Kecskeméti Ujság, 1947. június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1947-01-05 / 1. szám

Újévi számadás írta: Marosány György Megint elhullott mellőlünk egy darab idő. A naptári időszámítás szerint, részekre bontott életünk új szakaszhoz érkezett. Eltűnődünk, visszanézünk, mit és hogyan hagy­tunk magunk mögött, ünnepelünk, ujjongunk, vagy szomorúság fog el. De félszemmel már a jövőt bonto­gatjuk magunknak. Értelmünk ke­resi az utat, mérlegeli a lehetősége­ket. Igen. Olyanok vagyunk újév küszöbén, mint a nagy és szép ter­vű­ gyermek, akit bemocskolhat rá­­fr­öccsenő szenny, érheti korholó S­.D. csúfondáros jel, grimasz gú­nyolhatja, a lelke ünneplőn köszönt mégis a jövőnek! Ez az erőnk. A hi­­tünk adja ezt. A hitünk, mely meg­szabott életkörülményeink által, szépségre szomjas lelkünk által tel­jesedett egésszé bennünk. Proletá­rok vagyunk! De rabok már nemi Életünk értelmet nyert. Hazánk is tett. Hitünk vállalásáért nem jár, akasztófia, köpés a tisztafényű sze­mek közé, nem jár érte ezer raffi­­nált kínzás sem, melyet egy modern középkor elfajzott népe eszelt ki. Emberek lettünk végre. Megtörve, megfogyatkozva, de emberek. S most, hogy új évet kezdünk, végez­zünk egy feis számadást, ahogy ez már emberek, intézmények életében szokás. Lássuk, mit cselekedtünk, s jól cselekedtük-e? Mit tett az or­szág felemelésének érdekében a ma­gyar demokráciának egyik legna­gyobb építő és őrző munkása a Szo­ciáldemokrata Párt? T­iszta hitünk szerint, ha pártunkat építjük, fej­lesztjük, az országot is építjük. Az álmunk: szabad, független ország. Köztudomású, hogy ezért még párt­­szempontoktól is eltekintünk időle­gesen. Mert sok a kényszerhelyzet, a különféle törekvés, ami szándé­kunkkal ütközik vélt igazságok ér­dekében. Ezzel számolni kell. S mi ezt tesszük. S mikor ezt tesszük, felvetjük a kérdést, van-e okunk bi­zalomra, optimizmusra az 1947-es esztendőre? Vissza kell néznünk egy kicsit a közelmúltra. A föld alól tértünk vissza és mit találtunk? Romot­­és eszköz. Hörgést és dögvészt. Éhsé­get és­­kifosztottságot. Züllést és a telkekbe ivódott borzalmak képét. Emberek?... Nem, akiket itt talál­tunk, nagyrészt már nem voltak em­berek. Az a néhány év elég volt, hogy teljesen hasonuljanak ahhoz, amit megálmodtak a gonoszok. S akik még nem hasonultak hozzá teljesen, azok is megtörtek, elvesz­tették a hitüket, minden illúzióju­kat, így fogtunk neki a munkának. Éven területen, ilyen emberek kö­zött, hogy lázverte testtel, könnyek közt álmodott terveink megvalósul­janak, épüljön végre az ország, a mi hazánk nekünk és mindenki másnak is, aki ebben a szent mun­kában velünk mer tartani. És lett foganatja a példának, amit mi adtunk mind­en élőnek, aki meg nem vesztette el teljesen önmagát. A szemét helyén, a rombadőlt laká­sok helyén újra otthonok emelked­tek és az inunk szakadásáig feszülő munkában lett kenyér is. És még valamit adtunk az embereknek: a legtöbbet, amit e földön embernek adni lehet: a hitet. Hitet önmagá­hoz, az élethez, szivéből kivert esz­ményeihez. Emberré emeltük a re­ményteleneket és azokat is,­­akik egyszer már orra buktak saját bu­taságuk súlya alatt és mint a va­kondok, bújtak, futottak a rájuk verődő fény elől. S amikor mi, szo­cialisták mindent elvégeztünk, a légkör megtisztult, az ország gépe­zete működni kezdett, csak akkor gondoltunk a pártunkra. A párt gé­pezetét is megindítottu­k. Kongresz­­szust tartottunk. Lezártuk a föld­alatti idő korszakát, számbavettük erőnket, az utat, melyen járni kívá­nunk, végigtekintettük, és megin­dult a pártban az alkotmányos élet. Két választást csináltunk végig. És az erőnket, a rajtunk kívülálló szán­dékokat mérlegelve, nem család­tunk, így mentünk neki