Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-29 / 74. szám

1956. MÁRCIUS 29. KEDD 164 százalékos átlag a felszabadulási­­ műszakban­­ A Debreceni Gyógyszergyár brigádjai közé tartozik a tinktúra­­csomagoló brigád. A brigád tagjai Csalánosi Margit művezető segít­ségével a felszabadulási műszakban 164 százalékra emelték átlagtelje­sítményüket. Februári teljesítményük 143 százalék volt. Gazdagodik termelőszövetkezetünk Termelőszövetkezetünkben is megindult a tavaszi mezőgazda­­sági munka. Az elmúlt hét folya­mán elvetettünk 5 hold tavaszi búzát, ugyanakkor 40 holdon a vörösherét is elvetettük. Hatvan hold őszi búza vetésünket fel­­ír­ágyaztuk, 10 hold cukorrépa­földet pedig műtrágyáztunk. Holdanként egy mázsa szuper­foszfátot és 50 kig pétisót hasz­náltunk. Vetésterületünkhöz a vetőmagvak biztosítva vannak, rostálva, szelektorozva, vetésre készen állnak. Szerződött veteményekből az idén többet vetünk, mint a múlt évben, mert tagságunk meggyő­ződött jövedelmezőségükről. Úgy határoztunk, hogy ebben az év­b­en 15 hold réticsenkeszt, 15 hold angolperjét, 10 hold korian­­dert, 10 hold cukorrépást, 20 hold tavaszbükkönyt magnók, 30 hold heterózis kukoricát és 15 hold rizst. A rizstelep építése most van folyamatban, ugyanis Dar­vason lévő négy termelőszövet­kezet közösen épít egy 80 holdas rizsitelepet, hogy kevesebbe ke­rüljön a műszaki és üzemeltetési költség. Az elmúlt hetekben gazdago­dott szövetkezetünk. Vettünk két darab, 14 soros vetőgépet. A 30 férőhelyes tehén­stálló építése is befejezéshez közeledik. Az építő brigád vállalta, hogy az istállót április 4-re átadja rendeltetésé­nek. Ezt a 30 férőhelyes istállót szövetkezetünk a saját erejéből építette. A mezőgazdasági munkák vég­zése során versenyben vagyunk a nagyrábéi Szabadság Termelő­­szövetkezettel. Bízunk benne, hogy a versenyből mi kerülünk ki győztesen. Szabó Miklós, a darvasi Bem TSZ elnöke. N­É­P­LAP Ülést tartott a Hazafias Népfront városi bizottsága Vasárnap, március 27-én dél­előtt tartotta a Hazafias Nép­front városi bizottsága a kerü­leti bizottságokkal közösen érte­kezletét a Déri Múzeumban. Bencsik István, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke ismertette az értekezlet célját: a Központi Vezetőség határozata alapján a Hazafias Népfront­mozgalom feladatainak megvita­tását. Czirják Ferenc titkár beszámo­lójában rámutatott arra, hogy különösen feladata a Hazafias Népfrontnak a tevékeny közre­működés a szocialista társadalom megteremtésében, amelyben a hazáért végzett munka, a nép iránti hűség, a képesség és tisz­tesség dönti el kinek-kinek a he­lyét és megbecsülését. Fáradha­tatlanul dolgozni kell a munkás­­osztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősíté­sén. A beszámolót sok értékes hoz­zászólás követte. Különösen nagy segítséget nyújtott a további munkához a városi pártbizottság részéről megjelent Czipa Mihály elvtárs felszólalása, mely sok út­mutatást tartalmazott. A továb­biakban a kerületi népfront-bi­zottságok számoltak be eddigi munkájukról és terveikről. Az értekezlet a magyar—szov­jet barátsági hónap jegyében zaj­lott le, az elnökségben helyet foglaltak az 1917-es forradalom­­­­ban részt vett Tárcsas Mihály és Hajdú Sándor elvtársak­, akik el­mondották forradalmi élményei­ket. Március 27-én tartották a me­gyei tanács kultúrtermében ez idei megyei fodrászversenyt. A közönség érdeklődésére jellemző, hogy délután 3 órakor, a verseny kezdetekor már minden