Kecskeméti Ujság, 1947. december (42. évfolyam, 27-52. szám)

1947-07-13 / 28. szám

LEGÚJABB Finnország sem megy Párizsba A párizsi értekezletre meghívott országok sok­ban deljhittek, a meghí­vás felett. Az eredeti döntéstől el­térően, ma Cseh­szlovák­ia is közöl­te, hogy nem vesz részt ,a konferen­cián. Finnország is elutasító értesí­tést küldött: Magyarországgal együtt most,már nyolcra emelkedett a kon­ferencián, részt nem vevő államok száma. Albánia is közölte, hogy a Belgrá­don kereszt­ül küldött meghí­vást nem fogadja el. Románia azzal indokolta a meghívás elutasítását, hogy Románia háborút vesztett or­szág, melynek két éven át a száraz­sággal is meg kellett küzdenie. Je­len helyzetben Európa megsegítése csak egységes alapon történhet, és csak akkor lehet eredményes, ha ki­terjed mindenkire. A tervek végre­hajtásából a Szovjetunió hiányzik, pedig azt rá kellene alapozni. Euró­pát nem szabad két részre szakíta­ni. Lengyelország is hosszabban­ in­dokolta elutasító álláspontját. A nyugati hatalmaknál Csehszlovákia megváltozott álláspontja, keltett nagy meglepetést. Óriási terror Gör­ögországban Angol jelentés szerint Athénben tegnap újabb 400 embert tartóztat­tak le és ugyanennyit a vidéken is. A Times szerint a letartóztatások célja­ letörni a baloldali koalíció el­lenállását, különös azonban, hogy a görög kormány mindezeket az in­tézkedéseket úgy állítja be, mintha azokat az an­gol kormány helyesel­né. A történtekért azonban a­ görög kormánynak kell viselni a felelőssé­­get. A szakszervezetek világszövet­sége felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét a görögországi események­re, hogy a Biztonsági Tanács állítsa helyre a­­szabadság és Jedid uralmát. A FRANCIÁK NÉLKÜL A Ruhr-vidék széntermelése ügyé­­ben Londonban értekezlet lesz, amelyre az éppen legjobban érde­kelt Franciaországot nem hívták meg. London­ban ki­elentették, hogy Franciaország meghívására csak ak­kor kerülhet sor, ha megszállási övezetét egységesíti az amerikai és angol övezetekkel. Holnap nyílik m­eg a párzsi és aetztet Az első párizsi­ értekezlet kudar­ca után holnap újabb értekezlet kezdődik a Marshal­l - ter­v­vel kapcso­latban. Az ülés megnyitása után először afelett döntenek,­­nyilváno­sak legyenek-e az ülések. Ezután elnököt és főtitkárt választanak. Támadják a portugál diktátort Portugáliában igen kiéleződtek a politikai ellentétek, melyek Salazar diktatúrájának megdöntésére irá­nyulnak. Moszkvai jelentés szerint a letartóztatások száma e­gyre nő. Zavargások Indiában Indiában felújultak a zavargások. Egy vidéki­ városban bomba rob­bant, mire a muzulmánok megtá­madták a szákkeket. A katonaság csak 30 perc alatt tudta helyreállíta­­ni a rendet ennek ára több halott és sebesült. A kalkuttai zavargások során 11 ember vesztette életét. KECSKEMÉTI II. évf. 28. sz. ára: 40 fillér A Szociáldemokrata Várt lapja „Vitéz“ VARGA Gyula Sándor dr. EGY „DEMOKRATA“, AKI NAGYON SOKAT ÁRTOTT A­­ DEMOKRÁCIÁNAK Talmi csillag hullásának hiteles története 1947 július 13. vasárnapÚJSÁG Ha a magyar közmondás — „halot­takról jót, vagy semmit“ — elavult intelmét szó szerint vennénk, akkor most nem lenne szabad egyetlen bet­űt sem papírra vetnünk... Azonban „vitéz“ Varga Gyula Sán­dor pénzügyi főtanácsos sajátságos kar­rierjének különös történetét a nyilvá­nosság­ elé kell tárnunk éspedig két oknál fogva: okulásul és a magyar­ de­mokrácia megerősítésének érdekében... Nézzük csak meg közelebbről, ki is ez a törekvő, méginkább törtető em­ber, aki most a sűrű rács mögül el­­mélkedhetik az idő múlandósága fe­lett...