Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

4 A világmindenség titkai A csillagok világa 1. Derűlt időben esténként számtalan csillagot fedeztünk fel az égbolton. A tudósok régóta foglalkoznak számuk megállapításával. Megállapították, hogy a szabad szemmel látható csillagok száma mintegy hatzér, távcsövek segítségével viszont százmilliónyi csillagot fedezhetünk fel. Hogy el ne tévedjünk a csillagok eme sokaságában, csoportokra osztjuk őket. Az északi égbolton több ilyen ismert csillagképet fedezhetünk fel, a Kis Medvét, amelynek utolsó csillaga az északi sarkcsillag, a Nagy Medvét, amelynek egy révét a nép Göncölszekérnek nevezte el. Ha egy óra múlva ismét megnézzük ezeket a csillagokat, más helyzetben találjuk őket, csak a Sarkcsillag marad a helyén. Évezredeken át azt hitték az emberek, hogy az éggömb forog a föld körül. A valójában éggömb nincs is, a föld levegőrétege okozza azt a csalódást, mintha kék fölgömb borulna a földre. Kopernikus lenty csillagász 400 évvel ezelőtt kimutatta, hogy a föld forog, nem pedig az „égboltozat”. A körhintán ülve is úgy érezzük, mintha a viág forogna körülöttünk, így van ez a föld forgásánál is, a föld viszont minden zökkenő nélkül, simán forog, így még kevésbbé vehetjük észre. Sok időbe tellett, amíg az emberk minden kétséget kizárva meggyőződtek arról, hogy A FÖLD IS ÉGITEST, a hatalmas csillagvilágnak csak jelentéktelen, kis része. Az ókorban a Földet hatalmas korongnak képzeltek, de aztán rájöttek, hogy a föld domború, nagyjából gumalakú. A tengerészek megfigyelték a hatalmas óceánokon, hogy a szembejövő hajónak először árbocát pillantják meg. Ha viszont a Föld — és vele együtt a tenger is — sík lenne, egyszerre kellene megpillantani az egész hajót. Az időszámításunk előtti IV. században mondták ki először az igazságot. Arisztotelész görög tudós megállapítota, hogy a Föld gémalakú, azonban majdnem kétezer évnek kellett még eltelnie, hogy ezt az igazságot az emberiség el is fogadja. A tudomány ellenségei — elsősorban a világhatalomra törekvő klérus — tűzzel-vassal irtotta a haladó gondolatot, eretnekségneek bélyegezte a tudományos kutatást, az igazság kiderülését azonban nem tudta megakadályozni. 400 évvel ezelőtt bátor hajósok indultak útnak Spanyolországból Nyugat felé, s háromévi hajózás után Keletről érkeztek vissza. Ezután tovább fejlődött a tudomány. Megállapították a Föld nagyságát, az egyenlítő hosszát, a Naphoz, a Holdhoz való távolságát stb. Megállapították, hogy a Föld mélységében sokkal nagyobb a meleg, mint a felszínen, ami bizonyítja földünk kihűlésben lévő, de még teljesen ki nem hűlt bolygó. A csillagok világában legközelebbi szomszédunk A HOLD. Mint ahogy erősebb távcsöven látni lehet, a Fiöld felszínét hegyek borítják. Körülbelül olyan nagyok, mint a Föld hegyei, egyikük-másikuk meghaladja a nyolc, kilométert is. Viszont a Holdon nincsenek óceánok, de még tavak, folyók sem. Levegő nincs rajta, tehát valószínűleg nincs is élet. A Hold a Földet állandóan kíséri, körülötte kering, akárcsak a Föld a Nap körül. 