Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-06 / 283. szám

2 A munka valóságos hőstetteivel készülnek a dolgozók Sztálin elvtárs születésnapjának megünneplésére Még sohasem csapott oly ma­­gáana a szocialista verseny és a sztahánovmozgalom hulláma, mint eze­k­ben a napokban, amikor a szovjet állam az egész nép számá­ra drága évfordulóra, Sztálin, a népek nagy vezére, az egész dol­gozó emberiség szeretett tanítója és barátja 70. születésnapjának megünneplésére készül. A Sztálin­ról elnevezett kuznyeci szénipari kombinát munkásai, mérnökei és technikai alkalmazottai december 21-ig jelentős mennyiségű öntött­vasig acélt, hengerelt vasat, kok­szot és ércet termelnek a terven felül és teljesítik az esztergályo­­zott gyártmányok évi termelési irányzatát. A Molotovról elnevezett Gorkij autógyár dolgozói elhatározták, hogy az évi terven felül legalább százmillió rubel értékű többterme­lést érnek el, 600 személyautót gyártanak, az előirányzaton felül. A Balahnini cellulózé és papír­gyár dolgozói is a munka valósá­gos hőstetteivel akarják megünne­pelni a szovjet nép nagy vezéré­nek 70. szültésnapját. 12 millió rubel értékű árut akarnak gyár­tani terven felül határidő előtt és kétmillió rubellel leszállítják az önköltséget. Különösen figyelemreméltó ered­ményeket értek el a Moszkva-Don medence munkásai, mérnökei és technikusai, akik túlteljesítették a Sztálini Alkotmány ünnepére vál­­lalt kötelezettségüket és 14 ezer vagon szenet termeltek a terven felül. Sztálin 70. születésnapja al­kalmából arra kötelezték magu­­kat, hogy tovább fokozzák a mun­katermelékenységet 33.000 vagon­­nal felülmúlják a tervet, csökken­tik­­az önköltséget, emelik a terven felüli megtakarítást és még az ed­diginél is jobban meggyorsítják a vagonok fordulatidejét. CSEHSZLOVÁKIA Az ostravai bányászok kezde­ményezésére elhatározták Cseh­szlovákia dolgozói . 1949 decembe­rét a sztálini élm­unka havának tekintik. Csehszlovákia másik ipa­ri központjában, Gottwaldovban a kerület több, mint 103 ezer dolgo­zója vett részt a szocialista mun­kaversenyben. A kerület dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a sztálini élmunka hónapjában átla­gosan 7,07 százalékkal fokozzák a munkatermelékenységet és 1,73 százalékkal csökkentik a selejtet. A prágai árumintavásár palotájá­ban vasárnap ünnepélyesen meg­nyílt az a kiállítás, amely Sztálin generalisszimusz születésnapjára szánt ajándéktárgyakat mutatja be. A kiállítás a Sztálin genera­lisszimusznak szóló 9 millió üd­vözletét tartalmazó, 450 vaskos kötetet is bemutatja. LENGYELORSZÁG Az üzemekben, gyárakban, fal­vakban, tanintézetekben, tanuló­köröket szerveznek Sztálin élet­rajzának tanulmányozására. Ezenfelül előadásokon és gyűlése­ken foglalkoznak Sztálin életével és tevékenységével. Sztálin gene­ralisszimusz 70 születésnapjával kapcsolatban egyébként Lengyel­­országban december 15-től kezdő­dően vándorkiállítás mutatja be Sztálin életét és munkáját. A ki­állítás Lengyelország Valamennyi üzemét felkeresi. BULGARIA A bolgár népköztársaság váro­saiban és falvaiban kézről-kézre jár annak a levélnek szövege, me­lyet a bolgár dolgozók küldnek Sztálinnak 70 születésnapjára. A levelet ünnepi nagygyűléseken ír­ják alá. November 18-ig már 4,5 millió bolgár írta alá az üdvözlő levelet. ALBANIA Albánia dolgozó parasztjai meg­fogadták, hogy dec. 20 ig eleget tesznek minden ez évi kötelezett­ségüknek a termény- és állatbe­­gyűjtés terén. . Terrorral kényszeríti a Tito­banda „amerikai robotmunkára“ a jugoszláv dolgozókat Bukarestből jelentik, hogy a Tito­­banda rablógazdálkodása­ teljes zűr­zavart okozott a jugoszláv „terv­­gazdálkodásban”. Az ország 200 ipari vállalata csak 56 százalékban tudta teljesíteni az előirányzatot- Az egyik bányában 800 munkás tagadta, meg a munkát a kegyetlen kizsákmányolási rendszer­­ miatt.