­­ Elmeorvosi bizonyítvány Neve először egy bűnügy kapcsán tűnt fel Kecskeméten, amikor az ügyészséggel gyűlt meg a baja és amikor a csávából csak akként menekülhetett, hogy Budapestről el­meorvosi, bizonyítványt hozott, mel­y szerint nem beszámítható. Ez még ab­ban a világban történt, amelyben tolvaj urat kleptomániásnak neveztél ha lopott és előheháborodottnak,­­ más bűncselekményt elkövetett... Varga Sándornak sikereit kimászn a pocsolyából. még csak bélyeg sem került a homlokára. Hamarosan vitéz lett, majd gyorsan haladt elő pályá­ján, a pénzügyiga­zgatóságon, ahol akkor a protekciósoknak fenti kis priu­szát vajmi kevésnek értékelték. Varga, a politikus közben élte a maga nem is egészen csendes életét. Ha választani kellett hivatala és a Vitézi Szék között, ak­kor az utóbbit választotta, ha pedig politikai ízű megnyilatkozását vár-' ták, akkor ilyeneket mondott: ----Nekem a vitézi zászló alatt­­ helyem... És ezt: — Hogyan lehet úriembernek mun­káscsapat, ilyen csirkefogó kommunis­ta banda mellett drukkolni?... Ez utóbbi kijelentést a KTE-re vo­natkoztatta, amikor történetesen és véletlenül legyőzte Varga kedvenc csapatát, a KAC-ot. Varga szerelmei Mégis, miként lett „demokrata“? A szerelem révén... Udvarolt egy zsidó származású lány­nak, akit és akinek családját tagadha­tatlanul bátran segítette a szörnyű ül­döztetéseik idején­ és amely segítés eredményeként bizonyos fokú mellőzés­ben lett része. Ennek a mellőzésnek tulajdonította, hogy elhelyezték Kees kémeiről és a frontra küldték. A felszabadulás után azután elővette az aktákat. Jaj lett annak, akinek a neve az iratok közt szerepelt. Az mind fa­siszta, csak ő maga a demokrata i­s élt elevenek és holtak felett, mégpedig csak kötelet, csak a népbíróság helyez­kedett más álláspontra, amikor fel­mentő ítéleteket hozott... A bosszú alantas érzése azonban nem tűnt el a lelkéből. Hosszú időn át csak Varga-ügyek foglalkoztatták e legkülönbözőbb hatóságokat. Pedig... Nézzünk csak szerelme mélyére, ar­ra az indítékra,, amely belőle állító­lag demokratát varázsolt. Két tisztviselőnő kollégája vallotta hogy olthatatlan szerelm­e idején őke is ostromolta, mégpedig alig elítítha­tó lánggal és amikor csapodárságát­­ szemébe vágták, így felelt :­­— Csak nem gondolják, hogy zsidó nőt veszek feleségül ?... Udvarol ugyancsak hevesen, ugyan­csak eredménytelenül egy malomtulaj­donos fiatal özvegyének is, aki ellen a kikosarazás után hivatalosan olyan jegyzőkönyvet vett fel, amelynek alap­ján az özvegyet 4­­00 pengőre büntet­ték. Csak a fellebbezésnél derült ki Hogy a jegyzőkönyv a hamis és nem a asszony... Hogy milyen „demokra­tja“ vott nézzünk egy­ másik pici esetet: A sötét utcában találkozott egy pénzügyi altiszttel, aki kalaplevéve alázatosan köszönt a nagyúrnak. Var­ga mégis megállította: — Mit őriz a kalap alatt? Nem tud illendőséget? Másnap meg felhívatta irodájába és újból lehordta. A bírságolás módszerei Hasonlóan bánt többi alárendeltjé­vel is. A saját munkáját is velük vé­geztette el, mert hiszen neki más mun­kaköre is volt, az u­dvarlás, no meg a furcsán szerzett ecetgyár... Amikor az igazgató megtudta a hivatali helyzetet és a­­tisztviselőket