Kecskeméti Ujság, 1946. szeptember (41. évfolyam, 1-5. szám)

1946-09-01 / 1. szám

Elöljáróban írta: SZÁDECZKY-KARDOSS LÁSZLÓ főispán A betű öntudatával és erejével kopogtatunk elvtársaink és minden olvasónk ajtaján, hogy igazságainkat és céljainkat megismertessük. A meggyőzés, tehát a szellem eszközeivel fogunk harcolni — híven hagyományainkhoz — abban a rendíthetetlen hitben, hogy az öntudatra ébredt ember meggyőződéséből fakadó erőnél nagyobb hatalom nincs. Irányadó világnézetet akarunk hirdetni, mely az élet minden helyzetében eligazít, utat mutat.Nehéz időkben tesszük ezt, mikor sokan kétkedéssel, lemondással néznek a jövő elé. A helyzet és körülmények valóban nehezek, de — és ezt nem lehet eléggé hangsúlyoznunk — ezért nem mi vagytunk a felelősek, nekünk az a feladat jutott s ezt teljesen be is akarjuk tölteni, hogy a válságból kivezető utat megmutassuk. Szolgálni kívánjuk egy város és egy hozzá kapcsolódó különleges táj érdekeit és jövőjét, hiszen ezzel a legnagyobb közösségnek, az országnak érdekeit mozdítjuk elő és szolgáljuk. Végső fokon s mindenben a haladást kívánjuk előbbre vinni azzal a megingathatatlan érzéssel, hogy a magunk részéről is egy lépéssel közelebb jutunk a kiegyensúlyozott, nyugodt életlehetőségeket biztosító társadalmi berendezéshez. O—X—O—X---O—X—o Barátsággal köszöntjük olvasóinkat a „Kecskeméti Újság“ megjelenése alkalmából. Szocialista igazságokért, emberi jogokért folyó harc és küzdelem legfontosabb és elengedhetetlen eszköze a sajtó, a jó újság, mely megtanít gondolkodni, cselekedni. A közérdeket és az igazság érdekét szolgálja lapunk, szilárd hittel küzdünk a szociális demokráciáért, az emberi jogokért, a magyar nép gazdasági érdekeiért. A magyar demokrácia igen nagy és egyben döntő vizsga elé kerül a politikai alapok lefektetése után. Most kerül sor a gazdasági bázis megteremtésére. A dolgozók életszínvonalának emelését mindenkinek át kell éreznie. Nyugodt emberi életet kell biztosítani minden becsületes magyar embernek és mindenkinek érezni kell, hogy a népért alkotunk nagy emberi dolgokat. Tudjuk, a kezdet nehéz, de azért nem lehet igazságtalanul sújtani közterhekkel az adózókat. A kisipar hathatós védelmét kell kiépíteni, itt elsősorban a különböző adók csökkentésére gondolunk. A kisipar részére anyagellátást kell biztosítani, a dolgozók kulturális és szociális nevelését kell lehetővé tenni. Demokráciánkat erős alapokra kell felépíteni, hogy szilárdan álljon az emberi haladás szolgálatában és biztosítani az üzemek, műhelyek, bányák, irodák dolgozóinak az emberi életet. Nem a szép szavak, ígéretek, még kevésbé olcsó, demagóg eszközök kellenek, hanem alkotó munka. A magyar dolgozó végzi a feladatát nyugodtan, fegyelmezetten, mert érzi, hogy most a saját sorsáról van szó, érzi, hogy őérte építünk egy új világot, amelyben mindenki megtalálja a helyét és munkája után emberi életet élhet szabadon. De hogy mindez megvalósuljon, megértésre és munkára van szükség, hogy biztosítsuk a magyar nép számára a szociális jólétet. Kovács Jenő KECSKEMÉTI 1946 szent. III .áM M 1. évf. vasárnap 11 gygpp ára: 40 fillér Kethli'* l/l'fá'fá'Cőr a kecskeméti Kéthly Anna, a nemzetgyűlés alelnöke csütörtökön a Házban fogadta lapunk munkatársát és a kecskeméti dolgozókhoz az alábbi üzenetet intézte: " A magyar demokrácia erőpróbája között az a legnagyobb, amely ezekben az időkben játszódik le szemeink előtt: a gazdaságii stabilizáció, amely augusztus elsején, indult útnak a forinttal. Hogy mennyire összefüggésben áll a gazdasági élet szilárd alapjainak biztosítása életünkkel és halálunkkal annaklegnagyobb bizonyítéka az a nyílt és burkolt