a sokat ígé­rő, de sok bizonytalanságot és er­­'■?ryt is mutató 1 '46-os eszk undő­ne­k Az évet a pártélet újjászervezésé­vel kezdtük. A párt hatósugarának kiterjesztésével megbízható önzep Újévkor száz tisztviselőt előléptetett a polgármester A Kecskeméti Újság­ tudósítójától Tóth László polgármester az újév alkalmából száz tisztviselőt­ előlépte­tett. Ezek a tisztviselőül kivétel nél­kül alacsony állásban voltak, az elő­­lépttettés­­a XIII. fizetési osztályból a XII. fizetési osztályba történt természetesen a legszebb újévi aján­dékot jelentette az előléptetetteknek. Itt említjük meg, hogy a főispán dr. Iványosi Szabó László aljegyzőt tb. tanácsnokká kinevezte. Ebben a hónapban el kell számolniok a gazdáknak a beszolgáltatással­ ­ Hantos beszni­ássalA jutalmat, a késedelmeskedő büntetést kan A gtadona beszolgáltatással a g­az­­dáknak még ebben a hónapban el kell számolniok a nyilvántartó hi­vatallal. Aki hőszolgáltatási kötete­­zet­tsé­gének pontosan eleget tesz, minden kg gabona után 5——15 fil­lér jutalmat kap, az a gazda ellen­ben, aki nem adja be az előírt mennyiségét, köteles minden gabona kg-ja után 1 forint bünte­tést­ fizetni, azonkívül az előírt mennyiséget is be kell szolgáltatni. Ezért felhívjuk a gazdákat, hogy január 31-ig feltétlenül egyenek eleget kötelezettségüknek, amely hazafias kötelességük is. 1/i'C'S'2/ fttfsfoé’n’V'l&fcG’! A „Kecskeméti Újság“ tudósítójától A város ajánlatot kapott a Váro­sok és Vármegyék Országos Mentő­­egyesületétől, hogy hajlandó Kecs­kemétem mentőállomást létesíteni, azt mentőautóval felszerelni­ és ezért évenként és ezer telkenként 75 forin­tért kér.­­ A város vezetősége­­a vasárnapi csillag­túrán meg fog szemlélni egy mintának leküldött mentőautó, és ha az megfelel, ak­kor megvásárolja, ha nem, akkor a mentőegyesülettel köt szerződést. De bizonyos, hogy rövidesen lesz mentőautó Kecskemé­ten. 7 új Az ellátott és ellátatlan lakosság részére új hatósági élelmiszerjegye­­ket kézbesítetttek ki, amelyek lénye­gesen eltérnek az eddigiektől. A 70. sz. ha­tósági élelmiszerjegyen egy nagy kockás kenyérjegyre kel­­l napi adagot, 50 deka kenyeret kell­­ kiadni, míg a kiskockás kenyérje­­gyek ara valók, hogy esetleges ven­déglői étkezésnél minden darabra 5 d©ka ikenyerrelt tudjanak kiadni. A nagy liszt jegyekre 30 deka liszt, a kis liisztjegyesére ugyancsak vendég­lői fogyasztásnál 3 deka lisztet ad­nak ki. A római és arab számmal, valamint nagy betűkkel megjelölt szelvényekre kiosztandó cikkeket később köztük­ a lakossággal. Januárira I. szelvényre,­­ februárra az A. szelvényre, márciusira a c­­szelvényre adnak 20—20 deka cuk­rok. Az önellátók háromhavi jegyet kaptak, erről az I., a KI. és A. szel­vényre adják ki a cukrot, az ellátat­­ ási jegyekről ? tan gyermekek és az önellátott gyermekek januárra az A., február­ra a B., márciusra a C. szelvényre kapnak külön-kül­ön 20—20 deka cukrot. A csecsemők pót­jegyé­re az I. szelvényre adnak havonként 20 — 20 deka cukrot. A terhes- és szop­tatós asszonyok a 13. szelvényre kapnai­ e külön 40 deka cukrok .­­ MIT KELL TUDNI Felhívás ICtf-szentít hazaHség-éker! Január 5-én, vasárnap délelőtt az újjáépített nemzetközi út megnyitá­sára Kecskemétre érkezik Tildy Zol­tán köztársasági elnök és a kormány több tagja. A megnyitással kapcso­­lat­osan Csillagtúra art,tóügyességi verseny és még más ünnepség is lesz. Felhívja a polgármester Kecs­­keméti közönségét, hogy a nagyjelen­tőségű ünnepély alkalmából a há­zait­ lobogózza fel. -)(- 1 / Károlyi Mihályc/ Kecskeméten Az Amerikai—Magyar Művelő­dési Társaság meghívására f. hó 18-án Kecskemétre érkezik Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katin­ka. Este a színházban nagyszabású