Kecskeméti Ujság, 1915. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1915-05-15 / 112. szám

. UtuA.. HÍREK­­ Kecskemét, 1915. május 14 . A hadikölcsön és a ta- ' karékpénztári betétek.­­ A most kibocsátásra kerülő hadiköl- J csönnél — éppúgy, mint az elsőnél — a pénzügyi kormány a legnagyobb súlyt arra helyezi, hogy a jegyzés céljaira elsősorban­­ a gyümölcsözetlenüll heverő tőkék mozgó­­dittassanak. E holt tőkék ekként a közgaz-­­ dasági élet csatornáiba visszavezetve, életre-­­ kelnek és egyaránt megbecsülhetetlen szol-­­ gálatot tesznek nemzetünk élet-halál harcá­nak győzelmes befejezhetése és jövő pénz­ügyi politikánk új alapra helyezése érdeké­ben. Egyben azonban a busás kamatnyújtás által nagy és biztos hasznot juttatnak széles néprétegek heverő "tőkéinek. De kétségtelen, hogy a tezaurált pénz­összegek mellett a közönség a takarékpénz­tári betéteket is igyekezni fog a szembe­szökően kedvező feltételek mellett kibocsá­tásra kerülő kölcsön jegyzésére igénybe venni. Az augusztus 1. után elhelyezett s így moratórium alá nem eső betétek a felmon­dási idők betartásával erre természetesen igénybe vehetők. Ami azonban az augusztus 1. előtt el­helyezett, s így moratórium alá eső betéte­ket illeti, az új hadikölcsön kibocsátásánál a pénzügyi kormány kifejezetten gondoskod­ni kíván arról, hogy az előnyös feltételű hadikölcsönre jegyezni óhajtó betevő és a kisebb betétekkel rendelkező s kevésbbé mobilis, a betétekre ráutalt pénzintézetek érdekei között összeütközés ne támadjon. Ezt a célt szolgálja a második hadikölcsön kibocsátásánál tervbe vett az a korlátozás, hogy a betétüzlettel foglalkozó intézeteknél, s más ily cégeknél az 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre, vagy folyószám­lára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek a kibocsátandó hadikölcsönköt­­vényekre történő befizetések céljaira a két kölcsönre együttesen csupán a jegyzés ide­jében fenálló összegük 25 százaléka, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25 százaléka erejéig vehetők igénybe. Tehát a pénzintézetek — az e rendelkezés által nem érintett felmondási határidők fi­gyelembevétele mellett — a betéteket csu­pán a jelzett mértékig tartoznak a jegyzés céljaira a betevőknek rendelkezésére bocsá­tani. Viszont a betevő a moratórium alá eső betétjének 25 százaléka erejéig igénybeve­hető részét csak az esetben fordíthatja a jegyzésre, ha ennek négyszeres összegét jegyzi, illetve, ha a jegyzésre szánt betéti rész megfelelő kiegészítéséhez szükséges összeg — tehát a jegyzésre szánt betéti rész háromszorosa — egyébként rendelke­zésére áll. A hadikölcsön kötvényei kedvezményes kamatláb mellett névértékük 75 százaléka erejéig lombadírozhatók lesznek, aminél­­fogva a jegyezni óhajtó betevőknek mód­jukban lesz a jegyzésre szánt betéti összeg kiegészítésére szükséges összeget — ameny­­nyiben ez készpénzben egyenlőre rendelke­zésükre nem áll — lombadírozás útján be­szerezni s az így beszerzett összeget, a lom­­bardkölcsön fokozatos törlesztése útján, hosszabb idő alatt, fokozatosan kifizetni. Erre a célra idővel, amint a betétek a moratórium alól felszabadulnak, természe­tesen a betétek felszabaduló része is fel­használható lesz. Az aláírási felhívás tartalmazni fogja még azt a rendelkezést is, hogy azok, akik a jegyzésre ilyen, egyébként moratórium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek, vagy cégnek közvetítésével tar­toznak jegyezni, amelynél az igénybeveendő betét el van helyezve. Ez a rendelkezés is megkönnyíti a pénzintézetek helyzetét. A tömegesen és országszerte minde­nütt aláírási helyekül jelentkezett pénzinté­zeteknek hatalmas hálózata a maga egészé­ben hazafias lelkesedéssel állott az első ha­dikölcsön nagy nemzeti fontosságú ügyének szolgálatába és a hadikölcsön sikeréhez fű­ződő egyetemes nagy érdeket teljesen