ülőhely foglalt volt a hatalmas teremben. A dolgozó asztalok fölött függő villanykörték egész sorának ra­­f­­ygó fényében izgalomtól kipi­rult arccal ott álltak modelljeik fölött az első versenyszám rész­vevői, fiatal tanulólányok, akik mindössze 6 hónapja dolgoznak a szakmában. A nézők közül so­kan kétkedően figyelték a lányok első mozdulatait, gondolván, hogy ugyan mit tudhatnak ezek a gyermekek? Véleményük azon­ban a frizurák alakulásával együtt alakult, s a fiatalok ügyes­sége várakozáson felüli sikert aratott. A legfiatalabb tanuló, a 14 éves, szőke copfos kis Molnár Klára gyermeki kedvessége és igen jól sikerült munkája min­denkit csodálatba ejtett. A fiatalok önállósága, ügyessé­ge önkéntelenül is kínálja az al­kalmat arra, hogy összehasonlít­suk a régi inasok életét a mai tanulókéval. Akkor 4 év volt az inasidő, s jó eredménynek számí­tott, ha a fiatalok a harmadik évben megszerezhették azt a tu­dást, amit ezek a tanulólányok 6 hónap alatt elértek. A tanulók a versenyben a dol­gozó nő nappali frizuráját készí­tették el. Első lett Molnár Erzsé­bet, tanmestere Zsugovics And­rás. A második helyen Molnár Klára végzett (a kis copfos), tan­mestere Kukla Györgyivé, a har­madik Sánta Júlia lett, Kocsis Imréné tanítványa. A következő versenyszámban a férfi hajvá­gásban Sári István munkája bi­zonyult legjobbnak. Kerékgyártó Lajos a második, Kohut Imre pedig a harmadik díjat nyerte meg. A fodrászverseny harmadik eseménye a felnőttek versenyé­ben a dolgozó nő nappali frizurá­jának elkészítése volt. Értékelési sorrend: 1. Gujdár Lajos, 2. Szűcs József, 3. Forgács Antalné. Utá­na a színházi frizurák bemuta­tása következett. A versenyt Fóris Istvánná nyerte, második helyen Szűcs József, a harmadi­kon pedig Gujdár Lajos végzett. A színházi frizurából átfésült fantázia frizura első díját Kassai Róza kapta. Második Gujdár La­jos, harmadik Fóris Istvánná. A verseny utolsó számaként történelmi frizurák elkészítését mutatták be. Nagyban emelte ér­dekességét, hogy a különleges, régi hajviseletek modelljei korhű ruhákban voltak. Ezt a verseny­számot Püspöki Róza nyerte, a második Hajdú Mihályné lett. A verseny rendezői a különbö­ző számok első három helyezett­jét pénzzel és oklevéllel jutal­mazták. Ezenkívül felterjesztet­ték őket sztahanovista oklevél elnyerésére. Budapesten, az or­szágos fodrászversenyen is ők képviselik az itteni fodrászokat. « A Debreceni Gyógyszergyár harca a termelékenység növeléséért szerekben és tettekben gaz­dag a Debreceni Gyógyszergyár , útja. Az üzem dolgozói különösen­­ az utóbbi években méginkább öregbítették gyáruk hírnevét. Külsőleg talán nincs is nagy vál­­­­tozás a hajdani tőkés vállalat és a mai munkahely között, de a tartalomban és helytállásban an­nál inkább. Akkor a gyors haszon és a profitszerzés volt a cél, ma a gyógyszeripar tervszerű fej­lesztése, kórházaink és egyéb in­tézményeink ellátása jó minőségű hazai készítményekkel. Akkor Németországból importált alap­anyagot dolgoztak fel legtöbbet, ma alapanyagaink is jórészben a magyar ipar termékei. A munka­­az egykori filléres robotból a bé­lésűlét és dicsőség dolgává vált.