támadás, amely ezt a stabilizációt éri. Vesztett háború után vagyunk s bizonyos, hogy senki sem folytathatja ott az életet, ahol 1939-ben abbahagyta. A magyar demokrácia nem biztosíthatja a háború előtti életszínvonalat. Lemondásra és áldozatvállalásra van szükség. Ezzel olyan gazdasági és a termelési erőket szabadítunk fel, amelyek később bőséges ellátást biztosítanak majd. Ma is ugyanannyi cipőt követelni, mint háború előtt, igaztalan támadás volna a demokrácia ellen. Hétéves háborús pusztítás után máról-holnapra nem emelhetjük fel a dolgozó rétegek életszínvonalát. A két munkáspárt arra törekszik, hogy kielégítse a dolgozók jogos igényeit s hogy viszszaszorítsa azokat az erőket, amelyek az általuk óhajtott zűrzavarban érvényesülni akarnak. — Otto Bauer mondotta az 1925. évi marseillesi kongresszuson, hogy ha nélkülözéseket vállaltunk a kapitalizmusért, vállaljunk a szocializmusért is. Ha a negyedszázados reakciót átvészeltük, vészeljük át azt az átmenetet is, amely után elkövetkező korszakban a dolgozó népnek, a parasztságnak és a munkásságnak jogos igényeit száz százalékban kielégíthetjük. Kecskemét újabb ruhaneműt kap az UNRRA-tól Újabb segítséget kap a Kórház is Kedden délután baráti látogatásra Tóth László polgármester vendégeként Kecskemétre érkezett St. Sommer, az UNRRA magyarországi főmeghíz® fija. Vele jött felesége és két gyermeke, akik néhány hete cikkeztek washingtoni otthonukból. Elkísérte a kecskeméti útjára Hatvani Lajosné, a Londonban élő kiváló magyar író felesége, Somogyi Bélának, a Népszava meggyilkolt szerkesztőjének leánya is. A látogatás során Sommer közölte a polgármesterrel, hogy a kórház a jövő hét folyamán újabb értékes adományt kap, a város részére pedig ruhaneműt küld az UNRRA. Az utóbbi igen értékes adományt az egyházak, a szociális szervezetek, jóléti intézmények, a szakszervezet és a Parasztszövetség megáldozottaiból alakított külön bizottság osztja szét. A bizottság elnöke őt Egry Ferenc. A keddi megbeszélésen részt vett dr. Szádeczky-Kardoss László főispán is, akinek Sommer genfi útjáról, Hatvani Lajosné pedig az angol politikai életről mondott el igen érdekes részleteket. Kölcsönt kér a neresea munkanélküliség leküzdésére Az építőiparban mutatkozó munkanélküliség számos kecskeméti család téli kenyerét veszélyezteti. Részben a munkanélküliség, részben pedig néhány sürgős tatarozandó iskola javítása indította a polgármestert arra, hogy az újjáépítési minisztériumtól segítséget kérjen a helyi építőipar foglalkoztatására. A város kérelmét a belügyiminisztérium hatékonyan támogatja s ezért remélhető, hogy rövidesen meg lehet néhány munkálatot indítani. II penicillin kecskeméti csodatettei A legszegényebb ember is részesülhtt már a nagyszerű gyógyszerben A penikin-t a az aruerkaiak találták fel a háború során, s mivel pompásan bevált, óriási mennyiségben gyártották. Hozzánkcsak a háború után került, mindjárt csodákat beszéltek hatásáról, azt állítva, hogy a penicillin minden betegséget qronda® gyógyít Ez a beállítás távolról sem igaz ugyan, mégis megállapítható, hogy bizonyos esetekben csak a penicillin segíthet s mivel hatása az eddig ismert Sulfamid-készítményekét erősen felülmúlja, valóban képes csodatételekre. Kecskemétre először egy évvel ezelőtt került el a gyógyszer, amely akkor ötven dollárba került, tehát csak a gazdagok tudták megfizetni. Hála MRRA bőkezűségének, a városi kórház két hónappal ezelőtt már nagyobb penicillin-adományhoz jutott, úgyhogy ma már a legszegényebb ember is részesülhet a szer csodás gyógyító hatásában. A gyógyszert először N- János fodrászsegéden használták, akinek félév óta tartó hasfaji gennyesedése