­­Különösen a bányászatban és erdő­iparban kibírhatatlanul súlyos a munkások helyzete az angol-ame­rikai tőkés monopóliumok hasznát szolgáló kizsákmányolás miatt. Ju­goszláviában­ ezt a kizsákmányo­lási­ rendszert amerikai robotmun­­­kának nevezik­ A prágai ,,Nova Barba’' írja, hogy Jugoszláviában ez év első fe­lében 94­­bányász vesztette életét a biztonsági rendelkezések elégte­­lenségi tantiatt. Szófiai jelentés szerint az egyik jugoszláv bánya 2000 munkása nem kapott élelmiszerjegyet család­tagjai­ számára. .Ezért a munkások tömegesen maradtak el a bányá­ból, mire a Trio-batrditák főlegkínoz­­ták őket­­és 160-at bebörtönöztek. A csillagok aránytalanul tá­volabb vannak tőlünk, mint a bolygók. A hozzánk legköze­lebb levő csillag, a Centaurusz Alfája, a Földtől 270 ezerszer távolabb van, mint a Nap. Al­fának nevezzük minden csil­lagkép vezércsillagát. Alfa a Centaurusz­­ csillagkép vezér­­csillaga is. Hiábavaló dolog lenne a csillagok távolságát kilométerekben kifejezni.­­ A számok túl nagyok lennének ahhoz, hogy­ szemléletesek le­gyenek. Ezért a csillagok tá­volságát fényévekben fogjuk kifejezni, azaz azt a távolságot vesszük mértékegységül, amit a fény egy év alatt tesz meg. A világon semmi sem terjed olyan gyorsasággal, mint a fény és ugyanilyen sebesség­gel terjed minden kisugárzás, a rádióhullámok is. A fénysu­gár másodpercenként három­­százezer kilométert tesz i meg. A Naptól­ a Földig terjedő utat nyolc perc alatt járja meg, de a Plútóig öt és fél óra alatt jut el. A fény egy év alatt ki­lenc és félbillió kilométert ha­lad, ez a fényév hossza. A Centaurusz Alfájának a távolsága 4­25 fényévvel egyenlő, azaz 40 billió kilomé­ter. Mivel a fény csak 4,25 év alatt ér ide róla, ezért olyan­nak látjuk, amilyen négy és egynegyed esztendő előtt volt. Ha ezen a csillagon történik valami, számunkra csak négy év múlva lesz ismeretes, ami­kor az esemény időpontjában kiindult fény elér hozzánk. A szabad szemmel látható csillagok többsége 10-től 1000 fényév távolságig van tőlünk, de az alig észrevehető csilla­gok között olyanok is akad­nak, amelyek 5000 fényév tá­volságban vannak és mégis távcső segítsége nélkül látha­tók. Milyen roppant fényesek le­hetnek ezek a csillagok,­­ ha ilyen irtózatos távolságokról is láthatók? Kiszámítható, hogy a Nap csak olyannak látsza­nék, mint a legfényesebb csil­lagok, ha olyan távol lenne a Földtől, mint a Centaurus­ Al­fája. Ha pedig ötven fényév­nyi távolságban lennénk a Naptól, akkor olyan halvány csillagocskának látnánk, me­lyet még a legéberebb szem is nehezen vesz észre. Végül 50 ezer fényév távolságból már a legerősebb távcső segítségével sem láthatnánk a Napot. A csillagok ,melyeket ilyen roppant távolságról látunk,­­ nagyon nagy fénnyel világító égitestek. Egyikük ezerszer fé­nyesebb a Napnál, mások ezer­szer halványabbak, de