­­ A Gyógyszergyár 22 munkásának­­ mellét díszíti sztahanovista csil­­­lag vagy még magasabb kitüntet­etés. 245 fajta készítmény Az utóbbi évek legnagyobb eredményei a gyárban a terme­lékenység emeléséhez fűződnek. Pedig a munkásoknak korént sincs könnyű dolguk. Kétszáz­­negyvenöt készítmény előállítása tartozik a debreceniek profiljába a 2 százalékos, morfium injekció­tól kezdve a kámforkocsonyáig. A géppark növekedése sem gyorsütemű, a technológia sem ment át valami különösebb vál­tozáson. Mégis a termelékenységi mutatók évről évre jelentősen emelkednek. Vajon mi a titka a gyár előre­lendülésének, mi­­ a magyarázata annak, hogy a Gyógyszergyár ma már körülbelül négyszer any­­nyi terméket állít elő, mint 1949- ben? Korántsem bűvös és elérhe­tetlen dologról van itt szó. Min­den üzem megcsinálhatja, ha jól gazdálkodik az idővel, ha felka­rolja a dolgozók kezdeményezé­­­­seit s harmadszor, de nem utolsó­sorban ha a szocialista munka­­verseny kibontakoztatásához megadnak minden segítséget. Felfelé ívelő ólon Mielőtt részletesen beszélnénk a Gyógyszergyár „titkairól“, né­hány adatot a gyors fejlődésről. A termelékenység 1949-es átlagát figyelembe véve 1950-ben 62, 51-ben 38, 52-ben további 71 szá­zalékkal növekedett. 1953-ban és 54-ben is változatlanul felfelé ívelt a grafikon. Az elmúlt évben a termelékenység 1953-hoz viszo­nyítva további 21,6 százalékkal nőtt. A felszabadulási munkaver­­seny első két hónapjában kb. 5 százalékot tett ki az emelkedés. A dolgozók januárban 109, feb­ruárban 103 százalékra teljesítet­ték a havi tervet. Március első dekádja 101, március második de­­kádja 105 százalékra ala­yult. Legfőbb mozgatóerő a munkaverseny és az újítómozgalom A kivívott sikerek legnagyobb mozgatóereje a szocialista mun­kaverseny. Lehet, hogy közhely­nek tűnik, de csak a mindenna­pos helytállás tette a Gyógyszer­­gyár dolgozóit képessé arra, hogy évről évre több és jobb gyógy­szert készítsenek. A szocialista munkaverseny je­lentőségét hangsúlyozva hadd említsünk meg egy példát. Februárban hirtelen megsérült és átmenetileg üzemképtelenné vált a gyár kazánja. Dolgozók közül már többen arról beszél­tek, baj lesz a tervteljesítéssel, csak papírra vetett ígéretek ma­radnak az április 4-i felajánlá­sok. Az első dekád gőz hiányá­ban tényleg 45 százalékos kiesés­sel zárult. Már-már az öntudato­­sabb dolgozók is elkeseredtek, mikor éktelen csörömpöléssel megérkezett az üzem udvarára három régimódi gőzgép. A szük­séges technikai feladatok elvég­zése után rögtön szenet adagoltak a kazánok gyomrába és megkez­dődött a harc az üzemeltetés megszervezéséért. Mindenki lé­legzet visszafojtva leste, hogy mi lesz. Lesz-e gőz, vagy nem? És mikor a gépeket mozgató erő s a termeléshez szükséges meleg szétáradt az üzemrészekben, a dolgozók rögtön az adósság tör­lesztéséhez kezdtek. Nem is lehet hűen leírni és szavakban vissza­adni, milyen lelkesedéssel dol­goztak. A második dekádban a „kiesés“ már 22 százalékra csök­kent és február 23-ra minden mulasztást pótoltak. Győzött a közös akarat és a lendület. Lé­nyegében 24 nap tervét hat nap­pal rövidebb idő alatt 103 száza­lékra teljesítették! A siker további rugója az újí­tómozgalom felkarolása, követke­zetes segítése. Az ötéves terv idején több mint 350 újítást nyújtottak be a gyógyszergyári dolgozók. Ezek jelentős része ma már a termelékenység emelését szolgálja. A mozgalom ma is ele­venen él. Pillanatnyilag is a fel­­szabadulási verseny vállalásai­nak keretében új típusú töltőgép és egyéb kontrakciók előállításán fáradoznak. A jelentősebb ésszerűsítések sorában Kovács László karban­tartó egy opodoidoc dugózógépet szerkesztett, ami 20 százalékkal megrövidítette a dugózási időt. Az újítás anyagtakarékossági, mun­kavédelmi szempontból is jelen­tős, mert