27 és fél nap alatt járja körül a Földet. Régóta gondolkoztak az emberek azon is, mi kényszeríti a Holdat arra, hogy a Föld körül keringjen, miért nem hagyja el a Földet? Az ok: a Föld vonzóereje. És miért nem esik a Hold a Földre? Azért, mert kering. Ha egy súlyt spárgára kötve forgatunk magunk körül, a spárga kifeszül, s a súly egyenlő távolságban maradva kering a kezünk körül. Nem hagyja el ezt a pályát, mert a spárga tartja (éppúgy, mint a Holdat a Föld vonzás) és nem esik a kezünkre, mert keringő mozgást végez (éppúgy, mint a Hold). A Hold mozgását semmi sem akadályozza, tehát évezredek telnek majd el és a Hold éppúgy fogja követni a Földet, mint eddig. Földünk a meleget, a fényt A NAPTÓL kapja. A haladó tudósok áldozatos munkája következtében már vannak fogalmaink a Nap méreteiről. Tudjuk, hogy mintegy 150 millió kilométerre van tőlünk, Földünk egy év alatt kerüli meg. Newtonnak sikerült megmérnie a Napot. Kimutatta, hogy a Nap több, mint 330-szorosa a Földnek. Izzó égitest, felszínének hőmérsékletét a színe után 6000 fokban határozták meg. Éppúgy, mint a kovács is a vas színéről ítéli meg hőmérsékletét. A Nap kimeríthetetlen energiaforrás. Egyelőre még nem áll ott a tudomány, hogy teljes mértékben kihasználja és az emberiség szolgálatába állítsa ezt az energiát és erre a természeti viszonyok sem szorítják rá az embert, mert van elegendő szén és kőolaj. A Napon és a Holdon kívül régesrég ismernek öt BOLYGÓT. A bolygók csendesen, egyenletes fényei fénnyienek és ez különbözteti meg őket még a felületes szemlélő számára is a nagy meszszeségben lévő „állócsillagoktól”. A kilenc nagy bolygó közé tartozik a mi Földünk is. A bolygók nem egyforma távoliságra vannak a Naptól, nem egyforma tehát röppályájuk. A hőmérsékletük is attól függ, milyen messze állnak a Naptól. A legforróbb természetesen a legközelebb álló Merkur. Felszínén a hőmérséklet eléri a 350 fokot. A Marson, a Föld után következő bolygón már hűvösebb van, mint nálunk, délben sem emelkedik a hőmérséklet 10 fokkal fagypont fölé, éjszaka pedig az egyenlítőn is kemény fagyok vannak. A Plútón, a legtávolabbi bolygón az átlagos hőmérséklet mindössze mínusz 273 fok. Az ember számára és általában az élet számára a legmegfelelőbb hőmérséklet a Földön van. Ezek voltak a Földünkhöz legközelebb lévő égitestek, a bolygók. Egészen mások A CSILLAGOK. Olyan távolságra vannak tőlünk, hogy a legerősebb távcsövön nézve is pontnak, nem pedig korongnak látszanak. A hozzánk legközelebb lévő csillag a Centaurus Alfája 270 ezerszer távolabb van tőlünk mint a Nap. Nem is lehet már kilométerekben kifejezni ezt a távolságot éppen ezért más mértékkel mérik, a fényévekkel. A fényév az a távolság, amelyet a fény terjedelme megtesz egy esztendő alatt. Tudjuk, hogy a fény terjed a leggyorsabban, másodpercenként 300.000 kilométeres sebességgel. A fény tehát a Naptól a Földig terjedő utat nyolc perc alatt eszi meg. A Centaurus Alfájától a Földig viszont négy és egynegyed év alatt jut el a fény. Ezt a csillagot tehát olyannak látjuk, mint amilyen ezelőtt négy és egynegyed évvel volt. A szabad szemmel látható csillagok többsége 10—1000 fényévre van tőlünk, de nem ritka az 5000 fényévi távolság sem. Hogy ilyen szédítő távolságra is látjuk ezeket a csillagokat, ez azt bizonyítja, hogy nagyon fényesek, egyikükmásikuk ezerszer fényesebb a Napnál. A CSILLAGOK