át­érezve, saját érdekeik háttérbe szorításával, működtek közre abban, hogy az első hadi­kölcsön jegyzésébe minél szélesebb rétegek és minél nagyobb tőkék vonussanak be. A pénzintézetek e magatartásának le­hetősége a legszebb világot vezette pénzin­tézeteink szolid megalapozottságára és őket közgazdasági hivatásuk magaslatán álló té­nyezőknek mutatta be A múltnak ez a ta­pasztalata és az új kölcsön kibocsátásánál a takarékpénztári betétek kellő védelmére tervbe vett intézkedések, nemkülönben a pénzpiacnak jelenlegi kedvező helyzete jo­gossá teszik azt a várakozást, hogy a pénz­intézeti szervezetünk a maga országos há­lózatát ezúttal is hazafias lelkesedéssel fog­ja a hadikölcsön ügyének szolgálatába állí­tani és teljes odaadással, a nélkülözhető tőkeerő készséges rendelkezésre bocsátásá­val fogja előmozdítani gazdasági erőfeszíté­sünk minél teljesebb sikerét. — A Rákóczy pályázat. A Rákóczy ösztöndíj megbírálására kiküldött hármas bi­zottság a jelen pályázat alkalmával a „Rec­­rudescant“ jellegéjű pályamunkát találta a jutalomra méltónak, mint olyan pályamun­kát, mely a megszabott mértéknek leginkább megfelelt. A jelenes levelet a hétfői tanács­ülésen bontják fel. A pályadíj ünnepélyes kiadása e folyó havi rendes közgyűlésen fog megtörténni. — Áthelyezés. Szeberényi Pál ve­gyészmérnököt a vegyvizsgáló állomásunk ideiglenes vezetőjét Nagyváradra helyezték, helyette Tóth Pál vegyészmérnök Kassáról jön a vegyvizsgáló vezetésére. — Kirendelés. Az igazságügyminisz­ter ma érkezett leiratában a távollévő dr. Mészner Tivadar kir. ügyész helyett az eset­leg akadályozva lévő ügyész helyett a köz­­igazgatási bizottság póttagjává dr. Dolow­­schiák Mihály kir. ügyészt rendelte ki. — Előléptetés. A 8. huszárok harc­téren levő orvosát, dr. Feldmayer Gézát fő­orvossá nevezték ki. — Utazási igazolványok. A főkapi­tányi hivatal értesíti a város közönségét, hogy akik utazási igazolványokat óhajtanak, délelőtönként reggel 7 órától 12 óráig je­lentkezzenek a főkapitányi hivatalnál, mert más időben az igazolványok kiadása lehe­tetlen. — A Kecskeméti Leányegyesület ma, szombaton délután 6 órakor az izr. elemi iskola IV. oszt. termében közgyűlést tart. — Magánvizsgálatok. A róm. kath. főgimnáziumban május 25. és 26-án tartat­nak meg a magánvizsgálatok. — Adományok. A polgármesteri hi­vatalhoz a következő adományok érkeztek : Rokkant katonáknak Karsay Sándorné 5 kor., özv. Prikkel Mihályné 5 kor., Báli András 20 kor., Gubacs Menyhért 20 kor. — A rézgálic. Illetékes helyről vett tudomás alapján közöljük, hogy a városban szükséges rézgálic mennyiségnek a kormány részére Németországból érkező rézgálicnak kieszközlése végett a város minden lehetőt elkövetett. A gazdasági tanácsnok több íz­ben járt ez ügyben a földmivelésügyi mi­nisztériumban és igéretett kapott a szüksé­ges mennyiséghez illetőleg. Ennélfogva az az elterjedt tévhit, mintha a kormány által a kereskedésekben requirált rézgálicra utal­ványokat adni, téves. A rézgálic kiosztása iránt annak idején, amikor a szükséges mennyiség rendelkezésre fog állani, a gaz­dasági hivatal fogja az érdekelteket tájékoz­tatni. — Katonatemetések. E hónap 13-án temették a honvédhelyőrségi kórházból Nagy László 1. honvédhuszárezredbeli 28 éves, kecskeméti születésű huszárt. Ugyancsak Ve­res János 29 éves 38. gyalogezredbeli (1. század) közkatona is meghalt a Szent László­­kórházban. Temetése e hónap 13-án d. u. két órakor volt. — Tanfolyamok. Kereskedelmügyi miniszter úr intézkedése folytán a budapesti állami, kassai, szegedi felső ipariskolánál, a győri, kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári fa és fém ipariskolánál a debreceni, miskol­­czi fémipari és brassói faipari szakiskolák­nál azon esetben ha 15 jelentkező akad folyó évi április-június hónapokban gőzka­zán fűtői locombis és cséplőgépkezelői tan­folyamok