ezek a hatalmas izzó égitestek, a mi Napunkkal együtt csak a csil­lagok egyike. Valószínű, hogy a csillagok többsége körül, ha­sonlóan a Naphoz, bolygók ke­ringenek, de ezeknek a boly­góknak olyan halvány a fé­nyük, hogy nem lehet őket a távcsővel észlelni. Csak né­hány elv alapján sikerült egy­­pár csillag körül bolygókat felfedezni, és nem is olyan ki­csit, mint a mi Földünk, ha­nem jóval nagyobbat még a Jupiternél is. Csak abban az esetben sike­rül a csillagok pályáját követ­ni a vezércsillag körül, ha a csillagnak van egy kísérője és ez a csillag izzóan világító test. Az ilyen csillagokat iker­csillagoknak nevezzük. Most, amikor megismerked­tünk a csillagok távolságaival nem kell csodálkoznunk rajta, hogy a legerősebb távcsövek is pontocskának mutatják a csil­lagokat, jóllehet, egyik-másik átmérője eléri a százmillió ki­lométert. Ezek tőlünk száz bil­lió kilométerre vannak. Egy húr JíMtmTTUDOfh­ílY 104!) DECEMBER 6. Atao A MOSZKVAI CSATA A Nagy Honvédő Háborúban a szovjet hadsereg egyik leg­­kiemelkedőb hadművelete a moszkvai csata volt. A háború elején Hitler kétszer kísérlete­zett a szovjet, főváros elfogla­lásával. Az első — 1941 októ­ber 2-­án indított — támadást a Szovjet Hadsereg megállí­totta. Ekkor a német hadveze­tőség újabb támadást készí­tett elő: 51 hadosztályt gyűj­tött össze Moszkva közelében. November 7-én — mint min­den évben — az Októberi For­radalom évfordulója tisztele­tére nagy katonai felvonulást rendeztek a Vörös-téren. A Lenin-mauzóleum emelvényé­ről Sztálin lelkesítő beszédet mondott. Felszólította a szov­jet népet, hogy harcoljanak a fasiszta betolakodók végső le­veréséig. November­ 16-án indult meg Moszkva ellen az általános tá­madás, a Volokalamszknál kez­dődő rohammal. A szovjet had­sereg ,­ miközben Moszkva lakossága védelmi övet épí­tett és a hadtartyagyárakban a férfiak és nők pillanatnyi szü­net nélkül dolgoztak — húsz napig védekezett a 220­0r­érföl­­des frontszakaszon, visszaverve minden támadást. A Moszkváért folytatott csa­ta, amelyet Sztálin lángelméje szervezett meg, példátlan volt a világtörténelemben. A né­met fasiszták óriási számbeli fölényük ellenére — amely különösen a tankokban mu­tatkozott meg — sem tudták Moszkva védőöveztét áttörni. December elején megállt az ellenség előretörése. Sztálin parancsára a szovjet hadsereg december 6-án megkezdte el­lentámadását. A németek ek­kor jelentették, hogy Moszkva eleste küszöbön áll. Már ké­szülődtek a győzelem megün­neplésére, mikor az elsöprő erejű szovjet támadás elleni védekezésre és nyugat felé való menekülésre kényszerül­tek. A világot megdöbbentette a fordulat. Ebben az időben so­kan azt gondolták, hogy a Szovjetunió ellenállása nem tarthat soká és Hitler rövide­sen győzedelmeskedik. S most, a hatalmas német hadsereg válogatott egységei felbomolva vonultak vissza, eldobálva fegyvereiket és felszerelésüket. , A Szovjet Tájékoztató Iroda december 13-án jelentette, hogy a Moszkva körülzárására és elfoglalására indított német támadás összeomlott. A jelen­tés beszámolt arról, hogy Lel­­jusenko, Kuznyecov, Roko­­szivszkij és Govorov táborno­kok csapatai szétzúzták a hó­mét harapófogó szárnyait, a fasiszta hadsereg megmaradt részeit pedig megfutamították. A december 6-án megindí­tott szovjet ellentámadás kö­vetkeztében a német­ fasiszták hatalmas vereséget szenvedtek Moszkva alatt. Az óriási em­berveszteségen kívül 4801 ágyút, 3071 mozsarat, 8000 gépfegyvert, 2766 tankot és 33.640 motorjármű­vet hagytak hátra a Szovjet Hadseregnek. A moszkvai csatában tört meg a német hadsereg ereje. A szovjet csapatok itt vetettek véget a fasiszták ,győzhetet­lenségébe­ vetett hitnek, kira­gadták az ellenség kezéből a kezdeményezést és a többi fronton is támadásba lendül­tek. A győzelem sztálini tudo­mánya diadalmaskodott a moszkvai csatában. 