a kézi műveletek el­hagyásával a dolgozók nincsenek kitéve az üvegek elpattanásából adódó sérüléseknek. Az arzénes vér- és csontképző készítmények­nél jó szervezéssel elsősorban az előkészítés idejét csökkentették. Egy brigád helyett az utóbbi idő­ben kettőt szerveztek, amely ha­sonló létszámmal ugyan, de a zsúfoltságot megszüntetve gyor­sabban végzi munkáját. Egy további helyes elgondolás Makkai Jánosné ampulla szignáló nevéhez fűződik. A szignálást ed­dig egy kézzel végezték. Ma már a gépbe két klisé van beépít­ve és Makkainé két kézzel szig­nál teljes sikerrel. .Csupán csak ezzel az ésszerűsítéssel a szóban­­forgó műveletnél 40 százalékkal emelkedett a munka ter­melé­­kenysége. Ám még nehézségeket okoz A gépállások csökkentése, a minőség javítása szintén kedve­zően befolyásolja a termelékeny­ség alakulását. Itt elsősorban két dolgot kell felemlíteni. 1. A mű­szakiak segítségét, 2. a minőség javítását, illetve az elért eredmé­nyek ellenére is fennálló problé­mákat. A műszaki dolgozók az új re­ceptúra és a legfontosabb gyártá­si eljárások kidolgozásában igen dicséretre méltó munkát végez­tek. Mindez segíti a minőség ja­­vulását és egyre több s egyre ma­gasabb hatóértékű gyógyszert biz­tosít a lakosságnak. Ami a hibá­kat illeti, elsősorban a kapott alapanyagokkal és üvegkészítmé­­nyek­kel van sok baj. Az Orion hőpalackgyár például meglehető­sen gyenge minőségű ampullákat küld, mivel az ampullák szennye­zettek. Kommunisták vezessék a Harcot m­elehis sikerekért Az üzemi pártszervezet nagy érdeme, hogy sikerült a dolgo­zók mindennapos ügyévé tenni a termelékenység növelését. Az öt év óta kivívott győzelmekben a népnevelőknek, a pártcsoportbi­­zalmiaknak, nem utolsósorban a kommunisták példamutatásának is nagy szerepe van. Vélemé­nyünk szerint azonban még lé­nyegesebb lenne az emelkedés, ha az agitáció számokkal, tények­kel is magyarázna, ha dicsérné a legjobb üzemrészeket és segítene ott, ahol az átlagos szinthez ké­pest még gyengébb az ered­mény. A termelékenység emelése számunkra ma is és holnap is fontos ügy, így korántsem kö­zömbös, hogy használjuk ki, és milyen formában magyarázzuk meg az óriási lehetőségeket. A si­ker a Gyógyszergyárat sem káp­ráztathatja el és a jövőbeni még nagyobb szorgalommal kell a dol­gozóknak helytállniuk, hogy to­vábbra is kiérdemelhessék az élenjáró vállalat címet. Nagyon sokat tehet a pártszervezet, ha számokkal, tényekkel magyarázza a további lehetőségeket, ha a dol­gozók legkisebb javaslatát sem téveszti szem elől, ha igazán a termelés sokoldalú ellenőrzője ér­ segítője lesz. A Debreceni Gyógyszergyár példája arra tanítja a többi üze­meket, hogy a mainál is sokkal többet kell tenniök a termelé­kenység növeléséért, a munka­verseny kiszélesítéséért, a minő­ség javításáért, s az önköltség csökkentéséért. K. T. Április: tisztasági hónap Régi népszokás a falvakban, hogy tavasz kezdetén nagyarányú takarítást rendeznek, meszelik a házakat, rendbehozzák a házak táját. Ezt a hagyományt elevení­tik fel — s egyben szélesítik — tisztasági hónap megrendezésé­vel. Az idén áprilisban tartják meg a tisztasági hónapot. A tisztasági hónapot ország­szerte a tanácsok egészségügyi és város- és községgazdálkodási osz­tályai szervezik meg. A mozga­lomba bekapcsolják a Hazafias Népfront helyi bizottságait, il­letve a DISZ fiatalokat, az MNDSZ asszonyokat, összekap­­­csolják a rövidesen meginduló DISZ „város- és faluszépítési mozgalom“-mal. (MTI)

Next