tartatnak, melyre a szabályzattól eltérően kivételesen a 16-ik életévüket be­töltött ifjak is felvehetők. Jelentkezőknek tá­jékoztatásért a jelzett iparoktatási intézetek igazgatóságához kell fordulni, — Dömötör Pál kitüntetése. Bizo­nyosan nagyon sokan vesznek örvendetes tudomást arról a kitüntetésről, mely váro­sunk egyik legszimpatikusabb és széleskör­ben közkedvelt polgárát, Dömötör Pált érte. P. Unghvári Antal a Kapisztrán Jánosról ne­vezett magyarországi szent Ferencz-rendiek tartomány­főnöke, mint értesülünk beiktatta őt a Rend testvérükének szeretet közössé­gében és az erről szóló okmányt lelkes be­széd kíséretében vasárnap nyújtotta át az ünnepeltnek. p. Basich Method, a kecske­méti rendház agilis főnöke. Maga a kitünte­tés ősrégi szokás a szent Ferencz-rend tör­ténetében, mellyel mindenkor olyan világi egyéneket tisztel meg a rendi elöljáróság, a­kik különös tanujelét adják ezen régi egyházi intézmény iránti szeretetnek és te­vékeny jóakaratuknak. Dömötör Pál kitünte­tése tehát csak újabb bizonyság arról, hogy mily értékes lelki tulajdonok teszik őt tisz­telné az egész városban, ő igazán minden­kinek mindene iparkodik lenni a szó leg­nemesebb értelmében. Nemesszivü, fenkölt lelkű férfiú, akit őszinte szeretettel és nagy­rabecsüléssel üdvözlünk mi is ezen újabb kitüntetése alkalmából. — Uj kétkoronás bankjegyek. Az Osztrák-Magyar Bank új kétkoronás papír­pénzt fog kibocsátani. A múlt év augusztu­sában kibocsátott kétkoronás bankjegyeket ugyanis ismételten hamisították, mivel az utánzásuk nagyobb technikai nehézségek nél­kül lehetséges volt. Hogy a jövőben ennek elejét vegyék, be fogják vonni az augusz­tusban kibocsátott kétkoronás bankjegyeket és helyettük új, művészi kivitelű, nehezeb­ben utánozható bankjegyeket fog az Osztrák- Magyar Bank forgalomba hozni. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 112 (1811) szám.­rta zenéljünk hadisegély-b­élyeget. Egészségápolás. Családunk vagy ismerőseink körében bizo­nyára már előfordultak olyan megbetegedések, ame­lyeknek okát kikutatni nem sikerült. A betegség megvolt, de senki,­­ még az orvos sem­ tudta, mi­képpen keletkezett. Kutatóink már régóta keresték a rejtélyes megbetegedések okát és most azt a értesítést kaptuk, hogy a megbetegedések leggyako­ribb kutforrását megtalálták az ember — saját száj­üregében. Az ok olyan egyszerű és a magyarázat olyan világos, hogy igazán csodálkoznunk kell azon, hogy nem jöttünk rá régebben. A dolog röviden így áll: lélegzés és táplál­kozás alkalmával sok, részint ártalmatlan, részint kórokozó baktérium kerül a szánkba. Az ártalmas baktériumok közt vannak olyanok, amelyek a fo­gakat támadják meg és vannak olyanok, amelyek egyenesen betegséget okoznak. Ha már most a szájüreg nem tiszta, a száj nyálkahártyája gyuladt , a fogakat piszkos lepedék borítja vagy a fogak közt és az odvas fogakban ételmaradékok vannak, akkor ott a baktériumok százmilliókra szaporod­nak fel. Ha a szájüreget nem öblögetjük ki napon­ként fertőtlenítő szájvízzel (odollal), akkor csak­hamar jelentkeznek a szomorú következmények. Lélegzetvételkor a baktériumok behatolnak a tü­dőbe, vagy sebzéseken, fogsipolyokon keresztül a véráramba jutnak, azonkívül anyagcseréjük alkalmá­val mérgeket termelnek, amelyek vagy a gyomorba, vagy közvetlenül a vérbe jutnak. így keletkeznek : rosszullét, fejfájás, étvágytalanság, emésztési zava­rok, a torokzáji mirigyek és a tüdő megbetegedése, sőt szem- és fülbajokat és vérmérgezést is tapasz­taltak már. Hány neuraszténiás ember köszönheti mindennapos szenvedését ennek a nevetséges ok­nak, (nevetséges, mert mindenki könyen elkerülheti.) Nem ajánlhatjuk tehát eléggé, hogy minden­ki szokja meg a rendszeres szájápolást Odollal. Aki sáponként következetesen használja az Odolt, az mai tudásunk szerint az elképzelhető legjobb száj- és fogápolást gyakorolja.

Next