48 órás általános sztrájkot kezdtek az Olaszországi közintézmények dobozéi „Fél állami’' jellegű közint­ézmé­­n­yek dolgozói hétfőn reggel egész Olaszországban 48 órás sztrájkba kezdtek. Ezen közintézmények so­rába tartoznak a különböző tudo­mányos intézetek, a statisztikai, hi­vatal, a­s t­ársadalot­ibiztosítási in­tézmények. Az állami alkalmazot­tak frontján még nagyobb alanyi­ mozgalom van kibontakozóban. Az állami alkalmazottak nincsenek megelégedve a tavasszal megálla­pított fizetésekkel s további köve­teléseik érvény­esítése érdekében szombaton 24 órás általános sztráj­kot tartanak. A Róm­a környéki parasztok va­sárnap hajnalban megkezdték Tor­­lotk­a herceg parlagon heverő föld­jének elfoglalását. A földbérlőszö­­vetkezetek összesen 20 ezer hek­tárnyi területre tartanak igényt, de a földbirtokosok képviselői csupán 1.300 hektár átengedésébe akartak belemenni. Miután a tárgyalások meghiúsultak, a földbérlőszövetke­­zetek tagjai megkezdték a földek elfoglalását. Egyelőre 3--4 ezer hektár föld megszállására kerül sor. A Scelba-féle Celere rendőr­­­brigád közbelépése sem tudta meg­akadályozni a parasztokat a fe­a­­foglalás tervszerű,­­végrehajtásá­ban. Szerdán kezdődik a Kosztov-per ii bolgár dolgozói egyöntetűen kelik az áll­ó foszioi és balilás legszigorúbb megbüntetését A bolgár dolgozik mélységes felháborodásuknak, legnagyobb megvetésüknek adnak kifejezést a Kosztov-banda nyilvánosságra került bűncselekményei miatt és nagy érdeklődéssel tekintenek a szerdán kezdődő történelmi jelen­tőségű per tárgyalása elé. A bolgár sajtó első helyen köz­li a tiltakozó nagygyűléseken Kö­zel e­s határozatokat Bulgária va­lamennyi városában és községé­ben hatalmas tiltakozó gyűléseket rendeztek az elmúlt napokban és ezekről tízezrével küldték a táv­iratokat a Bolgár Kommunista Párt központi vezetőségének minisztertanácsnak és a bolgá­r legfelsőbb bíróságnak, követelve az árulók legszigorúbb megbün­tetését. Szusztov, Togliatti és Gh­eorgin­o-Dej referátumait közli a „Tartós békéért, népi demokráciáért" egy.akti száma . Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért” legújabb szá­ma magyarul. A lap „Új győzel­mek felé a harcban, a békéért, demokráciáért és szocializmusért ’ című vzércikkében a Tájékoztató Iroda határozataival foglalkozik. Megállapítja, hogy ezek a határo­zatok még jobban felvértezik a kommunistákat és az összes dol­gozókat az egész világon folyó harcban a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmus győzelmé­ért. . A lap közöli Szuszlov: „A béke védelme és harc a háborús gyúj­­togatók ellen”, Palmiro Togliatti: „A munkásosztály egységei, és a kommunista­- és munkáspártok feladatai”, G. Gheorghiu-Dej: „A jugoszláv kommunista ,­párt gyil­kosok és kémek natlmában’’.című a Tájékoztató Iroda értekezletén elmondott beszámolók teljes szö­vegét.

Next