Kecskeméti Ujság, 1946. szeptember (41. évfolyam, 1-5. szám)

1946-09-01 / 1. szám

Cím­­mű felít­í­t. EZEN ROVAT a megszűnt koa­líciós lapon keresztül volt ismere­tes. Most szerzőjével együtt átvo­nul a szocialista laphoz,­­hogy ezen­túl itt tegye szóvá az élet fonáksá­gait, visszásságait, itt keressen meg­oldást bosszantó és fájó problémák­ra, itt vigye nyilvánosság­ra a köz óhaját. Szeretnénk rovatunkat meg­nyitni a teljes nyilvánosság számá­ra, hogy azzal felvehessük a legszo­rosabb kapcsolatokat. Kérjük tehát olvasóinkat, e rovatnak szánt köz­léseiket juttassák el a szerkesztő­séghez. 2. DE NEMCSAK a rovat részére kérünk közléseket, hanem Lapunk minden hasábjához. Azt szeretnénk, ha olvasóink egyúttal munkatár­saink is lennének és egy nagy csa­láddá fejlődnék ki a lap olvasó tábora. Szívesen veszünk minden sort, bármilyen problémát ölel is fel, örömmel vállaljuk bármilyen óhaj elintézését. Iparkodunk olyan újságot csinálni, amely teljes egé­szében Kecskemété és amely teljes tájékozódást nyújt város-, bel- és külpolitika tekintetében azok szá­mára is, akik esetleg egyetlen lap­juknak választanának. Biztosak va­gyunk, hogy célunkhoz hamar el­érünk, de kérjük olvasóink baráti támogatását. Jelszavunk: a közért a közzel bátran, őszintén, igazságo­san! PESTI lap-kollégáink ugyancsak sűrűn kapnak hajba. Ezen ne cso­dálkozzunk, ha ez a gusztusuk. Azon azonban már elmerenghetünk, miként művelik ezt. Egyszer meg­róják társukat, mert nem tett közzé egy közleményt, másszor azon ma­rakodnak, amit megírtak. A vidéki olvasó azután megszerzi a sérelme­zett újságot, hogy két oldalról is tájékozódva legyen. Nagy azután a meglepetése, amikor a kérdéses közleményt megtalálja, vagy ellen­kezően nem találja azt, amit sérel­meztek. Az történik, hogy több lap két kiadásban jelenik meg: pesti kiadásban és vidékiben. A kettő merőben eltér egymástól és a vidék jogosan panaszkodhatik, miért né­zik kiskorúnak, miért nem adják kezébe a teljes pesti számot, miért csak az alaposan megkurtított vi­dékit? Vagy a pesti pénznek más a szaga, mint a vidékinek?... 4. AZ UTÓBBI időben többször tapasztaltuk, hogy felszólalásokban, újságban kecskeméti problémák el­intézését a pestmegyei alispánra kí­vánják rábízni. Az illetők közjogi tévedésben és tévelygésben vannak. A megye külön törvényhatóság és külön törvényhatóság Kecskemét. Mindkettő élén választott tisztvi­selő áll, az egyik hivatali elnevezése alispán, a másiké polgármester, ők a teljesen különálló közigazgatásaik vezetői, az egyik nem szólhat bele a másikéba és fordítva. Legfeljebb közellátási kérdések felett dönthet a megye, mert a­ hasunkat oda csa­tolták. Kezünk, lábunk és főleg fe­jünk azonban szabad és­­független még. Nem piszkálódás,­­kicsinyeske­dés ez a néhány sor, mert városunk bárkitől szívesen vesz jótanácsot, amit éppen a pestmegyei alispántól többször megkapott már és bárkivel kész együttműködik, csak felepici közjogi felvilágosítással kívántunk szolgálni, amit illik tudni Kecske­mét minden lakosának. (h. e.) Téglai cserép, cement, mész, építési anyagok legolcsóbb beszerzési forrása Építőmunkások Szövetkezeténél, Bethlen­ város 70a. Szakmába vágó munkát vállalunk. 7 A föidpárt a Szelend tutaplsnoka Kik kapták meg eddig a párt vezet­ői közül Tildy Zoltán, a magyar köztársa­ság elnöke az ellenállási mozgalom­ban tanúsított kimagasló tevékeny­sége elismeréseként dr. Szádeczky- Kardoss László főispánnak a Ma­­­gyar Szabadság Érdemrendet ado­mányozta. Főispánunk szervezte meg a fővá­rosi tisztviselők hatalmas ellenállási mozgalmát, mely nemcsak m a­ néme­tek és nyilasok ellen vette fel a harcot nyíltan és a föld alatt, ha­nem felbecsülhetetlen értékeket mentett meg a nemzet számára. Amikor a mozgalmat leleplezték, a főispánt is fogságba vetették. Ekkor iszonyú bántalmazásokat kellett el­szenvednie, melyek nyomát még ma is súlyosan érzi. Rajta kívül a Szociáldemokrata Párt vezetői közül eddig még a­­kö­vetkezők kapták meg a díszes ki­tüntetést: Bán Antal iparügyi