Varga munkájától eltiltotta, Varga a kistisztviselőknek ezeket mondotta: — Maguk ellenőrzik az adót, én ve­tem ki a bírságot. Ha dolgoznak ne­kem, akkor nagy lesz a bírság, ha nem, akkor kicsi lesz... Tudni kell, hogy az ellenőrök része­sednek a bírságból, így festett Varga adókezelési módszere. Arra is van adat, hogy rá akarta vezetni nevét olyan jegyzőkönyvre, me­lyek létrehozásában semmi szerepe sem volt, csak azért, hogy neki is le­gyen részesedése­ a bírságolásból. A pénznek nincs szaga? A pénz­ általánosságban nagyon sze­rette. És nem volt válogatás. Nyil­ván az volt az elve, hogy a pénznek nincsen szaga... Amikor az inflációba lendült pen­gős bankjegyek felbélyegezését rendel­ték el, az állampénztárból kivett­ 61­0 ezer értékű számlát, hogy azok össze­gét már a felbélyegzett pénzben kap­hassa meg. Ugyanezt megkísérelte a városi pénztárnál is. Amikor felelős­ségre vonták, rántott egyet a vállán: — Mas is vett ki jó pénzt ré­sz he­lyett... De a mások önként visszatették, ő pedig csak akkor, amikor bűnvádi fel­jelentéssel megfenyegették. A vámnál is történt furcsa esete. Rajtakapták, hogy vámköteles árut akar Pestre csempészni. Fülönfogták, meg akarták büntetni, de harsány méltatlankodással főtanácsosi állásá­ra hvatkozott. Ezt is számonkérték tő­le, de a magyarázat most is kurta volt: — Más is követ el vámcsalást... Most még sorbajárta a kereskedőket és ekként ügynökölt az ecetgyár érde­kében a nagy „demokrata“: — Hát, még mindig zsidótól!Veszi az eceetet?... Apró képek ezek, parányi mozaikok, de érdemes összeilleszteni őket. Ha pedig ezt megtesszük, előtárni egy kép, amely a mostani rabot élethűen áb­rázolja és amely megmagyarázza, hogy Varga Sándor útja nem is vezethet máshova, csak a rácsok mögé... Felvetjük végül a kérdést: mi köze van mindennek a demokráciához? Megmagyarázzuk. Sokan Varga Sándoron keresztül nézték az új magyar társadalmi ren­det, azt rajta keresztül ítélték meg. Láthatják, most­ tévedtek. A magyar demokrácia újból bebizonyította, hogy nagy ereje van, ki tudja lökni magá­ból a nem odavalókat. Szeretnénk hinni, hogy ez a felismerés általánossá válik és azok, akik jelen történetünk megvetett hősében demokratát láttak, most már maguk bizonyulnak igazi, dolgos, o­rszágépítő demokratáknak. Le­gyen béke ott, ahol Varga háborút szított, serény munka, ahol azt lehe­tetlenné tette és tisztult világszemlé­let, amelyet eddig csaló, hamis szem­üvegen át vizsgáltak.. Legyen béke és munka! (h. n.).­­ • Lapzártakor értesülünk, hogy az ed­dig őrizetben levő Varga Sándort a rendőrség előzetes letartóztatásba he­lyezte. A döntést a koradélutáni órák­ban hirdették ki előtte. Értesültünk arról is, hogy a feljelentések egymást követik. Nyomdában a város új költségvetése A júliusi közgyűlés tárgyalja a város hároméves tervét is A Kecskeméti Újság tudósítójától.­­ A város új költségvetése már elké­szült és lekerült a városi nyomdába. Még csak az üzemek költségvetése van hátra, amelyeken bizonyos simításokat kell végrehajtani. Értesülésünk sze­rint a városi költségvetés kb. 3 millió hiányt tüntet­ fel. A városi közgyűlés a költségvetést még­ e hóban megtartandó ülésén le­tárgyalja és ugyanakkor kerül tárgya­lás alá a város hároméves terve is. Ez kb. 50 millió forintos keretben, mozog. A közgyűlés előtt még pártközi­ értekezlet is foglalkozik a Város hár­­roméves tervével. .

Next