Kecskeméti Színház és Mozi, 1926. január-december (3. évfolyam, 1-28. szám)
1926-01-01 / 1. szám
2 oldal Jávor Antalnak : Jó kedvet Uborka nélkül. Déry Bélának: Tehetségtelen kritikusokat. Kabos Lászlónak : Nagyságához arányosított énekes jeleneteket. Pethő Zoltánnak : Néhány szót a Il-ik felvonásban is. Burányi Albinnak : Ugyanazt, de énekkel. Vajda karmesternek: Zongorát, amelyen az énekes és a zenekar közötti differenciákat le tudja játszani. Hogy az adminisztrációról is megemlékezzem : Baily Vincének : Hangulatot a jó kívánságokhoz. Szászhalmy Józsefnek : Jó lakást a szép háziasszonynál. Magának Szerkesztő úr kívánom, hogy az interjú után épségben érje meg az új esztendőt. Vese Kázmér. * Ami a férfit csábítja, az a hölgy lábén az elegáns harisnya. — E cikkben legelőkelőbb cég Szabó Imre „Honvéd“ áruháza, Luther-palota, Kecskeméti Színház és Mozi Polgár-pár. — Cimképünkhöz. — Polgár Gyula azok közé tartozik, kiknek gyermekkorában nem csupán ábránd, rózsaszínű álomvilág volt a festett deszkák világa, hanem aki ott született, ott élt s 14 éves korában már ott is kereste a kenyerét. Színész szülőktől színésznek született s az az elismerés, az a hódolat, amely a gyermek színészt szinte észrevétlenül átröpítette a férfi korba, az évek hátrahagyásával nőttön nőtt Mert gyermekkorában a magyar falu színjátszásának rögös útjait taposta. Kecskemét az első jelentősebb állomása, hová 1910-ben jutott el Mariházy igazgatósága idejében. Innen útja már magas ívelésben vezetett felfelé : Miskolc, Győr, Nagyvárad és végül Szeged — büszkén vallották magukénak Polgár Gyulát. A kecskeméti közönség első bemutatkozása alkalmával megszerette és feltalálta benne a nagyra becsülendő értéket, azt a komikust, aki mindenkor a természetesség határain belül mozog s a legdiszkrétebb formába öltözteti humorát. MATÓK BÉLA cipész: Kész cipőkből nagy raktár. Hajdu-utca 2- szám.