miniszter, Becht­er Péter fővárosi alpolgár­mester, Kéthly Anna, a nemzetgyű­lés alelnöke, özv. Mónus Illésné... Riesz István igazságügymi­niszter, Schiffer Pál nemzetgyűlési képvi­selő, Szakasits Árpád miniszter­­elnökhelyettes, Várnai Zseni költő, Zentai Vilmos államtitkár, Szalai Sándor nyomdász, aki az első foko­zatot kapta. Városi jéggyárat kell létesíteni ínért a magántőkét nem tehet folátásra bizni A Kecskeméti Újság tudósítójától. Egyik legnagyobb vesztesége a város,­nnak a városi jéggyár megsem­miüílése, melyet úgyszólván teljesen elfojti a helyé­ről a háború szele- A közhűtőházat még nem állították üzembe, így egyedül­ csak a Bennedek-te­rep állított elő jeget, ami fő­ként a nyári hónap­okban nélkülözhetet­­len nemcsak a kórházak és magánidetégek számára, de a kevés vizű város mi­nde­n lakosánál­­is. Most a Benedek-gyár beszünteti a jég előállítását azzal a kijelentéssel, hogy az érvényben lévő maximális ár mellet­t nem lehet rajta keresni“. Bár a foglalkozás mi­nd­e­nki részére bi­­zonyos kötelezettséggel jár, mégis tud­juk, hogy a kapitalista tőkét­­nem lehet rábírni ara, hogy önszántából köz­érde­ket ráfizetéssel szolgáljon­. Mégis remél­jük, hogy az említett cég továbbra sem zárkózik el bizonyos­ mennyiségű jég gyártásától, de felté­ten, sürgetni kell a városi­ jéggyár felállítását, amely kon­ku­­rensként is jelentkezve, nyomban m­eg­­oldjaná a fenyegető helyzetet- Riasztó hírek az adó nagyságáról Súlyos pénzügyi intézkedés után megnyugtató döntés A városban riasztó hírek terjed­tek el egy adórendeletről, amely­nek alapján augusztus 1-től adózni kell. A híreknek volt is alapjuk, mert a pénzügyminiszteri rendelet a teljes bevétel 70 százalékában szabta meg az adót, ami azt jelenti,­­hogy egy üzem a maga gyártmá­nyainak árából a 20—25 százalékos forgalmiadó­­mellett mindössze csak 5- -10­­százalékot kapna,­­a többit el­vinné az adó. Maguk az adóhatósá­gok is tarthatatlannak minősítették a helyzetet, úgy látszik, országszer­te zúdult­ a pénzügyminisztérium felé az ellenvetés moraja, mert rö­videsen egy újabb rendelet jelent meg. Eszerint az adózók maguk fogják megszabni, melyik adóosztályba kí­vánnak tartozni, vagyis maguk mondják meg, hogy havonként hány forint, adót akarnak fizetni. Ha azonban a bruttó bevétel hat szá­zaléka több lenne, mint a­z adózó által választott összeg, ak­kor ez pótlólag befizetendő. A gyakorlat­ban tehát az a helyzet, hogy az adó a­­bruttó bevétel ha­t százaléka.Megemlítjük, hogy az adó min­den hó elsején esedékes és 15-ig kamatmentesen fizetendő. Mindenki idejében fizessen, mert a kamat igen magas: havi 10, tehát évi 120 százalék! A házadót a folyó,­­a­ szeptem­beri és októberi hónapban két rész­letben lehet fizetni, az alkalmazot­tak adóját két­hetenként kell le­róni. Egyébként legközelebb áttekint­hető adónaptárt is közlünk. RÖVIDESEN ÁLLATVÁSÁR LESZ KECSKEMÉTEN A fn­. bizottság legutóbbi közgyűlésén az egyik felszólaló sürgette at£ állla­tvásár megtartását, amely 1­944 nyara óta n­em volt Kecskeméten. A polgármester vála­szában kijelentette, hogy a város­­már fog­­lalko­zo­tt a gondolattal és előkészület előtt állt egy hamarosan megtartandó ál­­latvásár kérdésse. Nagykőrösön már tartottak állatvásárt és amiint halljuk, pompás eredménnyel­ Ha a kecskem­étii állatvásárt kirakodó­­vásárral is egybekötik — ami valószínű — akkor ismét fel­ fog hangzani­­az­­utcá­kon­ a rég nem hallott vásári felszólítás: — Hét az ára, szabott­ára... A „Demokrácia“­ Mi a helyzet egy nagy port felv­ert Ügyben A „Demokrácia“ című hetilap egyik legutóbbi száma szenzáció­­számba menő cikket közölt dr. Ge­reben Jánosnak, a kecskeméti nép­­ügyészség vezetőjének személyével kapcsolatban. Akik a kecskeméti közéletet vala­mennyire ismerik, már első pillan­ és az igazság másra megállapíthatták, hogy a cikk nem halad a valóság vonalán. Kecskeméten köztudomású, hogy dr. Gereben János 1945. március 9-én történt első népügyészi kineve­zése nem „helyzeti előnye“, hanem a helyi Nemzeti