volt. Egy adag (200 000 egység) beadására már meggyógyult Azóta összesen huszonhat beteget kezeltek a mai napig a kórház különböző osztályain penicillinnel, természetesen csak olyanokat, a' Lreé! más gyógyszertől eredmény nem volt várható. Ezek közül a rendkívül súlyos betegek közül mindössze kettő halt meg, a többi 24 meggyógyult , vagy állapota legalábbis igen jelentősen javult. Mindössze három beteg tudta megfizeti a penicillint, a többiek szegények voltak,és így díjtalanul jutottak hozzá az értékesorvossághoz-A legfiatalabb beteg egy háromhetescsecsemő volt, a Legidősebb ötvenkét éve®, férfi, de általában a betegek túlnyomó része nő és gyermek. A betegségek: vérmérgezés, csontvelőgyulladás, izületi genynyesedés, súlyos tüdőgyulladás stb. voltak. A Legsúlyosabb beteg H- Gergely orgoványi fiatal napszámos volt, akiinél a kiújult háborús sérülése és stercegő gázüstök lépett fel egész jobb karján. Ezelőtt ezer a betegségen úgy segíthettek, ha egyálalán segíteni lehetett, hogy az egész kart Levágták- Most penicillint adtak és meggyógyul a beteg, megmarad a karja és élete. A megmentett betegek örök hálával tartótoznak a gyógyszernek és feltalálójának UgIMBB: Erdély elveszett A békeszerződések során tegnap a területi és a politikai bizottság döntött a hat,i lapokat illetően. Mivel a magyar küldöttség a szerződésnek csak a negyedik frontjánál jelentette be, hogy élni kíván felszólalási jogával, a szerződés-tervezet 1 1, 2. és 3. pontjait egyhangúlag elfogadták. Ez azt jelenti, hogy visszaállítonák Magyarország 1938-as határait Romániával, Ausztriával és Jugoszláviával. Erdélyt tehát elvesztettük.. Miért nem döntöttek az elhalasztás kiütésében Páriában felmerült a kérdés, elhalasztják-e a béketárgyalásokat, mert összeesnek az UNO newyorki üléseivel, vagy a newyorkit halaszszák el a párizsi miatt? Bevin szerint az elhalasztás súlyos hiba lenne és az elnapolást Byrnes is ellenezte. Mivel azonban Molotov és Bidault még nem nyilatkoztak, a kérdés egyelőre nyitva marad. Egy éve szálltak partra az amerikaiak Japánban Tegnap volt egy éve, hogy MacArthur amerikai csapatai partraszálltak Japánban és bámulatos rövid idő alatt térdre kényszerítették a sárgák fasiszta nagyhatalmát. Az egy év alatt az amerikaiak tönkre zúzták Japán teljes hadi berendezését és hatmillió japán katonát ejkittek fogságba. Az elfogott amerikai katonák hazaszállítása folyik Súlyos francia politikai válság Franciaországban váratlanul súlyos politikai válság robbant ki. A szocialisták elvetették a kormány indítványát és bizalmatlanságot kí k Ivántak szavazni a kormánynak . Leon Blum, a párt vezére szerint ez azt jelenti, hogy a párt szakítani akar a haladó katolikusok pártjával és szorosabb viszonyba kíván lépni a kommunistákkal. A titkár jelentése után bejelentette, hogy le fog mondani. Anglia és a USA is élt a vétó jogával A Newyorkbam ülésező Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa tagfelvételi kérelmeket tárgyalt és a tárgyalás soré® világszenzációként hatott, hogy Anglia és Amerikais élt a vétó jogával, vagyis egyetlen szóval megakadályozta a vita során született határozat érvényre jutásét A két nagyhatalom Albánia és Külső? Mongólia felvételének ügyében mondotta ki a vétót, a Szovjetunió pedig másik három ország felvételi kérdésében. Gromniko szovjet delegátus az ülésen indítványt tett, hogy minden hatalom nyújtson tájékoztatást, mennyi csapatot tart külföldön és hol tart támaszpontokat. Az angol ellenvetés után, Gromikó kijelentette, hogy elfogadja azt a kifogást, hogy a kérdés jelenleg nem tárgyalható, mert nincs napirenden, ezért később nyilatkozatát megfogja ismételni.