ANYAGA A vegytan tudósai megállapították, hogy a természetben 92 alapanyag van, ezek az elemek. A többi anyag az elemek vegyülete. Nagyon magas hőmérsékletnél minden anyag elemeire bomlik, ebből az következik, hogy a csillagokon nem lehet összetett anyag. Száz évvel ezelőtt még úgy látszott, hogy semmiképp nem sikerül meghatározni a csillagok anyagát, tehát a csillag gáztömegének összetételét. A múlt század közepén viszont felfedezték az úgynevezett színképelemzést s ezzel az eljárással eljutottak a tudósok a csillagok anyagának megvizsgálásáig. Mi a színképelemzés? A csillagok anyagát nem szállíthatjuk kísérleti terembe, hogy megvizsgáljuk, de egyszerűen, távcső segítségével meggyőződhetünk fényéről, színéről. A CSILLAGOK NAGYSÁGA A csillagok fényből és távolságából következtetni lehet nagyságukra is. Nagyságuk alapján két csoportra osztották az égiesteket: az „óriások” és a „törpék” csoportjába. A csillagok túlnyomó többsége a halványfényű törpe csillagokhoz tartoznak. Az erősfényű csillagóriások ritkák. A Nap nem tartozik sem a nagyon fényes, sem a nagyon halvány csillagok közé, nagyságra nézve a törpék közé sorolják. Vannak nála sokkal hatalmasabb csillagok. Az Antares (megtalálható a Skorpió csillagképben) átmérője pl. 480-szor nagyobb mint a Napé. A Nap, amely a Földhöz képest olyan óriásnak tűnik, a csillagvilág szerény, majdnem jelentéktelen tagja. AZ ÜSTÖKÖSÖK Néha hosszú csóvával jelennek meg az egyes „csillagok” az égboltozaton. Ezeket üstökösöknek hívjuk. Egyiknek-másiknak — mint például az 1910-ben megjelent Hailey üstökösnek — 10 millió kilométer hosszú csóvája is van. Az üstökösök megjelenését babonás emberek nagy csapásokkal hozzák összefüggésbe. Bizonyára nem tudják, hogy minden évben feltűnik néhány üstökös. És nem tudják azt sem, hogy milyen égitestek valójában ezek a „csillagok”. Régebben féltek attól is, hogy valamelyik üstökös összeütközik a Földdel és megöl bennünket, vagy gáza megmérgez mindent és mindenkit. A tudomány viszont bebizonyította, hogy még a legnagyobb üstököskent szilárd tömeg, ha a térfogata a Föld térfogatánakmilliószorosa, a tömege akkor sincs nagyobb a Föld ezredrészénél. Ritka por- és kavicsfelhő az üstökös, egy porszemecskétől a másikig több kilométeres távolság is lehet. Az üstökösök éppúgy mint a bolygók, a Nap vonzásának hatására mozognak a világűrben. Az üstökösök pályája többnyire tojásalakú, de egészen lapos, elnyújtott. Amikor az üstökös a Nap közelébe ér, a benne lévő homokszemek és apró kavicsok erősen felmelegszenek gőzök és gázak válnak ki belőle, ezek hatalmas, áttetsző oszlopot alkotnak: az üstökös jellemző csóváját. Amikor az üstökös eltávozik a Naptól, kihűl, a csóva eltűnik. Az üstökös „összeütközése” valamely bolygóval — a Földdel is — lehetséges. Ez azonban nem valami borzalmas dolog, sőt igen érdekes látvány. A kis kavicsok és homokszemek a Föld légkörébe érve, súrlódás következtében izzásba jönnek és a Földre szóródnak. Ilyen szép égi tűzijátékot, sűrű „csillaghullást” 1883-ban figyeltek meg utoljára. Az „összeütközés” tehát nem jár semmilyen katasztrófával. A homokszemek, a kavicsok elégnek s ha néhány kődarab a Földre is hull, az olyan ritka, hogy nem okoz balesetet. — A Föld nagyon sokszor összeütközött már üstökösökkel s ezek a „karambolok” semmi zavart nem okoztak. 