Bizottságnak, to­vábbá dr. Valentiny Ágoston akkori igazságügyminiszternek irányában megnyilvánult osztatlan bizalma alapján következett be, lemondása és felmentése pedig sem okozati, sem időbeli összefüggésben nem volt a kecskeméti rendőrkapitányság ak­ kori vezetője ellen felhozott kifogá­sokkal. Köztudomású az is, hogy dr. Ge­reben János sem a múltban, sem a jelenben nem volt a kecskeméti izr. hitközségnek elnöke. Megállapítot­tuk, hogy annak még csak nem is elöljárója. Köztudomású tény volt, hogy amikor dr. Garbera­ Sándor vezető népügyész lemondott, a Nemzeti Bizottság mindent és mindenkit megmozgatott, hogy a vezető nép­­ü­­gyészi pozícióra alkalmas személyt ajánlhasson, de az anyagi áldozat­tal is járó tisztséget egyik­­ügyvéd sem volt hajlandó vállalni, mire dr. Gereben János a több oldalról meg­nyilvánult óhajra s főleg az akkori főispán rábeszélésére ismét elvál­lalta a népügyészség vezetését. A cikk egyéb adatainak utána­járva, megállapítottuk a következő­ket: Gereben János felterjesztése lemondása­ tárgyában 1946. El. IV. A/B. alatt 1946. június 26-án kelt s­­árnak elintézése technikai okokból húzódott, de a több,­­mint egy hó­nap után bekövetkezett Grátzer­­féle letartóztatáshoz már ez okból sem lehetett köze. Megállapítottuk továbbá, hogy a cikkben említett f­egy­ve­rr­ejtegetési ügy nem népügyészségi, hanem ál­lam­ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmény és Grätzer Pál is az államügyészség helyezte szabadláb­ra, mert a statáriális eljárás előfel­tételei nem forogtak fenn, de egyéb­­ként is a­rra merült fel adat, hogy a fegyver­­nem is az övé, hanem fegy­verviselésre jogosult albérlőjéé volt. Így természetesen a népügyészség vezetőjét fogolyszökt­etéssel gyanú­sítani jóhiszeműen nem lehet. Aki a kecskeméti népügyészség munkáját figyelemmel kísérte, ma­gáévá exttláli a Nemzeti Bizottság 579—1941. sz. azon tilpaldalát, amelyet június­ 16-án intézett kor. dr. Gereben János népügyésznek anud­ az­­alkatomból, hogy lemondásával megüresedő tisztségének betöltésére javaslatot tett s melyben köszöne­tét fejezte ki dr. Gereben Jánosnak s a demokráciát építő és védő tárgyi­lagos munkálkodásáért. SZAKSZERVEZETI HÍREK A fodrászmun­kás­ok szakcsoportja 30-án, pénteken­ délután 6 órakor gyűlést tart a székházban- Tárgy: kollektív szerződés ismertetése- Megjelenés kötelező. Elnök-A Hivatásos Zenészek Szakszervezete közli, hogy a központ utasítása folytán csak szakszervezeti igazolvánnyal ellátott -zenészeket lehet vendéglőkben, vagy más nyilván­ helyeken, alkalmazni. Felhívjuk a munkaadók figyelmét, hogy a munkások kötelező bejelentése augusz­tus 31­-én lejár. A­ki még nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, forduljon a Munkaközvetítő Hivatalhoz, ahol díjtala­nul rendelkezésre bocsátják­­a szükcéges űrlapokat. Munkaközvetítést, elhelyezést csak a munkaközvetítőn keresztül- Lehet eszkö­zölni. Ezért kérjük a munkáltatókat mun­­kásigényeiket a hivatalnál (Rákóczi.út 1.) jelen­tsék- A közvetítés díjtalan. A fenti intézkedések a háztartási alkal­mazottakra is vonatkoznak-A Kecskem­éti Sz­abadszakszervezetek Vas- és Fémmunkás Csoportja idén, szombaton délután 6 órakor nagygyűlést tart. Az összes vasipari szakmában dol­gozó (lakatos, bádogos, úillapyszerelő, ko­vács, vízve­zet­ékszerelő, autószerelő stb.) tagtársak teljes számba­n jelenjenek meg. Tárgysorozat: 1. Kollektív szerződés is­mertetése. 2. Általános gazdasági helyzet ismertetése. Előadó:­­Wasnyovszki szövet­ségi titkár­ — Mindenkit szívesen látnak. A Földmunkások és Kisbirtokosok Or­szágos­ Szövetségének kecskeméti csoport­ja 34-én, szombaton délutáni 3 órai kez­dettel taggyűlést tart, melyre kérjük tag­jaink szíves és pontos megjelenését. Az új dél-pest megyei földműves titkár fogja ismertetni: a tagokkal a Földmun­kások és Kisbirtokosok Országos Szövet­ségének programját. A vegyipari munkások Szabad Szakszer­vezetének kecskeméti csoportja vasárnap délután 3 órakor taggyűlést tart. Megje­lenés kötelező.

Next