gálaest lesz a legkiválóbb fővárosi művészek közreműködésével, vasár­nap délelőtt pedig a városháza dísztermében a Társaság díszgyűlést tart, melyen a II. köztársaság volt elnöke és Andrássy Katinka ünne­pélyes fogadás keretén belül elő­adást tartanak. Károlyiék kecske­méti látogatását országos érdeklő­dés előzi meg. SZABÓ cukorkaszen Telelőn 286 12 a­lm, szocialistákat válogatunk össze , és állítottuk őket egész embert ki-­í vánó posztokra. Megmértük :17 01- i szagot a szocialista gondolat számá­­­­ra és 25 vármegyében ragyogóan­­ sikerült vármegyei kongresszust tar­tottunk; azután előkészítettük pár­tunk leghatalmasabb megmozdulá­sát a debreceni nagygyűlést, amely az év első felének munkáját koro­názta be. Eljutottunk a falvakba, a tanyákra, mindenhova, ahol ember él ebben az országban. Nem mond­tuk: „arccal a vidék felé“, hanem elindultunk primitív eszközeinken a porban, sárban sínylődő, ezeréves szolgaságban élő magyarság felé, hogy elvigyük a demokrácia fegyver­­­ét és a szocializmus megvalósításá­nak nem csak ígéretét, hanem té­nyét is. Sokezer előadással, gyűlés­sel nem csak forma szerint, de lé­­nyegében is építettük a Szociálde­mokrata Pártot, de emellett az éjt, napot emésztő munka mellett nem hagytuk abba az ország újjáépítését sem. A bányákban, ipari üzemek- I ben, szántóföldeken, irodákban, hi­­j­vatalokban, községi tanácsokban és a parlamentben egyaránt úgy mun- s kálkodtunk, a­hogy csak erőnkből, tehetségünkből telett. Nehéz, de szép munka volt. Nem vártak ben­nünket virágcsokorral sehol, ahol dolgunk végett megjelentünk, in­kább rosszindulat, gyűlölet, az el­lenforradalom sötét szelleme várt bennünket a legtöbb helyen, amit szívós szocialista fegyelemmel, ke­ménységgel igyekeztünk legyőzni. De ezt a szellemet még nem győz­tük le teljesen. És ez az a feladat ami megmrad a sokat ígérő új esz­tendőben is. Ez az elmúlt esztendő mérlege. Mit várhatunk mi szocialisták az új esztendőtől ilyen számadás után? Két szóban felelünk erre: harcot és munkát. Harcot az emberi butaság, a rosszindulat és a gyűlölködés el­len, harcot a fasiszta maradványok ellen annak teljes kiirtásáig. És munkát, további nagy munkát, az országépítés és a pártépítés munká­ját. A mezőgazdaság kemény mun­káját, hogy legyen elég kenyér, a lendületbe jött ipar ugyanolyan ke­mény munkáját, hogy legyenek szer­számok, gépek, legyen ruha és cipő. Munkát várunk a községi tanácsok­tól, a városi képviselőtestületektől, a nemzetgyűléstől és a kormánytól, hogy még jobban elmélyítsük és kiszélesítsük a demokráciát. És a pártszervezeti élet további kiépítésé­nek komoly munkáját várjuk, mely­ben a tiszta osztályharcos szocia­lista ideológia fog még jobban el­mélyülni. A politikai fejlődés arra mutat, hogy Európa előbb-utóbb szocialis­tává lesz és ebben Magyarország sem maradhat le; országunk sem vá­laszthat dolgozó népe számára más életformát. Munkánk egy részét elvégeztük. A ránk köszöntő 1947-es új esztendő­be azzal az elhatározással lépünk, hogy még többet, még tökéleteseb­bet akarunk alkotni az ország és a párt felvirágoztatására. De ehhez, jól tudjuk, nagyobb akarat és na­gyobb agaratra serkentő igények kellenek. Nem akarunk elmaradni egy ország mellete sem és a magyar Szociáldemokrata Párt európai po­zícióját se gyöngíteni, hanem még jobban erősíteni akarjuk. Úgy érez­zük, hogy az ország sokat köszön­het a Szociáldemokrata Párt külpo­litikájának, de azt is tudjuk, hogy pártunkat ez a jól végzett munka a következő esztendőben is sokra kö­telezi. Tehát harc és munka- így zárjuk számadásunkat, amikor pár szóban már a jövőt is vázoljuk magunknak. Harc és munka, hogy országunk fej­lődése minél gyorsabb, minél töké­letesebb legyen.

Next