szorgalmas munka. Még az sem lesz akadály, hogy esetleg távol van a várostól a föld, mert hiszen a gazdasági kisvasút, mely már végre meg fog valósulni, közel hozza a városhoz még a legtávolabb fekvő területeket is. Különben is Kecskeméten a zöldségtermelőé a jövő és jó, ha mármost erősebb alapra fektetjük a jövendőt! Lesz-e földgáz? A „Kecskeméti Polgár“ hasábjain megjelent fenti című cikket a következő észrevételemmel akarnám kiegészíteni. Kecskeméten földgázt nyerni legbizonyosabban Szentkirály pusztán lehetne. Ugyanis 13 évig laktam Szentkirályon és 13 évi tapasztalatom, figyelésem arra enged következtetni, hogy a Tisza folyó valaha ott húzódott el a szentkirályiak szerinti úgynevezett Nagy-Semlyéken. Hogy ez tényleg a Tisza medre volt, bizonyítja az is, hogy Hermann Ottó feljegyez Magyarországon 5 helyen égerfát és csakis a Tisza kiöntései és régi medreiből visszamaradt helyeken. Éppen ilyen lápos, vizenyős, égerfás hely van mintegy 5 hold területen a volt malmom tőszomszédságában, jelenleg Szőke Sándor tulajdonát képező birtokon, melynek minden talpalatnyi részét ismerem. Ez egy zsombékos terület, melyben több helyen van olyan langyosan felfakadó viz, mely sohasem szokott még a leghidegebb télen se befagyni. Sok napot, ojt töltöttem el vadruca lesen e helyen és olyan jól ismerem mint a tenyerem, tizekből a forrásokból, bárki megfigyelheti, valóságos kátrányos, petróleumos márványozású víz bugyog fel, úgy, hogy különösen vizes időben az egész kis rekettyésnek nevezett lápos helyen a víz sokszor olyan, mintha petróleum volna kiöntve. Mostmár nehogy valaki ezen soraimra azt mondja, hogy szerves anyagok bomlásából eredő zsírfoltok ezek; nem ! Többször megfigyeltem, sok ottani lakostól is hallottam, hogy ezen a nagy kaszálós helyeken fellobbanó tüzeket láttak; természetesen mindjárt következtettem erre, hogy ezek ilyen véletlen felfakadó gázok lehettek, melyek esetleg a talajon tova csúszva, valahogy meggyuladva lobbannak lángra. Miután pedig ott, hol maga a talaj is átenged ilyen gázokat, melyek a vizet márványos felületűvé teszik, feltétlen lazább talajnak is kell lenni. Így a fúrás ott lehetőleg könnyebb is, mint magasabb fekvésű, esetleg korcs, szenes, kavicsos talajon. Engem anyagi érdek nem vezet és csak a köz érdekére gondolok midőn ezen soraimat figyelmébe ajánlom azoknak, kik esetleg lépéseket tesznek a város érdekében. Az pedig nem számíthat, hogy messze van Szentkirály puszta, mert nem lehet messze, hol annyi kincs hever, csak az emberek lelke van messze attól, hogy oda még vasutakat nem vittek ; elkerülték a kincses bányát, az élelem kútforrását, neki vitték a vasutat a kietlen buckáknak, így az a nép az élelmet idegen falvaknak hordja el.