1950 DECEMBER 10. VASÁRNAP A magyi ált. általános iskola úttörői munkafelajánlásokat tettek Sztálin elvtárs 71. születésnapjára A magyi általános iskola úttörői nagy lelkesedéssel és örömmel készülnek Sztálin elvtárs 71. születésnapjára. Ezt bizonyítják a különböző önkéntes felajánlások. Nézzük a 160 tanuló közül, hogy egyikmásik mit határozott el e mindannyiunk számára kedves ünnepre. Tomkó András VIII. oszt. tanuló pl. 15 ásványt gyűjt az iskola felszereléséhez. Tar Julianna megfogadta, hogy nem késik el az iskolából és ott nem fog az órák alatt beszélgetni, mint ezt eddig tette. Jármi Katalin és 10 kis társa virágot ajándékoz az iskolának. Szarvas Jolán tolltörlőt készít a tanítói asztalra. Nagy Magdolna megfogadta, hogy házi feladatait nagyobb gondossággal fogja ezentúl elkészíteni Sitku Veronika krétatartót készít. Hajdú József a magyar nyelvből javítja ki gyenge osztályzatát. Ugyanezt ajánlotta fel Nagy Julianna is. Dudás Mária füzeteit fogja ezentúl példás tisztaságban tartani. Zoltai Julianna az írását fogja megjavítani. Tuza Magdolna elhatározta, hogy igazolatlanul nem mulaszt. Asztalos Julianna vállalta, hogy II. osztáyos kistestvérével többet foglalkozik, segíti a tanulásban, hogy még jobb eredményt érhessen el. A többi tanulónk felajánlása is hasonló. Igen kedvesek, megkapóak azok a sorok, amelyben az iskola vezetőségének bejelentik felajánlásukat, így pl. az egyik kislány így ír: „Én egy cserép virágot ajánlok fel Sztálin bácsi születésnapjára, de ezt őszinte és forró szeretesből és megbecsüléssel teszem“. A tantestület őszinte örömmel vette a tanulók és az úttörők felajánlását, mert látják demokratikus szellemű nevelésük eredményét. Éppen ezért minden erejükkel segíteni és támgatni fogják a kicsik munkáját. Albert Antal igazgató, Magy A vasúti politikai iskola hallgatói megértették a tanulás jelentőségét Három csoportban sajátítják el a MÁV alapfokú politikai iskolájának hallgatói a marxizmus-leninizmus tanításait. Ez a három napra beosztott módszer lehetőséget nyújt arra, hogy az eddigivel szemben minden egyes vasúti dolgozó, bármilyen is legyen a szolgálati beosztása, részt vehet a hófői, vagy keddi, esetleg a szerdai iskolán. Mégsem mondhatjuk el, hogy minden rendben van az üzemi pártszervezet tagságának politikai képzésében. Sztéléésy elvtárs, a pártszervezet ti ideára az elmúlt vasárnap számolt be a Néplapban a még javításra váró hibákról. Az e heti szemináriumok alkalmával a hallgatókkal megbeszéltük a mutatkozó hiányosságokat. Megállapítottuk, hogy az esti iskolák alkalmával a megjelent hallgatók száma állandó növekedést mutat. Első alkalommal 43, második héten 47, azután két alkalommal 49 volt a megjelentek száma a három politikai iskolán. A hiba ott van, hogy az oktatási évad indulása előtt 76-an jelentkeztek alapfokú politikai oktatásra, egy részüket azonban még egy alkalommal sem láttuk. Ezekkel az elvtársakkal kellene ismételten beszélni az oktatási bizottság tagjainak- hiszen még ez a teljes létszám is kevés a pártszervezet tagjainak számához képest. A fegyelem terén mutatkoztak még nálunk hiányosságok. A legutóbbi szemináriumon megfogadták a hallgatók, hogy ezen is javítani fognak, elsősorban a késéseket számolják fel. Elfogadták az Alkaloida politikai iskolájának versenyfelhívását is, úgy a fegyelem terén, a lemorzsolódás ellen, mint az elmélyült tanulásban. Már ezen a szemináriumon is élénkebben vitatták meg az anyagot az elvtársak. ..Hogyan értek a dolgozók a Horthy-rendszer alatt" volt a szeminárium anyaga. A hallgatók nagyrészt személyes tapasztalatai alapján számolt be arról az embertelen elnyomásról, amelynek a vasút dolgozói is részesei voltak az urak és talpnyalóik országában. Peyer és bitang cinkosai a postásokkal együtt adták el őket Horthyéknak. Mesterségesen bontották állandóan soraikat, nehogy még véletlenül is sor kerülhessen szervezkedésre. Gyönyörűen kiépítették köztük a kasztrendszert. Segédtiszt már nem fogott kezet az altiszttel az altiszt „alantasaivall. Hát még az állomás urai, az állomásfőnök urak! Szikszai elvtárs Keresztesire emlékezik vissza, aki szigorúan megkövetelte még ez üres iroda előtti tisztelgést is. Többek között Gallé Andrást leste ki egyszer, aki erről megfeledkezett és szigorú pénzbírsággal büntette. Megvolt persze az előrejutás lehetősége is, csak a szolgálati irat kellett betartani. Ez úgy kezdődik — emlékszik vissza Gajdos Mihály, hogy aki el akart érni valamit, hát teli gyümölcsös kosarakkal, szőlővel, disznóval és hasonló , figyelmességgel“ olajozgatta az utat maga előti elöljáróinál (a , megfelelő taksa, szerint), míg csak fel nem ismerték alkalmasságát az elképtetésre. A munkában aztán nem lehetett válogatni, ahová térjék az embert. Sallai elvtárs sem gondolta, amikor a vasútra jelentkezett, hogy a „főnök úr‘‘ mindenes cselédjévé teszi. Amikor Gál Sándornál, a kisvasút főnökénél jelentkezett, az röviden elintézte: „Eteti majd a disznókat, a tyúkokat, meg ami munka elend a házam körül. Ha nem tetszik, mehet.“ Szolgákat, gerinctelen embereket akartok nevetni a kényükre kiszogáltatott emberekből. Népi demokráciáink, a Párt új embereket, a szabad haza szabad öntudatos dolgozóit formálja most belőlük is. Nem könnyű dolog. 25 év átkos nyomásától, az embertelen kapitalizmus beteg csökevényeitől másoknál is nehezebben szabadulnak. Éppen ezért kell sokkal nagyobb erővel harcolniok a pártszervezetek kommunistáinak, a munkában élenjáróknak, az ötszázas, a kétezer tonnás, a szénért harcoló moz- ártalom legjobbjainak társaik meggyőzéséért, felvilágosításáért. Ez segít bennünket a kitűzött feladatok megoldásához, ez segíti terveink túlteljesítését az őszi csúcsforgalom sikerét, a mi büszke állomásunk hasonmásainak gyors építését, közlekedésünk javulását. Megértették az elvtársak- hogy mindazt csak a kommunisták odaadó lelkiismeretes, lendületes munkája teheti állandó, komoly erővé. Azoké a kommunistáké, akiket a Párt tanítása, Lenin és Sztálin szavai fegyvereznek fel erre a harcra. Megértették ezt a politikai iskolák hallgatói, ezérttették meg felajánlásaikat, ezért fogadták el az Alkaloida iskolahallgatóinak versenyfelhívását munkájuk javítására. Ezt kell még megérteniük azoknak az elvtársaknak is, akik eddig bármilyen okból elhúzódtak a tanulástól. Koós Sándor alapfokú politék vezető.